Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen szeretetnyelvet beszélsz?

Érdekességek2018. szeptember 29.

Sokan végig sem gondoljuk, mennyi útja van annak, hogy kifejezésre juttassuk érzéseinket. Szeretni sokféleképpen lehet. Ahogyan vágyni is a szeretetre. Igazán szeretve pedig akkor érezzük magunkat, ha a kettő összhangban van egymással. Fontos, hogy képesek legyünk megérteni egymás szeretetnyelvét, s azon keresztül megszólítani a másikat.  

Bár mindannyian másképp fejezzük ki a szeretetünket, ez csupán kevesekben tudatosodik.

Természetesnek vesszük, hogy a másik is arra vágyik, amire mi. Hogy számára is az okoz örömöt, ami nekünk. Épp ezért igyekszünk úgy szeretni őt, ahogyan az hasonló esetben nekünk a legjobban esne. Azt adjuk neki, amit magunk is kapni vágyunk, ill. hiányoljuk, ha nem azt kapjuk viszont.

A szeretet kifejezésében lényeges különbségek lehetnek közöttünk, melynek következményeképpen akár kommunikációs zavar is kialakulhat azok között, akik pedig szeretik egymást.

Ha nem ismerjük fel a saját szeretetnyelvünket, és nem tanuljuk meg, hogyan kommunikáljuk azt a másik felé, akkor megtörténhet, hogy a felek elégedetlenné válnak a kapcsolatban, miközben mindketten rendszeresen kifejezik egymás iránt a szeretetüket. Hiába mutatják ki azonban mindezt, ha a másik számára értelmezhetetlen módon teszik.
Fontos tehát, hogy megismerve a saját szeretetnyelvünket, valamint megértve a másikét, megtanuljuk, hogyan tudunk összhangot kialakítani egymás érzelmi szükségletei között.
Az alábbiakban a Gary Chapman által megfogalmazott öt szeretetnyelvet tekintjük át.


1. Elismerés – dicséret, pozitív visszajelzés

Simogatni szavakkal is lehet. A gyermekkort elhagyva mégis egyre kevesebb ilyen szeretetteljes érintést kapunk a környezetünktől.
A gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy azért nem jár dicséret, ha valamit megfelelően elvégzünk, megcsinálunk, létrehozunk. A 100%-os eredményt természetesnek veszi a környezetünk, szóvá pedig csak azt teszik, ha valami miatt ez alatt teljesítünk. A negatív visszajelzés túlsúlya kifejezetten károsan hat az önbecsülésünk szintjére. Alulértékeljük magunkat miatta.
A rendszeres, hiteles, pozitív visszajelzés tehát nagyon fontos volna.
Az elismerés, a dicséret, egy-két jó szó mindannyiunknak sokat jelent, így még annak is képes lehet bearanyozni a napját, akinek nem ez a szeretetnyelve.

2. Minőségi idő – osztatlan figyelem

Nem minden pár van igazán együtt. Legtöbben szabadidejük nagy részében ahelyett, hogy egymásra fókuszálva együtt lennének, különböző tevékenységeket egymás mellett végezve múlatják az időt.

Amikor két ember pusztán egy helyiségben tartózkodik, de nem élvezi egymás osztatlan figyelmét, az nem nevezhető minőségi időnek.
Hiába van a másik mellettünk, ha közben mással foglalkozik, minket joggal gyötörhet hiányérzet. Az együttlevés ugyanis nem egyenlő az egymás mellett levéssel.
Vannak persze pillanatok, mikor jól eshet a másik puszta jelenléte. Ilyenkor talán nem érzi az adott fél szükségét annak, hogy beszélgessen a másikkal. Az azonban, akinek a szeretetnyelve a minőségi idő, bizony szenvedni fog, ha ilyenkor nélkülözni kényszerül partnere maximális figyelmét.

