Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden eddiginél több iker születik világszerte

Érdekességek2021. július 29.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Minden eddiginél több iker születik világszerte: évente mintegy 1,6 millióan, minden 42. gyerek ikerként jön világra.

A gyerekvállalás későbbre tolódása és a mesterséges megtermékenyítés különböző módszerei hatására az 1980-as évek óta egyharmadával növekedett az ikerszülések száma – olvasható a Reproduction Medicine című tudományos lapban bemutatott jelentésben.

Az Oxfordi Egyetem kutatója, Christiaan Monden és kollégái számításai szerint 2010 és 2015 között 165 országban ezer születésből 12 ikerszületés volt. 1980 és 1985 között még ezer szülésre 9 ikerszülés jutott 112 ország adatai alapján.

Az ikrek mintegy 80 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, de a nyugati országok is felzárkóznak: míg az arány Afrikában stabil maradt, Európában 60 százalékkal, Észak-Amerikában 71 százalékkal növekedett. Ázsiában is nőtt az arány 32 százalékkal.

A tudósok szerint a számok arra utalnak, hogy az értékek Európában és Észak-Amerikában elérték a csúcsot. A növekedés nagyrészt a kétpetéjű ikreknél megfigyelhető, míg az egypetéjűeknél alig változott. Ezt a szakértők főként a mesterséges megtermékenyítéssel hozzák összefüggésbe, de az anya életkora is szerepet játszik.

Monden szerint azért is lehet csúcsértékről beszélni, mert a hangsúly egyre inkább az egybabás szülésre kerül. “Ez azért is fontos, mert az ikerterhességeknél nő a babák és gyerekek magasabb halálozási aránya, magasabb az anyák és a gyerekek komplikációkockázata a terhesség alatt, a szülés során és a szülést követően” – idézi a szakembert a BBC.com.

Az ikrek esetében több a szülési szövődmény, gyakrabban érkeznek korán, alacsonyabb születési súllyal, valamint nagyobb a halvaszületés kockázata is.

Különösen Afrikában születik sok kétpetéjű iker, ezen belül Nyugat-Afrikában magas az ikerszületések száma. Valószínűleg a genetikai hajlam fontos szerepet játszik ebben. Afrikában az ikreknél különösen nagy a gyerekkori halálozás kockázata. Így bár egyre jobban közelít az európai és afrikai országok ikerszületéseinek aránya, a túlélési esélyeket tekintve hatalmasak a különbségek.

Az alacsony és közepes bevételű országokban születő ikrek sorsára ezért különös figyelmet kellene fordítani – vélik a tudósok. Afrika Szaharától délre elterülő részén évente több mint 200 ezer gyerek veszíti el ikertestvérét életük első évében.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Testmozgás télen: tervezzük meg!

2026. február 11.

Ha téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.