Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van szervezetünkre a bor?

Érdekességek2023. szeptember 16.

Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.  

Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.

Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.

Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.



Azt már az ókori görögök is tudták, hogy a bornak – különös tekintettel a bélrendszerre – fertőtlenítő hatása van. Ma már azt is szinte biztosra veszik, hogy jó hatása van a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében is.

„A vörösbor állhat a francia paradox megfejtésében is. Franciaországban ugyanis kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása annak ellenére, hogy zsírosan étkeznek. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a vörösbor védi a szívet és az érrendszert, sőt a fogyasztóknál 30 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy kialakuljon a gyilkos kór. A bor tele van antioxidánsokkal, és gyulladáscsökkentő anyagokkal, csak úgy, mint a zöldtea, a cékla vagy éppen a kakaó, így akár csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát, továbbá növelheti a HDL koleszterol szintet. A HDL koleszterol szint növekedése pedig jótékony hatással van érrendszerünkre és szívünkre. De a vörösbor jótékony hatásai még nem állnak meg itt, hiszen az antioxidások segítik agyunkat is karban tartani, és az életéveinket is meghosszabbíthatja. A vörösbor resveratol tartalma pedig a cukorbetegeknek is segíthet, és csökkenthetik az ízületi fájdalmakat is.” (Forrás: penzcentrum.hu)

A felsorolt előnyök azonban hangsúlyozottan a minőségi és mértékletes borfogyasztás mellett igazak. Ez a többször említett mérték pedig férfiaknál napi legfeljebb 2-3, míg a nőknél 1-2 deciliter bort jelent.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hidegtálat húsvétra: füstölt sajtos csirkerolád

2026. március 28.

Igazi finom csemege, amit kezdőknek is jó szívvel ajánlunk, mert nem igényel különösebben nagy tudást, viszont isteni íze van és mindenféle  salátával, körettel tálalható.   

Hozzávalók:

4 db csirkemellfilé
12 szelet húsos  bacon
4 ujjnyi darab füstölt  sajt

durvára őrölt színes bors

Elkészítése:
A húst megmosom, leszárítom, és az oldalába egy mélyedést vágok. Kicsit megsózom, belehelyezem a mélyedésbe a sajtot. Ezután baconbe tekerem mindegyiket, és egy tűzálló tálba vagy tepsibe teszem. Megszórom a színes borssal, és fóliával lefedve 180 fokon kb. 45 percig sütöm. Ezután leveszem a fóliát, kicsit megpirítom és hagyom kihűlni.

Hidegen szépen szeletelhető, hidegtálakon saláták mellett is jól mutat és nagyon finom!

Tipp: Melegen burgonyapürével, párolt zöldséggel vagy akár friss salátával is nagyon jó fogás.

Tavaszi immunerõsítés babáknak

2026. március 27.

Mit tehetünk tél végén a babák védekezõ-rendszerének erõsítéséért és mit ehetnek a babák a húsvéti menübõl?

Tél végére kiürülnek vitamin- és ásványianyag-raktáraink, gyakran vagyunk fáradtak, esetleg náthásak. Felnõttként ilyenkor rendszerint mézes teával, vitaminkészítményekkel vagy C-vitaminban gazdag mediterrán gyümölcsökkel próbáljuk felvenni a harcot a kórokozókkal szemben. De mi a helyzet az 1 év alatti csecsemõkkel?

Egy kellemetlen tavaszi vendég: a szénanátha

2026. március 27.

A téli bezártság után egyre gyakrabban vágyunk ki a szabadba.

És persze nem csodálkozunk azon, hogy milyen szeszélyes az idõjárás: az esõt gyakran napsütés váltja fel, a csendes idõt követik a szeles, olykor viharos napok. Arra azonban csak kevesen gondolnunk, hogy a változékony klimatikus viszonyok mennyire kedveznek az allergiát okozó növények fejlõdésének, különösen a tavaszi-nyár eleji idõszakban. Ha hajlamosak vagyunk allergiás reakciókra, pld. az oly gyakori szénanáthára, nem árt az elõvigyázatosság!

Miért van több allergiás, mint harminc éve?

Egyes kimutatások szerint az európai országokban a szénanátha "áldozatai" napjainkban mintegy négyszer annyian vannak, mint harminc évvel ezelõtt... Változatos az allergiát kiváltó okok, elsõsorban a növények skálája, de nem mindegyik eredményez azonos reakciókat. Az viszont igaz, hogy az elsõk közt keseríthetik meg az életünket - ha hajlamosak vagyunk rá - a pázsitfûfélék.