Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szandált válasszunk?

Érdekességek2019. augusztus 31.

Fotó: 123rf.com

Ha nyaranta hosszabb gyaloglásoknak nézünk elébe, és új szandálra van szükségünk, tanácsos többféle felhasználást biztosító lábbelit választanunk, amelyben kilométereket tudunk megtenni anélkül, hogy fájna a lábunk… Ezeket a szandálokat úgy tervezték, hogy mindenfajta úton való gyaloglásra alkalmasak legyenek, akár turistáskodunk vagy kirándulunk a zöldben, akár egy város aszfaltját rójuk. Íme ötféle szempont a választáshoz.

Tartás

A legtöbb gyaloglásra szánt szandál megfelelő tartást biztosít a bokának és a lábfejnek, feltéve, hogy bokapántosat vagy szükség esetén a rüsztön átvezető pánttal rendelkezőt választunk annak érdekében, hogy biztosítsa a láb jó igazodását a lábbelihez és a stabilitást járás közben. A tökéletes illeszkedés szempontjából a tépőzáras rendszerű szandál a legideálisabb. Megfelelő beállítás esetén lehetővé teszi, hogy a lábbeli alkalmazkodjék a láb formájához és méretéhez. Előny, hogy változtathatunk is rajta a nap minden szakaszában, amikor már esetleg dagad is a láb…

Kényelem

Széles láb esetén részesítsük előnyben a nagyobb talpközéppel rendelkező és tág beállítási rendszerű, állítható pántos modelleket. Ha bütyök (hallux valgus) van a lábunkon, vásárláskor ellenőrizni kell a pántok elhelyezkedését, hogy semmilyen körülmények között se dörzsölje a lábujjat a kritikus helyen. Emellett, mivel a szandálpántok közvetlenül érintkeznek a bőrünkkel, sokkal egészségesebb és kényelmesebb, ha igazi bőrből készültek. A kényelmes talpfekvés érdekében pedig a talp belső része legyen puha, finom bőr vagy mikroszálas, légáteresztő anyag.


Már felpróbáláskor is éreznünk kell, hogy kényelmes a szandál!

Ütődéscsillapító hatás

Egy megfelelő szandál belső és külső talpkiképzése, anyaga esetében elengedhetetlenül fontos a lábbeli tehermentesítő funkciója és az, hogy járás közben védje az ízületeket a lábat érő ütésektől és rezgésektől. Ezért vásárlás előtt tájékozódjunk elsősorban a középtalp összetételéről, melynek, mint a futócipőknél, olyan anyagot kell tartalmaznia, amely elnyeli a lépés közben keletkező ütődési energiát. Az egyik legjobb és legelterjedtebb középtalpanyag az EVA (etilén-vinil-acetát), amely egyesíti az ütődéscsillapító hatást és a könnyedséget.

Megfelelő tapadás

A szandál külső talprészének jó tapadást kell biztosítania számos eltérő típusú talajon, mely lehet kemény, kiszáradt, köves, puha, ázott, nedves stb. Egyúttal a talpnak ellenálló és nem túl merev, rugalmas anyagból kell készülnie, hogy jó illeszkedést biztosítson a talajhoz. Amennyiben köves vagy kavicsos útra készülünk, tanácsos mindenképp vastagabb talpú lábbelit választanunk. Városban a vékonyabb, hajlékonyabb talp a kellemesebb.

Súly

Részesítsük előnyben a könnyű szandálokat, hogy maximálisan profitáljunk a lábbeli jellegét meghatározó, kis súlyból, miáltal jobban érezzük a talajjal való megfelelő kontaktust – így könnyedebben és dinamikusabban lépkedhetünk. De ha hosszabban és változatos talajon készülünk gyalogolni, a talp minősége döntsön, és ne a szandál súlyát mérlegeljük.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.