Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van szervezetünkre a bor?

Érdekességek2023. szeptember 16.

Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.  

Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.

Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.

Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.



Azt már az ókori görögök is tudták, hogy a bornak – különös tekintettel a bélrendszerre – fertőtlenítő hatása van. Ma már azt is szinte biztosra veszik, hogy jó hatása van a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében is.

„A vörösbor állhat a francia paradox megfejtésében is. Franciaországban ugyanis kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása annak ellenére, hogy zsírosan étkeznek. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a vörösbor védi a szívet és az érrendszert, sőt a fogyasztóknál 30 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy kialakuljon a gyilkos kór. A bor tele van antioxidánsokkal, és gyulladáscsökkentő anyagokkal, csak úgy, mint a zöldtea, a cékla vagy éppen a kakaó, így akár csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát, továbbá növelheti a HDL koleszterol szintet. A HDL koleszterol szint növekedése pedig jótékony hatással van érrendszerünkre és szívünkre. De a vörösbor jótékony hatásai még nem állnak meg itt, hiszen az antioxidások segítik agyunkat is karban tartani, és az életéveinket is meghosszabbíthatja. A vörösbor resveratol tartalma pedig a cukorbetegeknek is segíthet, és csökkenthetik az ízületi fájdalmakat is.” (Forrás: penzcentrum.hu)

A felsorolt előnyök azonban hangsúlyozottan a minőségi és mértékletes borfogyasztás mellett igazak. Ez a többször említett mérték pedig férfiaknál napi legfeljebb 2-3, míg a nőknél 1-2 deciliter bort jelent.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.

Néhány gondolat az elfogadásról

2026. január 12.

Töprengtem, hogy ilyenkor az év kezdetekor miről is lehetne írni, aminek gondolatai időtlenek. És akkor beugrott egy szó: elfogadás. Ez vonatkozhat személyre, tárgyra vagy általánosságban a dolgokra is. Lehet, hogy van itt még mit tennünk és csiszolnunk a jellemünkben?

Egyre nehezebben fogadjuk el, ha a másik valamit másképpen gondol, mond, tesz, irányít. Pedig miért ne lenne joga hozzá? (persze a jogi, erkölcsi, morális határokon belül!)

Sokaknak nehezére esik a másiktól való elfogadás – dologi értelemben. Akár valamilyen segítség, ajándék, adomány vagy egy tanács formájában. A különböző generációk között is ebben nagy különbségek vannak, ha ezt az egészségügy témájához kapcsoljuk. Erről is fogunk írni az elkövetkező hónapokban a Patika Magazinban most induló rovatban, „Generációs gondolatok” címmel. Ezek az emberek nem akarják, nem tudják, vagy akár szégyellik elfogadni a segítséget, mert azt hiszik, hogy nekik önmaguknak kell megküzdeniük az életben mindennel, mert akkor látszanak erősnek.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

2026. január 12.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.



„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.