Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

Érdekességek2026. április 15.

Fotó: romanzaiets © 123RF.comAz EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.


Milyen tünetek esetén szükséges az EMG vizsgálat?

EMG vizsgálatot javasolhat a neurológus, ha egy előzetes állapotfelmérés és alapvető kivizsgálás alapján ennek szükségessége merül fel, az alábbi fő tünetek és panaszok esetén:

Milyen betegségekre utalhatnak a tünetek?

– Az előzetes vizsgálatok és a panaszok feltérképezése után már gyaníthatunk bizonyos kórképeket, amelyek igazolásához vagy éppen kizárásához szükséges lehet az ENG és EMG vizsgálat – ismerteti Szabó doktornő. – Megfelelő kivizsgálás után gyakran diagnosztizálunk például alagút szindrómát, főként a kéztőnél. A kéztő alagút szindróma zsibbadást, bizsergést és fájdalmat okoz a kézen és az alkaron. Az állapot akkor alakul ki, amikor a kéz egyik  idege összenyomódik, miközben a csuklón keresztül halad. A legtöbb betegnél a panaszok idővel súlyosbodnak, ha pedig túl sokáig nem kezelik azokat, a kéz tartós működési zavarához vezethetnek, beleértve az ujjak érzékelésének gyengeségét vagy elvesztését, izomsorvadást. Szintén nem ritka, hogy több ideget érintő úgynevezett polyneuropátiával találkozunk, mely a végtagok bizsergésével, zsibbadásával jár, egyensúlyzavart eredményezhet.  Ezen kívül felmerülhet még többek közt porckorongsérv okozta ideggyöki érintettség, izombetegség, myasthenia gravis és motoneuron betegség lehetősége is, ezek kimutatásában szintén fontos szerepe van ezeknek a vizsgálatoknak.

Hogyan zajlik az EMG vizsgálat?

– Az EMG vizsgálat előtt el kell végezni az ENG vizsgálatot. Az idegvezetési vizsgálatnál a kis elektromos impulzusokat adnak az idegnek, a bőrre ragasztott elektródákkal azt mérjük, milyen gyorsan halad az inger. A tűs EMG eljárásnál egy nagyon vékony tűelektródát szúrunk az izomba, és az izom elektromos aktivitását mérjük – mondja dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – A vizsgálat általában 20–60 percet vesz igénybe, attól függően, milyen problémára van gyanú. Lehet kissé kellemetlen, de tolerálható, s fontos információt szolgáltat, mely más módon nem vizsgálható.

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az EMG egy megbízható, fontos eljárás, ami azt vizsgálja, hogy az idegek megfelelően vezetik-e az ingerületet az izmok felé, és hogy az izmok működése megfelelő-e. Sokszor ez a neurológus által elrendelhető és elvégezhető vizsgálat a pontos diagnózis alapja.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”