Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van a túlsúly a hormonháztartásra?

Érdekességek2025. szeptember 26.

A túlsúly számos, a hormonháztartást érintő betegség kiváltó oka vagy következménye lehet, de hatással van a nemi funkciók csökkent működésére is. Ezek hátterében 3 fő mechanizmus húzódik meg:

Dr. Csatlós Éva szülész-nőgyógyászt, a Toman Diet szakértőjét kérdeztük arról, miért fontos a fogyás és a megfelelő fogyókúrás módszer kiválasztása a fenti problémák fennállása esetén:

„Mindig személyre szabott diétát alkalmazzunk és ne törekedjünk a gyors fogyásra – a heti 0,5-1 kg súlyvesztés nem káros a szervezetre és nagyon oda kell figyelni az elegendő tápanyag és vitamin bevitelre. Az ásványi anyagok pótlása is nagyon fontos, de a kúra hatékonyságának kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérje fogyasztása.” – kezdi mondandóját Dr. Csatlós Éva.


Bizonyos súlyhatár, vagy előrehaladott egészségromlás esetén elengedhetetlen a diéta során az orvosi felügyelet:

„Az erősen túlsúlyos, elhízott emberek esetében (20 kg túlsúly felett) az alacsony kalória és szénhidrát tartalmú étrend, a folyamatos, nagyobb súlyvesztés traumatizálja a szervezetet, ez mindenképpen indokolja a kontrollált segítséget, az orvosi felügyeletet. A kúra megkezdése előtt mindenképpen javasolt egy általános teljes vérkép és egy laboratóriumi nagyrutin elvégzése, mely tartalmazza a máj- és veseműködés vizsgálatát és a pajzsmirigy- és női hormonszintek vizsgálatát is. Emellett szükséges a vércukor és inzulinszintek ellenőrzése éhgyomorra, ennek terhelés utáni vizsgálata. A diétát mindenképpen személyre szabva, dietetikus segítségével kell összeállítani, és a kúra során folyamatosan ellenőrizni annak hatékonyságát és az általános egészségre gyakorolt hatását.” – figyelmeztet Dr. Csatlós Éva.

Hogyan épül fel a hormondiéta?

A hormondiéta rendszerint két fázisból áll. Először egy rövid, méregtelenítő szakasz következik, amelynek célja a feldolgozott élelmiszerek, cukrok és káros adalékok eltávolítása a szervezetből. Ezt követi egy hosszabb fogyókúrás időszak, amelynek alapja a mediterrán étrend elemeit ötvözi – természetes, feldolgozatlan, alacsony glikémiás indexű élelmiszerek kerülnek a tányérra, mint például a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, sovány fehérjeforrások (például csirkemell, hal vagy tojás) és egészséges zsírok (például olívaolaj). Az étkezések gyakoriságára is nagy hangsúlyt fektet, mivel a rendszeres, kisebb adagok elősegítik a vércukorszint és a hormonok egyenletes szabályozását.

Miért előnyös ez a megközelítés?

A hormonális egyensúly visszaállítása nem csupán a fogyást segíti elő, hanem általános egészségünk és közérzetünk javításához is hozzájárul. Ha a hormonok – mint például a kortizol, ösztrogén vagy inzulin – megfelelő arányban működnek, a test könnyebben megküzd a krónikus gyulladással, javul az anyagcsere, és csökken a POP (premenstruációs tünetegyüttes) vagy egyéb menstruációs zavarok kockázata. Emellett az alacsony glikémiás indexű, természetes alapanyagokra épülő étrend támogatja a mellékvesék és az endokrin rendszer optimális működését.

A terhesség során is kialakulhatnak olyan helyzetek, amikor az orvos diétát javasol:

„A terhesség során fontos a kiegyensúlyozott, személyre szabott, megfelelő kalória tartalmú étrend. Speciális, szénhidrát szegény diétára az inzulin rezisztenciában szenvedő várandósoknál és a terhességi cukorbetegség fennállása esetében, fehérjedús diétára a praeeclampsia korai szakaszában van szükség. A diétának a meddőség kezelésében is jelentős szerepe van: a meddőség oka sokszor a nem megfelelő inzulin, a pajzsmirigy- vagy más, női hormonszint normálistól való eltérése. Mindhárom esetben a dietetikus által javasolt étrend betartása és monitorozása szükséges.” – zárja mondandóját Dr. Csatlós Éva.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.