Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szandált válasszunk?

Érdekességek2019. augusztus 31.

Fotó: 123rf.com

Ha nyaranta hosszabb gyaloglásoknak nézünk elébe, és új szandálra van szükségünk, tanácsos többféle felhasználást biztosító lábbelit választanunk, amelyben kilométereket tudunk megtenni anélkül, hogy fájna a lábunk… Ezeket a szandálokat úgy tervezték, hogy mindenfajta úton való gyaloglásra alkalmasak legyenek, akár turistáskodunk vagy kirándulunk a zöldben, akár egy város aszfaltját rójuk. Íme ötféle szempont a választáshoz.

Tartás

A legtöbb gyaloglásra szánt szandál megfelelő tartást biztosít a bokának és a lábfejnek, feltéve, hogy bokapántosat vagy szükség esetén a rüsztön átvezető pánttal rendelkezőt választunk annak érdekében, hogy biztosítsa a láb jó igazodását a lábbelihez és a stabilitást járás közben. A tökéletes illeszkedés szempontjából a tépőzáras rendszerű szandál a legideálisabb. Megfelelő beállítás esetén lehetővé teszi, hogy a lábbeli alkalmazkodjék a láb formájához és méretéhez. Előny, hogy változtathatunk is rajta a nap minden szakaszában, amikor már esetleg dagad is a láb…

Kényelem

Széles láb esetén részesítsük előnyben a nagyobb talpközéppel rendelkező és tág beállítási rendszerű, állítható pántos modelleket. Ha bütyök (hallux valgus) van a lábunkon, vásárláskor ellenőrizni kell a pántok elhelyezkedését, hogy semmilyen körülmények között se dörzsölje a lábujjat a kritikus helyen. Emellett, mivel a szandálpántok közvetlenül érintkeznek a bőrünkkel, sokkal egészségesebb és kényelmesebb, ha igazi bőrből készültek. A kényelmes talpfekvés érdekében pedig a talp belső része legyen puha, finom bőr vagy mikroszálas, légáteresztő anyag.


Már felpróbáláskor is éreznünk kell, hogy kényelmes a szandál!

Ütődéscsillapító hatás

Egy megfelelő szandál belső és külső talpkiképzése, anyaga esetében elengedhetetlenül fontos a lábbeli tehermentesítő funkciója és az, hogy járás közben védje az ízületeket a lábat érő ütésektől és rezgésektől. Ezért vásárlás előtt tájékozódjunk elsősorban a középtalp összetételéről, melynek, mint a futócipőknél, olyan anyagot kell tartalmaznia, amely elnyeli a lépés közben keletkező ütődési energiát. Az egyik legjobb és legelterjedtebb középtalpanyag az EVA (etilén-vinil-acetát), amely egyesíti az ütődéscsillapító hatást és a könnyedséget.

Megfelelő tapadás

A szandál külső talprészének jó tapadást kell biztosítania számos eltérő típusú talajon, mely lehet kemény, kiszáradt, köves, puha, ázott, nedves stb. Egyúttal a talpnak ellenálló és nem túl merev, rugalmas anyagból kell készülnie, hogy jó illeszkedést biztosítson a talajhoz. Amennyiben köves vagy kavicsos útra készülünk, tanácsos mindenképp vastagabb talpú lábbelit választanunk. Városban a vékonyabb, hajlékonyabb talp a kellemesebb.

Súly

Részesítsük előnyben a könnyű szandálokat, hogy maximálisan profitáljunk a lábbeli jellegét meghatározó, kis súlyból, miáltal jobban érezzük a talajjal való megfelelő kontaktust – így könnyedebben és dinamikusabban lépkedhetünk. De ha hosszabban és változatos talajon készülünk gyalogolni, a talp minősége döntsön, és ne a szandál súlyát mérlegeljük.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.