Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen hatással van szervezetünkre a bor?

Érdekességek2023. szeptember 16.

Egyre több kutatás foglalkozik a szőlőművelés és a vele közel azonos korú borkészítés múltjával. Írásos emlékek bizonyítják, hogy az ókori Babilónia lakói már fogyasztottak bort, de vannak olyan feltételezések is, miszerint Kínában már 9000 évvel ezelőtt termesztettek szőlőt, és így valószínűleg bor is készülhetett arrafelé.  

Ennek a misztikus italnak az elkészítése mára szinte művészi szintre emelkedett, ahogy a technika fejlődésével azok a kutatások is egyre izgalmasabb eredményekkel szolgálnak, amik azt vizsgálják, hogy az „istenek italának” is nevezett folyadék milyen hatással van az emberi szervezetre.

Néhány kivételtől eltekintve (például datolya, alma vagy éppen a meggy) a bort szőlőből készítik. Ez az a növény, amely méretéhez képest igen erős és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkezik, amellyel a talajból koncentráltan veszi fel az ott rejlő ásványi anyagokat, amik a gyümölcsben, azaz a szőlőszemekben koncentrálódnak. Nem kell csodálkozni tehát, ha a szőlőből készült italban (akár szőlőléről, akár borról van szó) sok ásványi anyag, nyomelem és valamennyi vitamin is megtalálható. Érdekes módon a vörös szőlőben – így a vörösborokban is – egy egységre vetítve több és koncentráltabban, mint a fehérben.

Persze a bor alkoholtartalmú ital, ezért mértéktelen fogyasztása testi és mentális tekintetben is ártalmas és veszélyes, de az orvosi vélemények és kutatások szerint bölcsen fogyasztva kifejezetten kiváló élettani hatásokkal bír.



Azt már az ókori görögök is tudták, hogy a bornak – különös tekintettel a bélrendszerre – fertőtlenítő hatása van. Ma már azt is szinte biztosra veszik, hogy jó hatása van a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében is.

„A vörösbor állhat a francia paradox megfejtésében is. Franciaországban ugyanis kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása annak ellenére, hogy zsírosan étkeznek. Azonban a kutatások azt mutatják, hogy a vörösbor védi a szívet és az érrendszert, sőt a fogyasztóknál 30 százalékkal kisebb az esélye annak, hogy kialakuljon a gyilkos kór. A bor tele van antioxidánsokkal, és gyulladáscsökkentő anyagokkal, csak úgy, mint a zöldtea, a cékla vagy éppen a kakaó, így akár csökkentheti a szívproblémák kialakulásának kockázatát, továbbá növelheti a HDL koleszterol szintet. A HDL koleszterol szint növekedése pedig jótékony hatással van érrendszerünkre és szívünkre. De a vörösbor jótékony hatásai még nem állnak meg itt, hiszen az antioxidások segítik agyunkat is karban tartani, és az életéveinket is meghosszabbíthatja. A vörösbor resveratol tartalma pedig a cukorbetegeknek is segíthet, és csökkenthetik az ízületi fájdalmakat is.” (Forrás: penzcentrum.hu)

A felsorolt előnyök azonban hangsúlyozottan a minőségi és mértékletes borfogyasztás mellett igazak. Ez a többször említett mérték pedig férfiaknál napi legfeljebb 2-3, míg a nőknél 1-2 deciliter bort jelent.

 


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.