3. Ajándékozás

A gyerekek sokszor adnak át akár értéktelen tárgyakat a gondozói környezetüknek, hogy az ajándékozás aktusán keresztül kifejezzék a szeretetüket.
A kisgyermek az anyjának átnyújt egy falat ételt, az apjának büszkeséggel áthatva egy darab követ, a kistestvérének a kedvenc plüssállatát.
Vannak, akiknél ez a szeretetnyelv később is meghatározó marad. Ők lesznek azok, akik lépten-nyomon apróságokkal lepik meg a környezetüket. Egy szelet sütivel, egy apró kitűzővel, egy baráti sörözés élményével.
Az ajándékozás során nem annak értéke, vagy tárgya számít igazán, hanem maga az ajándékozás gesztusa. Fontos tehát, hogy időről-időre viszonozzuk azt, máskülönben erős hiányérzet alakulhat ki abban, akinek ez a szeretetnyelve.

4. Szívesség – segítségnyújtás

Az ember társas lény. Lételemünk, hogy támogassuk egymást, vagy szükség esetén mi kapjunk segítséget. Különösen igaz ez azokra, akik közel állnak egymáshoz.
Vannak, akik a szívességeken, apró gesztusokon, vagy a valódi, komoly erőfeszítést kívánó segítségnyújtáson keresztül fejezik ki azt, hogy mit éreznek a másik iránt.
Gondoskodnak a másikról, megoldják a problémákat, támogatják őket, bizonyos feladatokat akár helyettük is elvégeznek, ezáltal fejezve ki a szeretetüket. Az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyek ritkán fogalmazzák meg szavakkal az érzéseiket, tettekkel azonban akár nap-nap után bizonyosságot tehetnek róla.

5. Testi érintés

Az ölelés, az érintés, a másik fizikai közelsége iránti igényünk szintén gyermekkori sajátosság, mely szeretetnyelvként végigkísérheti a felnőttkort.
A testi kontaktus kialakítására és fenntartására irányuló vágyban tetten érhető az elfogadásnak, a biztonságkeresésnek, és az egymáshoz tartozás kifejezésének érzelmi szükséglete.
Azok, akiknek ez a szeretetnyelve, nem feltétlen a szexualitás előszobájaként tekintenek a másik testi közelségére.
A bőrkontaktus, a test melege, a simogatás mind-mind lehetőséget teremtenek számukra, hogy megélhessék az érzelmeiket, valamint a másik érintésén keresztül feltöltődhessenek szeretettel.
Az a partner, aki ezt nem igényli, vagy visszautasítja, esetleg puszta szexuális közeledésként értelmezve azt rossz irányba tereli, akár csalódást is kialakíthat az ezt a szeretetnyelvet beszélő személyben.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Jobb, ha a szemölcsöt az orvosra bízzuk!

2025. november 25.

A legtöbben ismerjük az érzést, amikor észreveszünk egy újonnan kialakult apró bőrelváltozást, és megpróbáljuk elbagatellizálni. Talán csak átmeneti, talán majd elmúlik magától – gondoljuk. A szemölcs pedig pont ilyen. Legtöbbször nem fáj, nem viszket, nem zavar látványosan, így gyakran hónapokig, akár évekig is együtt élünk vele, anélkül, hogy szakemberhez fordulnánk. Pedig a szemölcs több annál, mint egyszerű esztétikai kellemetlenség: valójában egy fertőző, aktív vírusos elváltozás, amelyet érdemes komolyan venni. A témában dr. Móga Kristóf, az L33 sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Szemölcs, de miért?

