Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen megújuló energiák vannak?

Érdekességek2019. augusztus 10.

A lakossági fogyasztók háromnegyede tervezi, hogy megújuló energiát hasznosító berendezést telepít otthonába, és többségük még többet is tenne az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen – derült ki az MVM Zrt. Nagy EnergiaTeszt elnevezésű online kutatásából.

Fotó: 123rf.comA 30 ezer válaszadó véleményén alapuló online kutatás szerint a hazai lakosság nem ítéli eléggé hatékonynak saját, az éghajlatváltozás negatív hatásai ellen tett lépéseit. A válaszadók 90 százaléka értett egyet azzal, hogy a háztartásokon is múlik, mennyi megújuló energiát használ egy ország, 84 százalék pedig valamilyen mértékben egyetértett az állítással, hogy a hazai lakosság nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

A válaszok alapján tízből kilencen igénybe veszik a szelektív hulladékgyűjtést, illetve hasonló arányban az energiahatékony otthoni világításra is figyelmet fordítanak. A vízhasználat megtakarításaira több mint 70, a közlekedési energiafelhasználásra mintegy 40 százalék helyez hangsúlyt.

Otthoni, már meglévő megújulóenergia-termelésről csak minden tizedik válaszadó számolt be, csaknem háromnegyedük ugyanakkor tervezi valamilyen megújuló energiát hasznosító eszköz, illetve berendezés telepítését. A beruházás tervezésekor leginkább a telepítési költségeket és a megtérülést veszik figyelembe, míg legkevésbé az esztétikai szempontok számítanak.

A kutatásban résztvevők több mint 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó lenne akár magasabb költségeket is vállalni annak érdekében, hogy zöld áramot használhasson otthonában. A válaszadók ötöde csak legfeljebb 2 százalékos felárat fogadna el, de 40 százalék akár 2-10 százalékot is ráfizetne az áram árára, ha az megújuló forrásból érkezik.

A plusz költségek vállalására az átlagosnál nyitottabbak a fiatalabbak és a nagyobb településen élők; a 18-24 éves korosztály tagjai közül tízből nyolcan így nyilatkoztak, a fővárosban pedig a válaszadók háromnegyede lenne nyitott a magasabb árú zöld áramra.


A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy elegendő információval rendelkezik a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeiről. A nap- és a szélenergiát szinte mindenki, a geotermikus energiát, illetve a biomassza-felhasználást azonban már kevesebben sorolták a megújuló energia fogalmába (78 és 68 százalék).

A válaszadók többsége helyes információval rendelkezik a magyarországi megújulóenergia-felhasználás mértékéről, tízből négyen azonban felülbecsülték ezt a mértéket.

Magyarországot napenergiában tartják a leggazdagabbnak a kutatásban résztvevők, 25 százalékuk ugyanakkor a geotermikus energiát, 10 százalékuk a víz-, és csaknem 7 százalékuk a szélenergiát vélte a legnagyobb potenciállal rendelkező megújulóenergia-forrásnak.

A megújuló energia legfontosabb előnye a megkérdezettek szerint, hogy ez a technológia nem káros a környezetre, szabadon hozzáférhető, illetve olcsóbban állít elő áramot, míg legkevésbé a munkahely-teremtő hatást sorolták a zöld energia pozitív hatásai közé.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.