Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Milyen tünetek utalhatnak ételallergiára a kicsiknél?

Érdekességek2018. május 07.

Meddig várjunk, és milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz, ha arra gyanakszunk, hogy a gyermek allergiás valamilyen ételre? – erről kérdeztük dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát.

Mikor kezdjük az új ételek bevezetését?

A jelenleg érvényben lévő ajánlások alapján, melyet az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Akadémia fogalmazott meg, a gyermekek számára 4-6 hónapos korig kizárólag anyatejes, vagy ennek hiányában tápszerrel történő táplálás javasolt, majd 4-6 hónapos kor között kezdődhet az új ételek bevezetése.


Változások a hozzátáplálás időszakában

A hozzátáplálás időszakában a gyermekek szervezete több idegen, számára ismeretlen anyaggal találkozik, amire egyéntől függően, különbözően reagálhatnak. Az új ételek fogyasztása kapcsán a leggyakoribb, hogy megváltozik a gyermek széklete. A színe, állaga és a szaga is eltérhet a korábban megszokottól. Előfordulhatnak enyhébb bőrtünetek is, egy-két kisebb kiütés vagy folt is aggodalmat kelthet a szülőben.

Egyszerre csak egyet

Fontos, hogy egyszerre mindig csak egy új ételt kóstoltassunk a kicsivel, így tudjuk beazonosítani, hogy mi okozza a tüneteket. Ilyenkor érdemes a kérdéses élelmiszer adását felfüggeszteni és figyelni, hogy a tünetek elmúlnak-e. Ha igen, néhány nappal vagy héttel később próbáljuk meg újra adni a kicsinek. Gyakori, hogy ilyenkor már semmilyen tünetet nem tapasztalunk.

Az ételallergia tünetei

Ilyen esetben ne próbálkozzunk tovább a hozzátáplálással, hanem forduljunk orvoshoz. Fontos, hogy jegyezzük fel, mikor, milyen új ételt kapott a kicsi, mikor kezdődtek a tünetei. Panaszok esetén a hozzátáplálást a gyermekgasztroenterológus utasításait követve folytassuk.

Diétával megszűnnek a tünetek

Ha tudjuk, hogy pontosan mi okozza a tüneteket, akkor azt az összetevőt a gyermek nem fogyaszthatja, a tünetei így megszűnnek. A legtöbb panasz a tej és a tojás fogyasztása kapcsán jelentkezik. Ilyenkor teljesen ki kell iktatni az allergént az étrendből, az esetek többségében azonban nem örökre. A gyermekek 80-90 százaléka 4-5 éves korára kinövi az allergiát, ha a tünetei nem jelentkeznek, akkor a korábban problémát okozó ételeket fokozatosan visszavezethetjük az étrendjébe és újra fogyaszthatja.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.