Milyen esetben javasolt az emlő aspirációs citológia?
Érdekességek2025. augusztus 06.
Az aspirációs citológia egy olyan diagnosztikus eljárás, amely során ultrahangos vezérlés mellett egy vékony tűt vezetünk az adott területre, hogy onnan vákuum segítségével sejtmintát vegyünk, amit aztán egy kenetre kenve a citológus mikroszkóp alatt megvizsgálhat. Ezzel a módszerrel nem csak az állapítható meg, hogy a képlet milyen valószínűséggel jó- vagy rosszindulatú, de arra is alkalmas, hogy az emlőben lévő folyadék tartalmú képletek, például panaszt okozó ciszták vagy szeromák tartalmát leszívják. Dr. Török Bálint, az Ultrahangközpont – Prima Medica radiológusa mutatta be az aspirációs citológia folyamatát.
Milyen esetben szükséges az aspirációs citológia?
Az aspirációs citológia (vagy más néven vékonytű biopszia) egy a betegek számára kis fájdalommal/kellemetlenséggel járó vizsgálat, amely a járóbeteg ellátás részeként működik. Leggyakrabban talán pajzsmirigy göbök vizsgálata során van szerepe, amikor felvetődik a rosszindulatúság esélye (főleg nagyobb, szcintigráfiás vizsgálat alapján hideg göbök esetén), ezenfelül alkalmazható az emlőben talált ciszták, szeromák és esetleges tályogos folyamatok, valamint hónalji nyirokcsomók esetén is.
A mintavétel nem egy első lépcsőben választandó módszer, azt mindig megelőzi egy előzetes képalkotó vizsgálat, és csak ennek az eredményére építve, indokolt esetben van szükség aspirációs citológiára. A pajzsmirigy diagnosztikán kívül akkor is ez az eljárás a célravezető, ha az emlőben talált ciszta több rekeszből áll, fala egyenetlen, vastag, vagy polipszerű belső növedék található benne, illetve, ha a tartalma nem víztiszta, hanem sűrű. Az ilyen komplex cisztáknak nevezett eltérések esetén lehet indokolt a mintavétel. Az így nyert sejteket egy kenetre kenve a mintát citopatológus vizsgálja meg.
Hogyan zajlik az eljárás?
Az aspirációs citológiai vizsgálat a beteg részéről semmilyen speciális előkészületet nem igényel, enni és inni is szabad a citológiai mintavétel előtt.
A 15-20 perces vizsgálathoz szabaddá kell tenni az emlőt és a vizsgálóasztalon abba a helyzetbe kell feküdni, amelyet kérünk a pácienstől és lehetőleg végig abban a helyzetben is kell maradni. A beavatkozás legfeljebb kellemetlenséggel jár, helyi érzéstelenítésre ezért nincs szükség – ismerteti dr. Török Bálint, az Ultrahangközpont – Prima Medica emlő specialista radiológusa. – Leginkább a vérvételhez hasonló érzésre kell felkészülni, amely után a szúrás helyén minimális vérzés keletkezhet, de ez további ellátást az esetek közel 100%-ában nem igényel. A beavatkozás végeztével a páciens rögtön távozhat is, nincs szükség obszervációra. Előfordulhat azonban, hogy a vékonytűvel nem sikerül elégséges mennyiségű sejtet kiszívnunk, és emiatt a beavatkozást meg kell ismételni, illetve, ha egy komplex ciszta leszívásáról van szó, azt esetlegesen időről-időre újra meg kell tenni annak visszatelődése miatt.
Az aspirációs citológia és a core biopszia különbségei
Bár mindkét eljárás egyfajta képalkotó-vezérelt mintavételt jelent, a kettő között több különbség is van. Az aspirációs citológia, ahogyan az már kiderült, egy vékony tűvel zajló sejtmintavétel érzéstelenítés nélkül, a core-biopsziás mintavétel pedig vastagabb tűvel és egy speciális rugós „pisztollyal” történik, helyi érzéstelenítésben. Utóbbi eljárásban az emlő kérdéses elváltozásából több összefüggő szövethengert nyerünk, amelyeket ezt követően részletes szövettani kivizsgálásra küldenek. A core-biopsziával kapott minta nagyobb mennyiségű és nem csak sejteket-sejtcsoportokat, hanem szöveteket tartalmaz, ami pontosabb diagnózist tesz lehetővé.
Mindent összevetve elmondható, hogy az emlő aspirációs citológia kis kellemetlenséggel járó, fontos és célzott vizsgálat, amellyel gyors diagnózishoz lehet jutni – foglalja össze Török doktor. – Ez pedig meghatározhatja a páciens további ellátását, illetve egyes esetekben terápiás célra is használható.
forrás: Patika Magazin
