Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Minden tizedik magyar érintett, évente százmilliárdokba kerül a diabétesz

Érdekességek2025. január 16.

Hazánkban több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, az ezen felüli diagnosztizálatlan esetek száma is több százezer lehet. Minden évben 8-10 ezer magyar hal bele a betegségbe és szövődményeibe. A cukorbetegséghez és szövődményeihez köthető gazdasági következmények is súlyosak, hazánkban az ehhez kapcsolódó összes kiadás meghaladja az évi 360 milliárd forintot. Az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött, melynek célja, közösen még jobban hozzájáruljanak a diabéteszhez és szövődményeihez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javításához. Emellett célul tűzték ki a szakmai és a laikus közönség képzését, az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatását és fejlesztését, valamint az együttműködés elősegítését a háziorvosokkal és a társszakmákkal.

Fotó: 123rf.comA világon több mint félmilliárd felnőtt cukorbeteg él, vagyis minden tizedik felnőtt érintett, ezzel a diabétesz korunk egyik legfőbb népegészségügyi problémájává vált. A helyzetet rontja, hogy nemzetközi felmérések szerint a betegek közel fele diagnosztizálatlan. 

2045-re az előrejelzések szerint nyolcból egy felnőtt érintett lesz, ezzel 783 millióra növekszik a betegek száma világszerte, ami 46 százalékos növekedést jelent. A betegek 90 százalékának 2-es típusú cukorbetegsége van, ami hazánkban a várható élettartamot kb. 6 évvel rövidíti. 

Magyarországon több mint 1,1 millió ember él cukorbetegséggel, becslések szerint ezen felül több százezren lehetnek azok, akik nincsenek tisztában a betegségükkel. A felnőtt cukorbetegek száz lakosra jutó száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott. 

Hazánkban évente egy kisvárosnyi embert, kb. nyolc-tízezer főt veszítünk el cukorbetegségben vagy ahhoz köthető szövődményben. “Célul tűztük ki, hogy elkészüljön a nemzeti diabétesz stratégia, amelynek részeként népegészségügyi szűrés keretében juthatnak hozzá a páciensek a szűrővizsgálatokhoz és a diagnosztikai ellátáshoz. Fontos lenne a minél rövidebb és hatékonyabb betegút kiépítése, amelynek első lépéseként – pozitív diagnózis esetén – beutalóval minél hamarabb eljusson az érintett egy szakorvoshoz” – hangsúlyozta Prof. Dr. Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) elnöke.  

A diabétesz legnagyobb veszélye a társbetegségek kialakulása

A diabétesz a szervezet anyagcserebetegsége, amelynek kiváltó okai között szerepel – a genetikai hajlamon túl – a nem megfelelő életmód, vagyis az egészségtelen táplálkozás és a kevés mozgás. A cukorbetegségből származó legnagyobb veszély mégsem az elhízás, hanem például az idült vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek. Mindkét betegség szoros összefüggést mutat a cukorbetegséggel, és a vezető halálokok között szerepelnek hazánkban. 

A cukorbetegséggel élők 43 százaléka krónikus vesebetegségben szenved. Az elmúlt évek tendenciái sem pozitívak: a 2-es típusú cukorbetegség miatt kialakult krónikus vesebetegségben szenvedők száma 74 százalékkal nőtt 1990 és 2017 között. A felnőtt lakosság körében a diabétesz a vezető oka a krónikus vesebetegségnek és a végstádiumú vesebetegségnek is, amikor már egyedül a dialízis vagy a transzplantáció mentheti meg a beteg életét. 

A kardiovaszkuláris betegség nagy kockázatával rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél a leggyakoribb társbetegség a krónikus vesebetegség és a szívelégtelenség. 

Ezek mindegyike gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető, hiszen hazánkban az első számú halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés, 2019-ben 64 ezer halálozásért volt okolható, ami az összes haláleset 49 százaléka. A szív- és érrendszeri betegségek közül a magasvérnyomás a legelterjedtebb, az érintett páciensek közel harmada szenved benne. Ebből következően a vércukorszint és a vérnyomás szinten tartása csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek és az idült vesebetegség kialakulását is. A rendszeres háziorvosi és szakorvosi vizsgálatok segítik idejében felismerni ezeket a betegségeket.


A szív- és érrendszeri megbetegedések óriási anyagi terhet rónak a társadalomra, csak az Európai Unióban évente 169 milliárd euró költséget okoznak, aminek 62 százaléka az egészségügyi ellátásban keletkezik, a betegség okozta termeléskiesés felelős a költségek 21 százalékáért, az intézményen kívüli betegápolás pedig a maradék 17 százalékért. Vagyis az EU minden egyes lakosára közel 150 ezer forintnyi éves kiadás jut. 

A cukorbetegség és a hozzá köthető betegségek gazdasági következményei itthon is súlyosak: 2021-ben a diabéteszhez köthető kiadások, vagyis az állami és privát egészségügyi ellátás költségei, meghaladták a 360 milliárd forintot, ami hazánk GDP-jének 0,5 százaléka. 

Stratégiai együttműködés az ellátás hatékonysága és minősége javítása érdekében

A diabétesz kezelésének célja a szövődmények megelőzése és az életminőség javítása. „A diabétesz elleni küzdelem Magyarországon is komoly kihívást jelent, amelynek megoldása az egészségügyi szektor szereplőinek szoros kooperációját igényli. Azt tapasztaljuk, hogy minden betegségterületen, ahol jelen vagyunk, nagyon fontos az együttműködés az orvosszakma, a döntéshozók, az innovatív terápiát biztosító gyártók, a betegek és a betegszervezetek között. Ezzel a megállapodással is az a célunk, hogy egy átfogó együttműködést kezdeményezzünk” – mondta Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európáért felelős igazgatója.

Az ellátás hatékonysága és minősége javítása érdekében az AstraZeneca és a Magyar Diabetes Társaság stratégiai együttműködést kötött. A 2024. november 7-én, a Magyar Tudományos Akadémián aláírt együttműködés az alábbi célokat tűzte ki:

Az AstraZeneca Kft. és a Magyar Diabetes Társaság bízik abban, hogy a közös projektek várható hatása nemcsak a sikeresebb betegútmenedzsmentben, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.

A tartósított élelmiszerek

2026. június 26.

Egészségesek-e a konzerv ételek?

A konzervek és tartósított élelmiszerek praktikusak, s rengeteg idõt lehet megtakarítani velük. De milyen ezeknek az ételeknek a minõsége? Jelentõs szerepet játszanak mindennapjainkban, ezért fontos ezekrõl a kérdésekrõl beszélni...

Semmi nem helyettesíti a friss élelmiszert, ez örök igazság. Viszont a frissesség is relatív fogalom. Hiszen 24 óra állás után például a spárga C-vitamin-tartalmának 40%-át, a spenót 30%-át, a zöldbab 20%-át veszíti el. És ez a tendencia folytatódik, ha a hûtõben még tovább tároljuk a zöldséget. Mégis, a fagyasztott és a konzerv zöldségek egész évben rendelkezésre állnak, praktikusak és gazdaságosak, hasznos kiegészítõi a friss élelmiszereknek, és hozzájárulnak a változatos táplálkozáshoz.