Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Érdekességek2021. július 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Afta – Mit érdemes tudni róla?

2026. február 12.

Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.

A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.

Mitől alakul ki az afta?

Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.

Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.

Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.

Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!

2026. február 12.

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben. 

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.