Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szeretetnyelvet beszélsz?

Érdekességek2018. szeptember 29.

Sokan végig sem gondoljuk, mennyi útja van annak, hogy kifejezésre juttassuk érzéseinket. Szeretni sokféleképpen lehet. Ahogyan vágyni is a szeretetre. Igazán szeretve pedig akkor érezzük magunkat, ha a kettő összhangban van egymással. Fontos, hogy képesek legyünk megérteni egymás szeretetnyelvét, s azon keresztül megszólítani a másikat.  

Bár mindannyian másképp fejezzük ki a szeretetünket, ez csupán kevesekben tudatosodik.

Természetesnek vesszük, hogy a másik is arra vágyik, amire mi. Hogy számára is az okoz örömöt, ami nekünk. Épp ezért igyekszünk úgy szeretni őt, ahogyan az hasonló esetben nekünk a legjobban esne. Azt adjuk neki, amit magunk is kapni vágyunk, ill. hiányoljuk, ha nem azt kapjuk viszont.

A szeretet kifejezésében lényeges különbségek lehetnek közöttünk, melynek következményeképpen akár kommunikációs zavar is kialakulhat azok között, akik pedig szeretik egymást.

Ha nem ismerjük fel a saját szeretetnyelvünket, és nem tanuljuk meg, hogyan kommunikáljuk azt a másik felé, akkor megtörténhet, hogy a felek elégedetlenné válnak a kapcsolatban, miközben mindketten rendszeresen kifejezik egymás iránt a szeretetüket. Hiába mutatják ki azonban mindezt, ha a másik számára értelmezhetetlen módon teszik.
Fontos tehát, hogy megismerve a saját szeretetnyelvünket, valamint megértve a másikét, megtanuljuk, hogyan tudunk összhangot kialakítani egymás érzelmi szükségletei között.
Az alábbiakban a Gary Chapman által megfogalmazott öt szeretetnyelvet tekintjük át.


1. Elismerés – dicséret, pozitív visszajelzés

Simogatni szavakkal is lehet. A gyermekkort elhagyva mégis egyre kevesebb ilyen szeretetteljes érintést kapunk a környezetünktől.
A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy azért nem jár dicséret, ha valamit megfelelően elvégzünk, megcsinálunk, létrehozunk. A 100%-os eredményt természetesnek veszi a környezetünk, szóvá pedig csak azt teszik, ha valami miatt ez alatt teljesítünk. A negatív visszajelzés túlsúlya kifejezetten károsan hat az önbecsülésünk szintjére. Alulértékeljük magunkat miatta.
A rendszeres, hiteles, pozitív visszajelzés tehát nagyon fontos volna.
Az elismerés, a dicséret, egy-két jó szó mindannyiunknak sokat jelent, így még annak is képes lehet bearanyozni a napját, akinek nem ez a szeretetnyelve.

2. Minőségi idő – osztatlan figyelem

Nem minden pár van igazán együtt. Legtöbben szabadidejük nagy részében ahelyett, hogy egymásra fókuszálva együtt lennének, különböző tevékenységeket egymás mellett végezve múlatják az időt.

Amikor két ember pusztán egy helyiségben tartózkodik, de nem élvezi egymás osztatlan figyelmét, az nem nevezhető minőségi időnek.
Hiába van a másik mellettünk, ha közben mással foglalkozik, minket joggal gyötörhet hiányérzet. Az együttlevés ugyanis nem egyenlő az egymás mellett levéssel.
Vannak persze pillanatok, mikor jól eshet a másik puszta jelenléte. Ilyenkor talán nem érzi az adott fél szükségét annak, hogy beszélgessen a másikkal. Az azonban, akinek a szeretetnyelve a minőségi idő, bizony szenvedni fog, ha ilyenkor nélkülözni kényszerül partnere maximális figyelmét.

