Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Érdekességek2021. július 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hidegtálat húsvétra: füstölt sajtos csirkerolád

2026. március 28.

Igazi finom csemege, amit kezdőknek is jó szívvel ajánlunk, mert nem igényel különösebben nagy tudást, viszont isteni íze van és mindenféle  salátával, körettel tálalható.   

Hozzávalók:

4 db csirkemellfilé
12 szelet húsos  bacon
4 ujjnyi darab füstölt  sajt

durvára őrölt színes bors

Elkészítése:
A húst megmosom, leszárítom, és az oldalába egy mélyedést vágok. Kicsit megsózom, belehelyezem a mélyedésbe a sajtot. Ezután baconbe tekerem mindegyiket, és egy tűzálló tálba vagy tepsibe teszem. Megszórom a színes borssal, és fóliával lefedve 180 fokon kb. 45 percig sütöm. Ezután leveszem a fóliát, kicsit megpirítom és hagyom kihűlni.

Hidegen szépen szeletelhető, hidegtálakon saláták mellett is jól mutat és nagyon finom!

Tipp: Melegen burgonyapürével, párolt zöldséggel vagy akár friss salátával is nagyon jó fogás.

Tavaszi immunerõsítés babáknak

2026. március 27.

Mit tehetünk tél végén a babák védekezõ-rendszerének erõsítéséért és mit ehetnek a babák a húsvéti menübõl?

Tél végére kiürülnek vitamin- és ásványianyag-raktáraink, gyakran vagyunk fáradtak, esetleg náthásak. Felnõttként ilyenkor rendszerint mézes teával, vitaminkészítményekkel vagy C-vitaminban gazdag mediterrán gyümölcsökkel próbáljuk felvenni a harcot a kórokozókkal szemben. De mi a helyzet az 1 év alatti csecsemõkkel?

Egy kellemetlen tavaszi vendég: a szénanátha

2026. március 27.

A téli bezártság után egyre gyakrabban vágyunk ki a szabadba.

És persze nem csodálkozunk azon, hogy milyen szeszélyes az idõjárás: az esõt gyakran napsütés váltja fel, a csendes idõt követik a szeles, olykor viharos napok. Arra azonban csak kevesen gondolnunk, hogy a változékony klimatikus viszonyok mennyire kedveznek az allergiát okozó növények fejlõdésének, különösen a tavaszi-nyár eleji idõszakban. Ha hajlamosak vagyunk allergiás reakciókra, pld. az oly gyakori szénanáthára, nem árt az elõvigyázatosság!

Miért van több allergiás, mint harminc éve?

Egyes kimutatások szerint az európai országokban a szénanátha "áldozatai" napjainkban mintegy négyszer annyian vannak, mint harminc évvel ezelõtt... Változatos az allergiát kiváltó okok, elsõsorban a növények skálája, de nem mindegyik eredményez azonos reakciókat. Az viszont igaz, hogy az elsõk közt keseríthetik meg az életünket - ha hajlamosak vagyunk rá - a pázsitfûfélék.