2024. szeptember 10.
Ha reggelente sem ébred kipihenten, és napközben sem érzi túl energikusnak magát, annak több oka is lehet. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, alvás specialista, a JóAlvás Központ orvosának segítségével öt lehetséges magyarázatot sorolunk fel.
1. Túl rövid alvásidő
A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.
Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.
2. Horkolás
A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni.
Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.
Az alvás specialista véleménye: alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.
2024. szeptember 09.
Minden családi anekdotatárban találkozhatunk olyan történetekkel, amikor a nagyobbik gyermek a korábban várva várt kistestvért hirtelen "visszavitetné a gólyával"...
A féltékenység valószínűleg az egyik legrosszabb dolog, ami velünk történhet. Korra, nemre való tekintet nélkül mindenkit a kétségbeesésbe taszíthat ez az áldatlan állapot, amikor egy kedves személynek vagy dolognak a birtokát mással kell megosztani. Ismeretes szerelmi, szakmai, baráti és nem utolsó sorban testvéri féltékenység. Minden családi anekdotatárban találkozhatunk olyan történetekkel, amikor a nagyobbik gyermek a korábban várva várt kistestvért hirtelen "visszavitetné a gólyával" vagy szívesen odaajándékozná a szomszédnak, esetleg tettlegességgel is nyomatékot ad ilyen irányú kívánalmainak.
A gyerekek persze a legtöbb esetben kifejezetten örülnek a kistestvérnek, érdeklődéssel figyelik anyjuk gömbölyödő pocakját, és alig várják, hogy új játszótársat kapjanak. Aztán anya a gömbölyödő pocakkal együtt eltűnik néhány napra, és mire visszatér valami végérvényesen megváltozik. A kiságyban ott az új játszótárs, akivel - legalábbis kezdetben - meglehetősen kevés számú játékot lehet játszani. És ez még nem minden: úgy tűnik anya és apa sem kárpótol a játszótárs nélkül töltött percekért, hiszen állandóan az új bőgőmasina körül legyeskednek.
A testvérféltékenység ugyan a későbbi években is fel-felbukkanhat, de a kisgyermekben különösen megvan az a vágy, hogy kizárólag ő birtokolja az anyai és az apai szeretetet. A kicsik azonban ritkán fogalmazzák meg pontosan vágyaikat, ezért általában "kerülő utakon" fejezik ki ellenérzéseiket, vagy vonják magukra a figyelmet.
Osztozni a szereteten
Az óvodás korú, és az annál kisebb gyerekek nehezebben viselik el, hogy a szülőkön, elsősorban az anyán osztozni kell. Ilyenkor fordul elő, hogy egy-két játék "véletlenül" a kiságyban landol, vagy túl hevesre sikerül a kisebb megszeretgetése. A nagyobb testvér esetleg arról fantáziál, hogy mi lenne, ha tündérek, manók vagy egyéb lények vinnék magukkal a kishúgot vagy kisöccsöt, lehetőleg örökre.
2024. szeptember 09.
Nagy divat a futás, de a szakorvos szerint nem mindenkinek ajánlott, még ha számos előnnyel is jár. Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa szerint minden sportnak megvan az előnye és a hátránya, de azt sem árt tudni, melyik mozgásfajta, melyik testrészünk terheli meg.
Futás
Ez a legegyszerűbb, legharmonikusabb mozgásforma, jó szív- és tüdő kapacitásnövelő, állóképesség javító sport. Manapság egyre nagyobb népszerűség övezi, elsősorban a 20-40 év közötti korosztályban, de a lefutott kilométerektől függően különböző mozgásszervi panaszok alakulhatnak ki. Ízületi porcgyengeség, kopások, duzzanatok alakulhatnak ki a csípőben, a térdben és a bokában, amely az ízület terhelhetőségének csökkenésével járhat. Éppen ezért fontos a megfelelő mennyiségű nyújtás, hiszen az izommerevség az ízület mozgásának beszűkülését, majd annak kopását okozhatja. Az ortopéd szakorvos szerint oda kell figyelni a felső végtagok erősítésére is, nemcsak a könnyebb futás érdekében, hanem azért is, hogy a vállöv és a mellizmok ne rövidüljenek meg.
Konditerem, súlyzózás
Kiváló erőnlét, állóképesség fejlesztésére, izomtömeg növelésére, a testsúly csökkentésére, de erre a sportra is igaz, hogy a fokozatosságot és a szakszerűséget be kell tartani. Fontos, hogy a különböző sporteszközöket megfelelően használjuk, a terhelés nagysága pedig alkalmazkodjon a szervezet terhelhetőségéhez és az adott izomzathoz. Rossz használatból adódóan ficam, izomhúzódás, izomszakadás, extrém esetben csonttörés is a sportolás végét jelentheti, hosszabb távon kopások is kialakulhatnak a végtagokban, amelyek kezelése hosszadalmas és fájdalmas lehet. Egy személyi edző többet segíthet, mint azt talán sokan gondolnák, a bemelegítés után pedig legalább 45 percet eddzen!
Tenisz, squash
Klasszikusan féloldalas sportág, de változatosabb, mint ha valaki egyedül emeli a súlyokat, esetleg fut a természetben, a futópadon. Fontos, hogy karban tartsa teste másik oldalát is, éppen ezért nem szabad leragadni csak a játéknál, erőnléti, súlyzós gyakorlatokat is végezni kell a szervezet egészsége érdekében. A teniszkönyök kialakulása gyakori, emellett a hirtelen helyzetváltoztatások miatt a térd és a boka van a leginkább kiszolgáltatott helyzetben.
