Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

Érdekességek2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

Fotó: freepikA mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.


A mozgás támogatásában ugyanolyan fontos szerepet tölthetnek be a megfelelően megválasztott gyógyászati segédeszközök is. Például stabil járóbotok, kapaszkodók, csúszásgátló felületek vagy olyan tornaszerek, amelyek biztonságosabbá teszik az otthoni gyakorlást. Ezek a mindennapi eszközök nem kerülnek sokba, mégis sokszorozzák a biztonságérzetet és csökkentik a sérülések kockázatát. Aki szeretne megbízható forrásból választani, az Értéksziget gyógyászati segédeszköz bolt és webáruház oldalán találhat minőségi megoldásokat.

Az izomerő megtartása az önállóság záloga

A mindennapi tevékenységekhez – a felálláshoz, a lépcsőzéshez, a bevásárláshoz vagy akár az autóba való ki- és beszálláshoz – az izmok ereje elengedhetetlen. 65 év felett évente akár 1–2% izomtömeg is elveszhet, ha nem teszünk ellene. Ez a csökkenés lassú, de folyamatos, és idővel a járásbiztonság romlásához vezethet.

A székből történő felállás ismételt gyakorlása, az oldalsó lábemelés kapaszkodással, a lassú sarokra és lábujjhegyre emelkedés vagy a könnyű gumiszalagos karhúzás mind olyan mozgások, amelyek alig néhány percet igényelnek, mégis érezhetően növelik a stabilitást. Minden gyakorlatból elegendő egy-két sorozatot végezni, így napi 10–12 perc tornával már hosszú távon érzékelhető erősödés érhető el.

Aki szeretne biztonságos és időskorbarát tornakiegészítőket és egyéb járást segítő eszközöket használni, könnyen találhat megfelelőt rehabilitációs eszközkínálatunkban.

A továbbiakban szó lesz arról, hogy a fizikai aktivitáson túl mit tehetünk még annak érdekében, hogy megőrizzük egészségünket.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.