Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van szervezetünkre a bor?

Érdekességek2023. szeptember 16.

Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.  

Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.

Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.

Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.



Azt már az ókori görögök is tudták, hogy a bornak – különös tekintettel a bélrendszerre – fertőtlenítő hatása van. Ma már azt is szinte biztosra veszik, hogy jó hatása van a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében is.

„A vörösbor állhat a francia paradox megfejtésében is. Franciaországban ugyanis kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása annak ellenére, hogy zsírosan étkeznek. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a vörösbor védi a szívet és az érrendszert, sőt a fogyasztóknál 30 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy kialakuljon a gyilkos kór. A bor tele van antioxidánsokkal, és gyulladáscsökkentő anyagokkal, csak úgy, mint a zöldtea, a cékla vagy éppen a kakaó, így akár csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát, továbbá növelheti a HDL koleszterol szintet. A HDL koleszterol szint növekedése pedig jótékony hatással van érrendszerünkre és szívünkre. De a vörösbor jótékony hatásai még nem állnak meg itt, hiszen az antioxidások segítik agyunkat is karban tartani, és az életéveinket is meghosszabbíthatja. A vörösbor resveratol tartalma pedig a cukorbetegeknek is segíthet, és csökkenthetik az ízületi fájdalmakat is.” (Forrás: penzcentrum.hu)

A felsorolt előnyök azonban hangsúlyozottan a minőségi és mértékletes borfogyasztás mellett igazak. Ez a többször említett mérték pedig férfiaknál napi legfeljebb 2-3, míg a nőknél 1-2 deciliter bort jelent.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk csontritkulás ellen?

2025. november 15.

A csontritkulás szövődményei a csípőtáji, a csigolya- és a csuklótörések. A csontritkulás megelőzésében fontos szerepe van a kalciumgazdag étrendnek és a gravitációval szemben végzett mozgásformáknak.

A csontok építő sejtjei és bontó sejtjei együttműködve alakítják a csontok szerkezetét. Fiatal felnőtt korban az építő sejteké a főszerep, a csúcscsonttömeg kb. 25 éves korra alakul ki. Idősödve azonban – főleg nők esetében, a menopauza során – a bontó sejtek munkája felerősödhet. A csontvesztés a férfiak és a nők körében is az öregedés általános velejárója, de ez az élettani folyamat felgyorsulhat.

Csonttörésekre hajlamosító tényezők:


időskor
női nem
alacsony testtömegindex (BMI)
korábbi csonttörések
családban előforduló csípőtáji törések
dohányzás
rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás
4 cm-nél több testmagasság-csökkenés a fiatal felnőttkori testmagassághoz viszonyítva


Az Egészségügyi Világszervezet definíciója szerint a csontritkulás a vázrendszer progresszív szisztémás megbetegedése, amit alacsony csonttömeg, a csontszövet mikroszerkezetének károsodása jellemez, ami a csontok fokozott törékenységéhez vezet.

A csontritkulás következményei

A csontritkulás szövődményei a kóros csonttörések, azon belül is a legnagyobb jelentőségűek a csípőtáji törések, amelyek fájdalommal, funkcióvesztéssel és kórházi benntartózkodással járnak. A felépülés lassú, a rehabilitáció gyakran nem teljes, ezért sok beteg tartósan gondozásra szorul. A halálozási arány is magas, amely a törést követő 3-6 hónapban következhet be.

A csigolyatörések fájdalmat és funkcióvesztést okoznak, de súlyos tünetek nélkül is előfordulhatnak. Gyakran kiújulnak, és az ebből eredő rokkantság a törések számával nő.

A csuklótörések szintén fájdalommal és funkcióvesztéssel járnak, de a gyógyulási esélyek általában jók vagy kiválóak.

A csontritkulás megelőzése

Étrenddel elsősorban megelőzni tudjuk a csontritkulást, hogy minél magasabb legyen a csúcscsonttömeg értéke gyermek- és serdülőkorban, fiatal felnőtt korig.

De a már kialakult csontritkulás kezelésében is érdemes odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, hogy a csontvesztés folyamatát lassítsuk.

Mit tehetünk egészségünk védelmében?

2025. november 14.

Az immunrendszer, vagyis a test komplex védelmi rendszere kulcsfontosságú a fertőzések, betegségek elleni küzdelemben. Egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek a vitaminok és az ásványi anyagok.

A rendszeres testmozgás, mint a séta, a kocogás vagy a jóga, javítja a vérkeringést, segíti az immunsejtek jobb működését. Fontos, hogy mindennapos rutinná tegyük a megfelelő hidratálást és az antioxidánsokban gazdag ételek, pl. a bogyós gyümölcsök fogyasztását, amelyek fokozzák a szervezet védekezőképességét.

Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok olyan természetes eredetű elemek vagy vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez. A vas ezek közül olyan nyomelem, amely az oxigén szállításáért felelős a szervezetben, hiánya súlyos vérszegénységet okozhat. A húsok, különösen a marhahús, a belsőségek és a hüvelyesek jelentős vasforrások, míg a C-vitamin bevitele segíti a vas felszívódását. Azonban a kávé és a tea csersavtartalma gátolja ezt. Így érdemes figyelembe venni, hogy ezek bevitelét időben toljuk el, ha vasban gazdag ételeket vagy más nyomelemeket (réz, cink, jód, szelén) fogyasztunk. Ezért nem szerencsés a kávé vagy a tea rögtön az étkezés után, érdemes várni egy-két órát. A kalcium, amely a makroelemek csoportjába tartozik, szintén létfontosságú a csontok és a fogak erősségéhez, hiánya csontritkuláshoz és gyakori csonttörésekhez vezethet. A makroelemek közül figyeljünk még a csontképződéshez a foszfor, az idegrendszer szabályozásához szükséges nátrium, valamint a kálium és a magnézium bevitelére is.

Vitaminok

Már kiskorunkban megtanuljuk, melyek a legfontosabb vitaminok, azonban rendszeresen megfeledkezünk arról, hogy pótoljuk a napi mennyiséget. A D-vitamin ezek közül kulcsfontosságú, hiszen a kalcium felszívódását segíti. A napfény hatására termelődő D-vitamin különösen a téli időszakban hiányos, ezért fontos, hogy olyan ételek fogyasztásával pótoljuk a szükséges mennyiséget, mint a halmájolaj, a tojás.

D-vitamin? Itt az ideje pótolni!

2025. november 14.

A nyári D-vitamin-készleteink hat hét alatt kiürülnek a szervezetünkből. A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

A magyar lakosság több mint 60%-ánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni.

A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000–4000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való
tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000–4000 NE/nap a felnőtteknek ajánlott napi dózis.

A hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban.