Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden negyedik magyar javítaná emésztési jóllétét, de nem tudja, hogyan

Érdekességek2025. január 27.

Az új év kezdete sokak számára az egészségükre való tudatosabb odafigyelés időszaka. Egy friss hazai kutatás szerint* azonban a magyarok jelentős része tanácstalan, ha emésztési jóllétük javításáról van szó, annak ellenére, hogy minden negyedik ember szeretne ezen változtatni.

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comMinden negyedik magyar (26%) szeretné fejleszteni emésztési jóllétét, de hiányzik számukra az ehhez szükséges tudás – mutatja ki a friss kutatás, amelyet a Danone megbízásából az NMS Piackutató Ügynökség végzett*, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai támogatásával és útmutatásával. A kutatás eredményei rámutatnak arra, hogy bár a magyarok 60%-a rendszeresen gondol általános fizikai jóllétére, és 54%-uk pedig a mentális jóllétére, az emésztési jólléttel kapcsolatban még mindig jelentős a tájékozatlanság. Az Emésztési Jóllét Program kérdőíve (www.emesztesijollet.hu) most abban nyújt segítséget, hogy bárki megtehesse az első lépéseket személyre szabott támogatással.

Gyakori emésztési panaszok

A reprezentatív kutatás szerint a magyarok kétharmada rendszeresen tapasztal valamilyen emésztési problémát, közülük 24% heti rendszerességgel érzi ezeket a tüneteket. Az emésztési zavarok közül a puffadás messze a leggyakoribb, és az érintettek több, mint fele több problémával is küzd egyidejűleg. Ezek a tünetek gyakrabban fordulnak elő a nők körében, különösen a 35-44 éves korosztálynál, valamint azoknál, akik napi szinten élnek át stresszt, vagy rossz az alvásminőségük.

A tudatosság hiánya

Annak ellenére, hogy a magyarok többsége tudatosan hoz döntéseket az étrendi választásai során, csak 35%-uk veszi figyelembe az emésztési jóllét szempontjait. A megkérdezettek 50%-a azt is elárulta, hogy rendszeresen ugyanazokat az alapanyagokat vásárolja, evégett hasonló étrend szerint él hétről hétre.

Bár a kutatás szerint 75% helyesen azonosított legalább egy jól kiegyensúlyozott, emésztést támogató nassolnivalót (joghurt**, bogyós gyümölcsök és magvak), a többség mégis tanácstalan, hogyan javíthatná emésztőrendszere egészségét. Ez a bizonytalanság a 18-34 évesek körében még hangsúlyosabb.

A stressz szerepe és az életmód hatása

A kutatás kiemelte a stressz és az alvásminőség szerepét az emésztési jóllétben. A mindennapi stressz hatására az emésztési problémák gyakrabban jelentkeznek. Az éjszakai elektronikus eszközök használata, amelyet a megkérdezettek 70%-a rendszeresen végez, tovább ronthatja a helyzetet.

A stresszcsökkentő hobbik pozitív hatással lehetnek az emésztésre, ám a válaszadók mindössze 31%-a űz rendszeresen ilyen tevékenységet. Ez az arány valamivel magasabb a 35-54 éves korosztályban (36%). Az olyan hobbik, mint az éneklés vagy a biciklizés, segíthetnek a stressz leküzdésében, és javíthatják az emésztési jóllétet.


A fizikai aktivitás szerepe

A kutatás arra is rámutatott, hogy a magyarok 59%-a tisztában van a jóga és az emésztési jóllét közötti pozitív kapcsolattal. Bár a megkérdezettek 82%-a rendszeresen sportol, csupán 33%-uk végez szabadtéri mozgást heti szinten, ami többletelőnyökkel járhat az emésztés szempontjából.

Az emésztési jóllét javítása

Az Emésztési Jóllét program nem diagnosztizál, hanem a felhasználókat hivatott támogatni életmódbeli szokásaik javításában. Az étrendi választások mellett a stresszcsökkentő tevékenységek és a rendszeres szabadtéri mozgás is fontos szerepet játszik az emésztési jóllét elérésében. A kérdőív kitöltését követően mindegyik jóllétet befolyásoló tevékenységre (étrend, alvás, stressz, sportolási szokások) ajánlásokat is kapnak a válaszadók.

Az emésztési jóllét kérdőív kitöltése- melyre bátorítani szeretnénk minél többeket egy újabb mérföldkő azon az úton, melyet kipróbálva könnyebben értelmezhetően megismerhetőek az  emésztésünkkel kapcsolatos kérdések. A kérdőív célja az, hogy a fogyasztók számára segítsen releváns tájékoztatást adni ebben a speciális témában, közvetlen válaszként a fogyasztói igényekre, és hogy egyszerű, de személyre szabott javaslatokat nyújtson, amelyeket mindenki megtehet a belső egyensúlya egészségének támogatása érdekében – amely annyira létfontosságú mindenki általános jóllétének / állapotának szempontjából.

mondta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.

Az Emésztési Jóllét Program Kérdőíve itt érhető el: www.emesztesijollet.hu  

*Az NMS piackutató ügynökség által 2024-ben végzett online felmérés. A kutatás kor és régió tekintetében reprezentálja a 18-70 év közötti internetező lakosságot. ** Abban az esetben, ha a joghurt kalciumtartalma eléri vagy meghaladja a napi beviteli referencia érték 15%, mivel a kalcium hozzájárul az emésztőenzimek normál működéséhez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.