Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden negyedik ember halála trombózishoz köthető

Érdekességek2020. november 17.

Fotó: gettyimages.com

Egy kutatás alapján világszerte a mélyvénás trombózis okozta komplikációk halálos áldozatainak száma évente meghaladja az emlőrákban, a közúti balesetekben és a HIV-fertőzésben elhunytak számát összesen. A legtöbben nem veszik elég komolyan a trombózis tüneteit, elbagatellizálják annak következményeit. A trombózis azonban nem válogat, kortól, életviteltől függetlenül is bárkinél kialakulhat! Az október 13-ai Trombózis Világnap alkalmából, a betegség veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Mindegyikünk szenvedett már el kisebb-nagyobb baleseteket, amely során valamilyen sebesültést szerzett. Normál körülmények között sérülés esetén testünk vérrögöt formál a vérzés megállítása érdekében, amelyet a seb begyógyulása után testünk lebont és eltávolít. Sajnos azonban ez a folyamat nem mindig e szerint a forgatókönyv szerint zajlik. Előfordul az is, hogy valakinél több vérrög formálódik vagy kialakulásának módja eltér. Ennek következménye a tromboembólia, amelynek egyik fajtája a mélyvénás trombózis. Utóbbiról abban az esetben beszélünk, ha vérrög keletkezik, legtöbbször a láb ereiben – főként a combban és a vádliban, de létrejöhet akár a medence és a kar ereiben is.

Mindezek mellett azonban fontos megemlíteni, hogy a tromboembólia kialakulásának esélye magasabb egyes krónikus betegségek esetében: a kemoterápiát igénylő betegeknél, a HIV-fertőzötteknél, az autoimmun betegségben, valamint a krónikus autoimmun betegségben (lupuszban) szenvedőknél.

Mire figyeljünk különösen? Mik a trombózis tünetei?

A mélyvénás trombózis tünetei első sorban a végtagdagadás, a tésztás tapintású bőr, a végtagok felhevülése, a felerősödő görcsölés vagy fájdalomérzet, illetve a bőr elszíneződése vagy bevörösödése. A kialakult vérrög a végtagokból azonban a véna további részeire is átkerülhet. Így alakulhat ki a mélyvénás trombózis egyik legismertebb szövődménye, a tüdőembólia, amely meggátolja a tüdőbe érkező vér áramlását, és légszomj mellett mellkasi fájdalommal valamint szapora lélegzetvétellel is járhat.


Kik a veszélyeztetettek?

Bár a mélyvénás trombózis kortól függetlenül is kialakulhat, számos kutatás arról számol be, hogy a kor előrehaladtával kialakulásának esélye növekszik. Elősegítheti még a magas vérnyomás, a fogamzásgátló tabletta szedése, a terhesség, a daganatos megbetegedés, a gyulladásos bélbetegség vagy a túlsúly. Kialakulhat műtéti beavatkozást követően is, de akár örökletes is lehet. Tévhitnek számít, hogy a nők – elsősorban a terhesség miatt – vannak leginkább kitéve ennek a „betegségnek”, mivel a felmérések szerint a férfiaknál nagyobb az előfordulási esély.

Fotó: 123rf.com

Hogyan csökkenthetjük a kockázatot?

Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy a dohányzás növeli a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását, legtöbbször azonban elkerüli a figyelmüket az, hogy a vérrögök keletkezésében is nagy szerepet játszik. Hozzáállásunkkal tehetünk leginkább egészségünkért, szokjunk le a dohányzásról! Hogyha olyan munkát végzünk, amely során a legtöbb időt ülve töltjük, gyakran mozgassuk meg elgémberedett végtagjainkat, ezzel segítve a vér megfelelő áramlását. Ügyeljünk arra is, hogy ne üljünk sokáig keresztbe tett lábbal, tartsuk talpunkat a földön, esetleg emelgessük sarkunkat. Hasonló egyszerű mozdulatokkal is tehetünk a vérrög kialakulása ellen. Ezenkívül az egészséges étkezés, valamint a rendszeres testmozgás sem elhanyagolandó tényező, igyekezzünk beiktatni mindennapjainkba a sportot és a lehetőleg zöldségekkel, gyümölcsökkel teli, túlzottan feldolgozott készételektől mentes táplálkozást.

Hogyan lehet kezelni a trombózist?

A mélyvénás trombózis kezelésére véralvadásgátló terápia szükséges. A szájon át szedhető antikoaguláns (véralvadásgátló) készítmények rendszeres használata segíthet csökkenteni további komplikációk kialakulásának kockázatát. Rendkívül fontos, hogy időben észrevegyük az árulkodó tüneteket, és ne féljünk szakorvos segítségét kérni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.