Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Érdekességek2021. július 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.

Muszáj meghízni télen?

2026. február 17.

Nem muszáj, vágják rá a szakmailag hozzáértõk. Talán nem volna az… mondjuk mi, jóval bizonytalanabbul.

Azzal aligha lehet vitatkozni, hogy manapság már nem kell zsírtartalékokat képeznünk ahhoz, hogy átvészeljük a hideg, táplálékban szegényebb téli hónapokat, a vadászat-halászat-gyûjtögetés ideje legtöbbünknek lejárt. Mégis, tény, hogy az évszakok változásakor testünk és lelkünk alkalmazkodását õsi beidegzõdések diktálják.

Teljesen érthetõ, ha a cudar idõben senki nem gyalogol annyit, amennyit tavasszal-nyáron szívesen és önként megtesz, a kiskertben hajlongók is áttelepülnek a fotelbe, kevésbé vagyunk tevékenyek, mégis jóval fáradtabbnak érezzük magunkat. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének „továbbképzésén" tippeket kaptunk arra, hogyan kerülhetõ el a téli súlyfölösleg.

Megváltozik az anyagcserénk ritmusa és gyorsasága, más, nehezebb, azaz energiában gazdagabb ételeket kívánunk, és többet is eszünk, sõt többet is nassolunk – mondja Schmidt Judit dieteteikus, azonnal hozzátéve, ez nem volna baj, ha lemozognánk ezt a pluszt. Nyáron a sokféle, és jóval olcsóbb zöldséggel-gyümölccsel könnyebb olyan konyhát vinni, amelyik közelebb áll az egészséges táplálkozás kívánalmaihoz, télen mindehhez már tudatosság is kell, mert egyébként jólesnek a tartalmasabb levesek, a rakott-töltött húsok, a sütemények.