Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szandált válasszunk?

Érdekességek2019. augusztus 31.

Fotó: 123rf.com

Ha nyaranta hosszabb gyaloglásoknak nézünk elébe, és új szandálra van szükségünk, tanácsos többféle felhasználást biztosító lábbelit választanunk, amelyben kilométereket tudunk megtenni anélkül, hogy fájna a lábunk… Ezeket a szandálokat úgy tervezték, hogy mindenfajta úton való gyaloglásra alkalmasak legyenek, akár turistáskodunk vagy kirándulunk a zöldben, akár egy város aszfaltját rójuk. Íme ötféle szempont a választáshoz.

Tartás

A legtöbb gyaloglásra szánt szandál megfelelő tartást biztosít a bokának és a lábfejnek, feltéve, hogy bokapántosat vagy szükség esetén a rüsztön átvezető pánttal rendelkezőt választunk annak érdekében, hogy biztosítsa a láb jó igazodását a lábbelihez és a stabilitást járás közben. A tökéletes illeszkedés szempontjából a tépőzáras rendszerű szandál a legideálisabb. Megfelelő beállítás esetén lehetővé teszi, hogy a lábbeli alkalmazkodjék a láb formájához és méretéhez. Előny, hogy változtathatunk is rajta a nap minden szakaszában, amikor már esetleg dagad is a láb…

Kényelem

Széles láb esetén részesítsük előnyben a nagyobb talpközéppel rendelkező és tág beállítási rendszerű, állítható pántos modelleket. Ha bütyök (hallux valgus) van a lábunkon, vásárláskor ellenőrizni kell a pántok elhelyezkedését, hogy semmilyen körülmények között se dörzsölje a lábujjat a kritikus helyen. Emellett, mivel a szandálpántok közvetlenül érintkeznek a bőrünkkel, sokkal egészségesebb és kényelmesebb, ha igazi bőrből készültek. A kényelmes talpfekvés érdekében pedig a talp belső része legyen puha, finom bőr vagy mikroszálas, légáteresztő anyag.


Már felpróbáláskor is éreznünk kell, hogy kényelmes a szandál!

Ütődéscsillapító hatás

Egy megfelelő szandál belső és külső talpkiképzése, anyaga esetében elengedhetetlenül fontos a lábbeli tehermentesítő funkciója és az, hogy járás közben védje az ízületeket a lábat érő ütésektől és rezgésektől. Ezért vásárlás előtt tájékozódjunk elsősorban a középtalp összetételéről, melynek, mint a futócipőknél, olyan anyagot kell tartalmaznia, amely elnyeli a lépés közben keletkező ütődési energiát. Az egyik legjobb és legelterjedtebb középtalpanyag az EVA (etilén-vinil-acetát), amely egyesíti az ütődéscsillapító hatást és a könnyedséget.

Megfelelő tapadás

A szandál külső talprészének jó tapadást kell biztosítania számos eltérő típusú talajon, mely lehet kemény, kiszáradt, köves, puha, ázott, nedves stb. Egyúttal a talpnak ellenálló és nem túl merev, rugalmas anyagból kell készülnie, hogy jó illeszkedést biztosítson a talajhoz. Amennyiben köves vagy kavicsos útra készülünk, tanácsos mindenképp vastagabb talpú lábbelit választanunk. Városban a vékonyabb, hajlékonyabb talp a kellemesebb.

Súly

Részesítsük előnyben a könnyű szandálokat, hogy maximálisan profitáljunk a lábbeli jellegét meghatározó, kis súlyból, miáltal jobban érezzük a talajjal való megfelelő kontaktust – így könnyedebben és dinamikusabban lépkedhetünk. De ha hosszabban és változatos talajon készülünk gyalogolni, a talp minősége döntsön, és ne a szandál súlyát mérlegeljük.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.