Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van szervezetünkre a bor?

Érdekességek2023. szeptember 16.

Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.  

Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.

Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.

Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.



Azt már az ókori görögök is tudták, hogy a bornak – különös tekintettel a bélrendszerre – fertőtlenítő hatása van. Ma már azt is szinte biztosra veszik, hogy jó hatása van a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében is.

„A vörösbor állhat a francia paradox megfejtésében is. Franciaországban ugyanis kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása annak ellenére, hogy zsírosan étkeznek. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a vörösbor védi a szívet és az érrendszert, sőt a fogyasztóknál 30 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy kialakuljon a gyilkos kór. A bor tele van antioxidánsokkal, és gyulladáscsökkentő anyagokkal, csak úgy, mint a zöldtea, a cékla vagy éppen a kakaó, így akár csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát, továbbá növelheti a HDL koleszterol szintet. A HDL koleszterol szint növekedése pedig jótékony hatással van érrendszerünkre és szívünkre. De a vörösbor jótékony hatásai még nem állnak meg itt, hiszen az antioxidások segítik agyunkat is karban tartani, és az életéveinket is meghosszabbíthatja. A vörösbor resveratol tartalma pedig a cukorbetegeknek is segíthet, és csökkenthetik az ízületi fájdalmakat is.” (Forrás: penzcentrum.hu)

A felsorolt előnyök azonban hangsúlyozottan a minőségi és mértékletes borfogyasztás mellett igazak. Ez a többször említett mérték pedig férfiaknál napi legfeljebb 2-3, míg a nőknél 1-2 deciliter bort jelent.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Pazarlás helyett havi 30-50 ezer forint spórolás?

2025. november 22.

Élelmiszerpazarlási körkép a Munch-csal

Bár saját bevallásuk szerint ritkán dobnak ki élelmiszert, mégis több tízezer forintot spórolhatnának az ételpazarlás csökkentésével a magyar háztartások – derül ki a Munch és az Ipsos közös kutatásából.

A pazarlás kis túlzással már a bevásárlással elkezdődik: ha a családban nincs megfelelő kommunikáció a megvásárolandó vagy otthon már megtalálható élelmiszerekről, az könnyen vezethet a feleslegesen megvásárolt étel kidobásához.

Az étel mellett az időnk is kárba vész

A válaszadók 51%-a az elkészített, de el nem fogyasztott főtt étel kidobását jelölte meg a pazarlás elsődleges okaként. Az adatból jól látszik, hogy az élelmiszer mellett nemcsak a bevásárlásra, hanem a főzésre fordított idő is feleslegesen a kukában végzi. Második helyen a túlzott vásárlás miatti romlás áll.

Annak ellenére, hogy a kutatás résztvevőinek 32%-a azt állítja, hogy csak ritkán dob ki ételt, a háztartások közel 40%-a legalább kéthetente pazarol élelmiszert.

A pazarlás jelentős pénzügyi teher

Fontos megjegyezni, hogy a havi élelmiszerkiadások összege jelentősen polarizált, függ a válaszadó lakóhelyétől, korosztályától és iskolai végzettségétől is.

A számítások szerint egy átlagos magyar család tudatos tervezéssel, bevásárlással és a főtt ételmaradékok csökkentésével havonta akár 30-50 ezer forintot is megspórolhatna. A Munch és az Ipsos szakértői szerint ez nem elérhetetlen cél, hiszen a háztartások többségében mind pénzügyi, mind fenntarthatósági szempontból egyre fontosabb az ételpazarlás csökkentésével kapcsolatos tudatosság.

Ezért kell a szívegészségre az őszi időben is odafigyelni – tippek a dietetikustól

2025. november 22.

Így töltsük újra az energiaraktárainkat –  4+1 szívbarát szokás az őszi hónapokra

Ahogy ősz közepén beköszönt a hidegebb idő, nemcsak a természet, hanem a szervezetünk is alkalmazkodásra kényszerül. A szív- és érrendszer különösen érzékeny az őszi változásokra, ezért nem mindegy, mit eszünk, mennyit mozgunk és hogyan kezeljük a stresszt. Bakk Brigitta, a Flora dietetikus 4+1 szívbarát tippje megmutatja, hogyan tehetünk tudatosan az egészségünkért a szezonális alapanyagoktól kezdve a bélflóra védelmén át egészen a napi rutin fenntartásáig.

1. Figyeljünk a testünk jelzéseire

A hűvösebb időszakban megnő a szívinfarktus és a stroke kockázata, mivel a hideg hatására az erek összehúzódnak, a vérnyomás pedig emelkedik. Ha szokatlan fáradékonyságot, fejfájást vagy magasabb vérnyomásértékeket tapasztalunk, érdemes orvossal konzultálni, különösen idősebb korban vagy krónikus betegség esetén.

A szív védelmének alapjaira egész évben figyelhetünk: egészséges testsúly, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres mozgás, valamint az alkohol és a dohányzás kerülése. Ha ezeket nem tartjuk szem előtt, az hosszú távon növeli a kockázatot. A hűvösebb hónapokban ráadásul a megfázás és az influenza is könnyebben ledönthet a lábunkról, különösen akkor, ha az immunrendszerünk már eleve gyengébb a rossz táplálkozás, a stressz vagy a kialvatlanság miatt.

2. Együnk szezonálisan és a szívünk is meghálálja

A sütőtök, a cékla, a káposztafélék, a brokkoli, a szőlő, a szilva és a dió nemcsak színt visznek a tányérunkra, hanem a szívünket is védik. Ezek az őszi alapanyagok vitaminokban, ásványi anyagokban és rostban gazdagok, segítik a koleszterinszint egyensúlyban tartását, a bennük található antioxidánsok révén pedig az érfalakat is védik.

Mozgás receptre

2025. november 21.

Együttműködési megállapodást írt alá a Fővárosi Önkormányzat és a Mozgás Receptre Program. A megállapodást Budapest részéről Karácsony Gergely főpolgármester, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) részéről pedig Dr. Babai László írta alá.

A Mozgás Receptre Program célja, hogy a rendszeres testmozgás a megelőzés és a rehabilitáció részeként beépüljön az egészségügyi ellátás gyakorlatába. Az Aktív Magyarország támogatásával megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy a háziorvosok mozgásreceptet írhatnak fel a betegeiknek, melyet a lakosok mozgáshelyszíneken válthatnak be. A program célja a krónikus betegségek megelőzése, a lakosság edukációja, valamint az egészségügyi és az önkormányzati rendszerek hatékonyabb összekapcsolása.

Az együttműködési megállapodás értelmében a Fővárosi Önkormányzat támogatja a kerületi önkormányzatokat abban, hogy a helyi sportolási lehetőségek elérhetővé váljanak a programban részt vevők számára. A főváros vállalta, hogy koordinálja a kapcsolódó
kommunikációt, valamint elősegíti a sportlétesítmények és sportszervezetek bekapcsolódását.

„A mozgás a legjobb megelőzés és a gyógyulás egyik leghatékonyabb kiegészítő eszköze. Azzal, hogy a háziorvosok receptre írhatják fel a sportolást, közelebb kerülünk ahhoz, hogy a lakosság mindennapjainak természetes részévé váljon a mozgás. Nagy öröm számunkra, hogy Budapest is partnerként áll a program mellé” – mondta Dr. Babai László, a Mozgás Receptre Program vezetője, az ÉMOT elnöke.