Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden negyedik ember halála trombózishoz köthető

Érdekességek2020. november 17.

Fotó: gettyimages.com

Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. A legtöbben nem veszik elég komolyan a trombózis tüneteit, elbagatellizálják annak következményeit. A trombózis azonban nem válogat, kortól, életviteltől függetlenül is bárkinél kialakulhat! Az október 13-ai Trombózis Világnap alkalmából, a betegség veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Mindegyikünk szenvedett már el kisebb-nagyobb baleseteket, amely során valamilyen sebesültést szerzett. Normál körülmények között sérülés esetén testünk vérrögöt formál a vérzés megállítása érdekében, amelyet a seb begyógyulása után testünk lebont és eltávolít. Sajnos azonban ez a folyamat nem mindig e szerint a forgatókönyv szerint zajlik. Előfordul az is, hogy valakinél több vérrög formálódik vagy kialakulásának módja eltér. Ennek következménye a tromboembólia, amelynek egyik fajtája a mélyvénás trombózis. Utóbbiról abban az esetben beszélünk, ha vérrög keletkezik, legtöbbször a láb ereiben – főként a combban és a vádliban, de létrejöhet akár a medence és a kar ereiben is.

Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a tromboembólia kialakulásának esélye magasabb egyes krónikus betegségek esetében: a kemoterápiát igénylő betegeknél, a HIV-fertőzötteknél, az autoimmun betegségben, valamint a krónikus autoimmun betegségben (lupuszban) szenvedőknél.

Mire figyeljünk különösen? Mik a trombózis tünetei?

A mélyvénás trombózis tünetei első sorban a végtagdagadás, a tésztás tapintású bőr, a végtagok felhevülése, a felerősödő görcsölés vagy fájdalomérzet, illetve a bőr elszíneződése vagy bevörösödése. A kialakult vérrög a végtagokból azonban a véna további részeire is átkerülhet. Így alakulhat ki a mélyvénás trombózis egyik legismertebb szövődménye, a tüdőembólia, amely meggátolja a tüdőbe érkező vér áramlását, és légszomj mellett mellkasi fájdalommal valamint szapora lélegzetvétellel is járhat.


Kik a veszélyeztetettek?

Bár a mélyvénás trombózis kortól függetlenül is kialakulhat, számos kutatás arról számol be, hogy a kor előrehaladtával kialakulásának esélye növekszik. Elősegítheti még a magas vérnyomás, a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség, a daganatos megbetegedés, a gyulladásos bélbetegség vagy a túlsúly. Kialakulhat műtéti beavatkozást követően is, de akár örökletes is lehet. Tévhitnek számít, hogy a nők – elsősorban a terhesség miatt – vannak leginkább kitéve ennek a „betegségnek”, mivel a felmérések szerint a férfiaknál nagyobb az előfordulási esély.

Fotó: 123rf.com

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás növeli a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását, legtöbbször azonban elkerüli a figyelmüket az, hogy a vérrögök keletkezésében is nagy szerepet játszik. Hozzáállásunkkal tehetünk leginkább egészségünkért, szokjunk le a dohányzásról! Hogyha olyan munkát végzünk, amely során a legtöbb időt ülve töltjük, gyakran mozgassuk meg elgémberedett végtagjainkat, ezzel segítve a vér megfelelő áramlását. Ügyeljünk arra is, hogy ne üljünk sokáig keresztbe tett lábbal, tartsuk talpunkat a földön, esetleg emelgessük sarkunkat. Hasonló egyszerű mozdulatokkal is tehetünk a vérrög kialakulása ellen. Ezenkívül az egészséges étkezés, valamint a rendszeres testmozgás sem elhanyagolandó tényező, igyekezzünk beiktatni mindennapjainkba a sportot és a lehetőleg zöldségekkel, gyümölcsökkel teli, túlzottan feldolgozott készételektől mentes táplálkozást.

Hogyan lehet kezelni a trombózist?

A mélyvénás trombózis kezelésére véralvadásgátló terápia szükséges. A szájon át szedhető antikoaguláns (véralvadásgátló) készítmények rendszeres használata segíthet csökkenteni további komplikációk kialakulásának kockázatát. Rendkívül fontos, hogy időben észrevegyük az árulkodó tüneteket, és ne féljünk szakorvos segítségét kérni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.