3. Ajándékozás

A gyerekek sokszor adnak át akár értéktelen tárgyakat a gondozói környezetüknek, hogy az ajándékozás aktusán keresztül kifejezzék a szeretetüket.
A kisgyermek az anyjának átnyújt egy falat ételt, az apjának büszkeséggel áthatva egy darab követ, a kistestvérének a kedvenc plüssállatát.
Vannak, akiknél ez a szeretetnyelv később is meghatározó marad. Ők lesznek azok, akik lépten-nyomon apróságokkal lepik meg a környezetüket. Egy szelet sütivel, egy apró kitűzővel, egy baráti sörözés élményével.
Az ajándékozás során nem annak értéke, vagy tárgya számít igazán, hanem maga az ajándékozás gesztusa. Fontos tehát, hogy időről-időre viszonozzuk azt, máskülönben erős hiányérzet alakulhat ki abban, akinek ez a szeretetnyelve.

4. Szívesség – segítségnyújtás

Az ember társas lény. Lételemünk, hogy támogassuk egymást, vagy szükség esetén mi kapjunk segítséget. Különösen igaz ez azokra, akik közel állnak egymáshoz.
Vannak, akik a szívességeken, apró gesztusokon, vagy a valódi, komoly erőfeszítést kívánó segítségnyújtáson keresztül fejezik ki azt, hogy mit éreznek a másik iránt.
Gondoskodnak a másikról, megoldják a problémákat, támogatják őket, bizonyos feladatokat akár helyettük is elvégeznek, ezáltal fejezve ki a szeretetüket. Az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyek ritkán fogalmazzák meg szavakkal az érzéseiket, tettekkel azonban akár nap-nap után bizonyosságot tehetnek róla.

5. Testi érintés

Az ölelés, az érintés, a másik fizikai közelsége iránti igényünk szintén gyermekkori sajátosság, mely szeretetnyelvként végigkísérheti a felnőttkort.
A testi kontaktus kialakítására és fenntartására irányuló vágyban tetten érhető az elfogadásnak, a biztonságkeresésnek, és az egymáshoz tartozás kifejezésének érzelmi szükséglete.
Azok, akiknek ez a szeretetnyelve, nem feltétlen a szexualitás előszobájaként tekintenek a másik testi közelségére.
A bőrkontaktus, a test melege, a simogatás mind-mind lehetőséget teremtenek számukra, hogy megélhessék az érzelmeiket, valamint a másik érintésén keresztül feltöltődhessenek szeretettel.
Az a partner, aki ezt nem igényli, vagy visszautasítja, esetleg puszta szexuális közeledésként értelmezve azt rossz irányba tereli, akár csalódást is kialakíthat az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyben.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Az álom - 2. rész

2026. október 28.

Különös, magányos utazások, éjszakai kalandok, kiruccanások anélkül, hogy kiszállnánk az ágyból... Álmaink szárnyán minden megtörténhet velünk! Igaz, alvás közben rendszerint kusza, zavaros álomképek tárulnak elénk. Eközben csak találgatni tudjuk, hogy egy-egy álmunknak mi is lehet az értelme. 
Ne feledjük álmainkat!

Vajon mire szolgálnak hát az álmok, és miért felejtjük el olyan hamar õket? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ...

Fontos tudni, hogy éjszakáink ezen "pszichikus termékének" funkciója nem világos még napjaink szakemberei elõtt sem. Bizonyos ismeretek és sejtések azért vannak.

Mikor álmodunk?

Egy éjszakai alvás több, kb. 90 perces periódusra oszlik, melyek alatt különbözõ mélységû szakaszok, a "lassú" álom-fázisok és az ún. "paradoxiális" (vagy REM) szakasz váltják egymást. Ez utóbbi az izomtónus teljes lanyhulásával és gyors szemmozgással jár (ez utóbbiból ered az angol REM rövidítés is). A specialisták szerint a REM szakaszban (mely kb. 100 percet tesz ki éjszakánként) bontakozik ki az álom a maga gazdagságában. Amikor egyébként az ebben a fázisban alvó embereket felébresztik, világosan és részletesen be tudnak számolni álmaikról, az esetek 80-85%-ában.

