Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Milyen méregtelenítést válasszunk?

Érdekességek2019. június 03.

Ilyenkor, tavasz idején jól tesszük, ha megfogadjuk a tanácsot: a téli hónapokba belefáradt szervezetünket célszerű alávetnünk egy jó alapos méregtelenítésnek.

Fotó: 123rf.comHiszen az év leghidegebb évszakában testünk valószínűleg úgy “bepiszkolódott”, azaz telítődött salakanyagokkal, mint egy öreg kazán, amelyet felújítás nélkül nehéz ismét beindítani… Vállalkozzunk hát minél előbb egy jól megválasztott tisztítókúrára!

Tavasszal gyakori vendég a hirtelen meghűlés, a hörghurut, az étvágytalanság, a bélhurut; fokozódik a fáradtság, az ingerlékenység. Ezek a tünetek felfoghatók úgy is, hogy szervezetünk természetes módon próbál megszabadulni a méreganyagoktól, érzékeli a toxikus lerakódás következményeit. Miért ne segítenénk elő annak megtisztulását mi magunk is egy “testre szabott” kúrával?

Legyengült immunrendszer

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy immunrendszerünk is valószínűleg legyengült a téli hónapokban. Így nagy szükségünk van megcsappant vitamin- és ásványi anyag készletünk pótlására, hiszen szervezetünk tartalékai kimerültek. Emiatt tavasszal helyre kell állítani a téli “megrázkódtatások” miatt megbillent egyensúlyt, és orvosolni az ebből fakadó testi-lelki bajokat. A toxikus anyagok eltávolítása mellett fontos még a szervezet savtalanítása, a máj tisztítása is.

Vannak egyéni megoldások is: egyesek rendszeresen éhgyomorra isznak egy kevés citromlevet, hogy májukat rendbe hozzák, mások egy pohár citromos és juharszirupos vízre esküsznek. Nincsenek kizárólagos receptek, mert a szervezet “megtisztításának” különféle módszerei egyénre szabottak.


Fotó: pixabay.comA kúrák lényege

A tisztítókúrák lényege az emésztőrendszer tehermentesítését jelenti a belek kiürítésével, csökkentett illetve módosított táplálékbevitel, és lényegesen több folyadékfogyasztás útján. Egyéni adottságoktól függően a méregtelenítés tarthat pár naptól, egy héttől kezdődően akár két-három hétig is. Gondos felkészülés és orvosi tanácsok betartása mellett bizonyosan nem válik kárára még ez a hosszabb kúra sem. Utána azonban gondolni kell a szervezet egészséges állapotának fenntartása, ezért azt vitaminokkal és ásványi anyagokkal el kell látni. Ennek módjáról szintén tanácsos szakemberrel konzultálni.

Milyen böjtöt válasszunk?

A jól átgondolt, orvosi ellenőrzés mellett tartott böjtölés – amely nemcsak tavasszal, hanem más időszakokban is, kétszer-háromszor ajánlott évente – az egészségmegőrzés mellett a lelki egyensúly visszanyerése szempontjából is fontos. Azután szükség van még rá, mert a méreganyagok nem tudnak teljes mértékben távozni a szervezetből természetes úton, hiszen azt különböző gátló tényezők akadályozzák.

Ezek közé tartozik a helytelen táplálkozás (magas cukor-, só-, zsiradéktartalmú, rostszegény étrend vagy a tartósítószert tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása), de hozzájárulnak olyan egyéb hatások is, mint a stressz, a túlhajszolt életmód vagy a légszennyezettség.

Életkorunktól, életmódunktól, testi alkatunktól, szervezetünk általános egészségi állapotától is függ, hogyan böjtölünk, milyen módszerrel méregtelenítünk. Létezik teljes böjt, azután pld. a gyümölcs- vagy léböjt, a zöldséglé- vagy zöldségleves-böjt, a pároltzöldség-böjt: a leghelyesebb, ha táplálkozási szakember vagy kezelőorvosunk tanácsát kérjük ki a választásnál.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.