Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen méregtelenítést válasszunk?

Érdekességek2019. június 03.

Ilyenkor, tavasz idején jól tesszük, ha megfogadjuk a tanácsot: a téli hónapokba belefáradt szervezetünket célszerű alávetnünk egy jó alapos méregtelenítésnek.

Fotó: 123rf.comHiszen az év leghidegebb évszakában testünk valószínűleg úgy “bepiszkolódott”, azaz telítődött salakanyagokkal, mint egy öreg kazán, amelyet felújítás nélkül nehéz ismét beindítani… Vállalkozzunk hát minél előbb egy jól megválasztott tisztítókúrára!

Tavasszal gyakori vendég a hirtelen meghűlés, a hörghurut, az étvágytalanság, a bélhurut; fokozódik a fáradtság, az ingerlékenység. Ezek a tünetek felfoghatók úgy is, hogy szervezetünk természetes módon próbál megszabadulni a méreganyagoktól, érzékeli a toxikus lerakódás következményeit. Miért ne segítenénk elő annak megtisztulását mi magunk is egy “testre szabott” kúrával?

Legyengült immunrendszer

Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy immunrendszerünk is valószínűleg legyengült a téli hónapokban. Így nagy szükségünk van megcsappant vitamin- és ásványi anyag készletünk pótlására, hiszen szervezetünk tartalékai kimerültek. Emiatt tavasszal helyre kell állítani a téli “megrázkódtatások” miatt megbillent egyensúlyt, és orvosolni az ebből fakadó testi-lelki bajokat. A toxikus anyagok eltávolítása mellett fontos még a szervezet savtalanítása, a máj tisztítása is.

Vannak egyéni megoldások is: egyesek rendszeresen éhgyomorra isznak egy kevés citromlevet, hogy májukat rendbe hozzák, mások egy pohár citromos és juharszirupos vízre esküsznek. Nincsenek kizárólagos receptek, mert a szervezet “megtisztításának” különféle módszerei egyénre szabottak.


Fotó: pixabay.comA kúrák lényege

A tisztítókúrák lényege az emésztőrendszer tehermentesítését jelenti a belek kiürítésével, csökkentett illetve módosított táplálékbevitel, és lényegesen több folyadékfogyasztás útján. Egyéni adottságoktól függően a méregtelenítés tarthat pár naptól, egy héttől kezdődően akár két-három hétig is. Gondos felkészülés és orvosi tanácsok betartása mellett bizonyosan nem válik kárára még ez a hosszabb kúra sem. Utána azonban gondolni kell a szervezet egészséges állapotának fenntartása, ezért azt vitaminokkal és ásványi anyagokkal el kell látni. Ennek módjáról szintén tanácsos szakemberrel konzultálni.

Milyen böjtöt válasszunk?

A jól átgondolt, orvosi ellenőrzés mellett tartott böjtölés – amely nemcsak tavasszal, hanem más időszakokban is, kétszer-háromszor ajánlott évente – az egészségmegőrzés mellett a lelki egyensúly visszanyerése szempontjából is fontos. Azután szükség van még rá, mert a méreganyagok nem tudnak teljes mértékben távozni a szervezetből természetes úton, hiszen azt különböző gátló tényezők akadályozzák.

Ezek közé tartozik a helytelen táplálkozás (magas cukor-, só-, zsiradéktartalmú, rostszegény étrend vagy a tartósítószert tartalmazó élelmiszerek rendszeres fogyasztása), de hozzájárulnak olyan egyéb hatások is, mint a stressz, a túlhajszolt életmód vagy a légszennyezettség.

Életkorunktól, életmódunktól, testi alkatunktól, szervezetünk általános egészségi állapotától is függ, hogyan böjtölünk, milyen módszerrel méregtelenítünk. Létezik teljes böjt, azután pld. a gyümölcs- vagy léböjt, a zöldséglé- vagy zöldségleves-böjt, a pároltzöldség-böjt: a leghelyesebb, ha táplálkozási szakember vagy kezelőorvosunk tanácsát kérjük ki a választásnál.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.