Az álom - 1. rész

2026. október 28.

Álmaink kíváncsivá tesznek, olykor pedig nyugtalanítanak minket. Megzavar furcsaságuk, zavarosságuk... Egyesek csak az alvó agy szabálytalan mûködését látják benne, míg mások - fõként a pszichológusok - sokkal több érdeklõdést mutatnak iránta. 
Az álom: barát vagy ellenség?

A legtöbben azonban nem tudjuk, milyen jelentõséget tulajdonítsunk neki, hogyan kezeljük maradandó vagy elröppenõ álomképeinket. Mi hát az álom? Nevetséges amulett? Agyunk "mellékterméke"? Vagy - ahogy a pszichológusok tartják - egy megközelítési út belsõ világunkhoz?

Éjszakáinkból mintegy másfél órát foglal el az álom - ami nem elhanyagolható tényezõ életünk során. Így nem csoda, ha álmaink tanulmányozása szüntelenül folytatódik... immáron évszázadok óta, mind tudományos, mind pedig "amatõr" szinten. Az azonban nyilvánvaló, hogy álmodni pszichológiai szükségszerûség, ami lelki egyensúlyunk egyik meghatározó eleme lehet. Mindazonáltal az álmok máig megõrizték rejtélyes jellegüket. De vajon gondoltunk-e már arra, hogy ellenünk vagy inkább mellettünk "dolgoznak-e"?

Fogyasszunk több zöldséget-gyümölcsöt

2026. október 27.

Az év eleje rendszerint a fogadkozások, könnyelmû ígéretek, égretörõ nagy tervek idõszaka. Pedig ami a táplálkozást illeti, kisebbnek tûnõ változtatások árán sokkal hamarabb teljesülhet, sõt, tartósabb eredményhez vezethet mindaz, amit korábban viszonylag nagyobb horderejû döntésekkel (pld. radikális diétával) próbáltunk elérni. Ezért azt tanácsoljuk, napi étrendünkben legalább egy szerénynek tûnõ, de annál fontosabb fogadalmunkat tartsuk be: tegyünk az eddiginél sokkal több gyümölcsöt-zöldséget az asztalunkra!

Kétségtelen, hogy jó közérzetünk nagyban függ egészséges táplálkozásunktól. Ennek pedig egyik alapvetõ tényezõje, lényeges feltétele, hogy naponta együnk elegendõ mennyiségû gyümölcsöt és zöldséget. Ha eddig nem is ment könnyen, vagy nem figyeltünk rá, ezentúl iktassuk be minden étkezéshez!

A jó megoldás

Frissesség, íz, zamat, élvezeti érték, változatosság – és még sorolhatnánk, mennyi pozitív fogalom jut eszünkbe a különféle gyümölcsök, zöldségek fogyasztása kapcsán. És akkor még nem esett szó azok tápértékérõl... Valójában “õk ketten” igazi szövetségesek: tömve vannak a szervezetünk számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokkal. Nagy mennyiségû vizet tartalmaznak, emellett nem nélkülöznek sokféle vitamint és ásványi anyagot sem. A gyümölcsök, zöldségek magas rosttartalma is fontos tényezõ. Mindezen tulajdonságaik miatt a szervezetnek nagy szüksége van rájuk, a megfelelõ mennyiségben – kicsiknél és nagyoknál egyaránt. Így vitalitásunk és jó közérzetünk megõrzése (visszanyerése) érdekében integrálnunk kell a gyümölcsöt és a zöldséget – akár nyersen, akár különbözõ módokon elkészítve, párolva, sütve, fõzve – mindennapi táplálkozásunkba. Arról se feledkezzünk meg, hogy mennyire egyszerû betartani ezt az elhatározást, ami után bebizonyosodik: nagy haszonnal járó megoldás. Profitáljunk hát a zöldségek-gyümölcsök áradatából – minden évszakban.