A szemölcsöt a humán papillomavírus (HPV) okozza, amelynek több mint 150 ismert típusa van. Ezek közül egyesek kizárólag a bőrön okoznak tüneteket, mások viszont komolyabb egészségügyi kockázatot is hordozhatnak, főként, ha nem megfelelően kezeljük őket. A fertőzés leginkább apró sérüléseken, felázott, felpuhult felületeken keresztül jut be a bőrbe, és a test különböző pontjain képes szaporodni. Megjelenhet a kézen, lábon, arcon, de akár intim területeken is. Ha pedig nem lépünk időben, a szemölcsök terjedhetnek, kiújulhatnak vagy egyre kellemetlenebb tüneteket okozhatnak.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy kezeletlen szemölcs – különösen, ha olyan helyen található, amit rendszeresen dörzsölünk vagy nyomunk, például a talpon vagy a kézen – komoly fájdalmat is okozhat. Egyes esetekben a szemölcs olyan mélyre terjedhet a bőrben, hogy egyszerű házi módszerekkel, gyógyszeres ecsetelőkkel már nem távolítható el. A sétálás, sportolás vagy akár a cipő viselése is nehézzé válhat, ha a talpon elhelyezkedő szemölcs nyomásra érzékennyé válik. A fájdalom mellett ott van a pszichés hatás is: egy jól látható helyen lévő szemölcs csökkentheti az önbizalmunkat, szorongást, szégyenérzetet válthat ki.

Komoly betegségek diagnosztizálásához és terápiájához járultak hozzá magyar kutatók

2025. november 25.

Komoly betegségek egyszerűbb diagnosztizálásához és jövőbeni új, terápiás lehetőségeihez járult hozzá több mint négyéves kutatás eredményeként egy nemzetközi kutatócsoport. A magyar immunológusok részvételével megvalósult projekt az immunrendszerünk működésének jobb megértésével olyan betegségek jövőbeni gyógyítását is segítheti, mint egyes, idáig gyógyíthatatlan vese- és szembetegségek, vagy a COVID-19.

A COVID-19 járvány kitörésekor mindannyian szembesülhettünk vele, hogy az ember immunrendszere mennyire bonyolult, ugyanakkor mennyire fontos szerepe van egy beteg gyógyulásában, egyes esetekben pedig, amikor működése nem megfelelő, egy betegség súlyosbodásában. A gyógyíthatatlan vesebetegségek, szembetegségek, a fertőzések elleni védekezés és az autoimmun betegségek óriási terhet rónak a társadalomra. E betegségek diagnózisának és terápiájának egyik kulcsa az immunrendszer egyik elemének, a komplementrendszer megfelelő működésének jobb megértése. ELTE-s kutatók részvételével az elmúlt négy évben ennek a rendszernek a jobb megértésén, és az eredményekre alapozva új diagnosztikai eszközök előállításán dolgozott egy nemzetközi kutatócsoport. A Philipps-Universität Marburg vezette projektet, amelyben a magyar kutatókon kívül hét másik csoport, német, holland és spanyol partnerek vettek részt, az Európai Bizottság a Horizon 2020 program keretein belül 3,5 millió euróval támogatta.

A SciFiMed (Screening for inflammation to enable personalized medicine) nemzetközi konzorcium egy olyan bioszenzor létrehozásán dolgozott, amely a gyulladásos betegségek diagnózisát és terápiáját teheti gyorsabbá és hatékonyabbá. A kutatók a többéves munka eredményeként kifejlesztettek négy, antitest alapú kimutatási esszét (ELISA), vagyis egy olyan diagnosztikai eszközt, amelynek segítségével vérmintákból lehet egyes fehérjéket mérni, például egyes vese- és szembetegségek, COVID-19 és delírium esetében. Emellett a konzorcium egy olyan, multiplex elven alapuló (vagyis egyszerre több érték mérésére is alkalmas) tesztet is kifejlesztett, amelyet a jövőben akár közvetlenül a betegágy mellett is alkalmazható fehérjekimutatási gyorstesztként használhatnak az orvosok. Szintén a projekt eredménye egy innovatív, liposzómákon alapuló, a komplementrendszer aktivitásának meghatározására szolgáló teszt, amely kulcsfontosságú a fenti betegségek diagnosztikájában. A projekt ezen felül új ismereteket is eredményezett annak a fehérjecsaládnak a molekuláris kölcsönhatásairól, amelyek a jövőben terápiás célpontok lehetnek.

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.