Mire jó a C-vitamin?
Érdekességek2023. március 25.
Szinte mindenki hallott már a C-vitaminról, és rengetegen fogyasztanak C-vitamin-tartalmú készítményeket, de vajon mikor, kinek, mennyi C-vitamint ajánlott fogyasztani? Beváltja-e a C-vitamin a hozzáfűzött reményeket a légúti megbetegedések esetén? Van-e fájdalomcsillapító hatása a C-vitaminnak?
A C-vitamin felfedezése Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik. Elsődleges hatásainak (pl. skorbutellenes) felderítése közel 100 évre nyúlik vissza, de a vitamin napjainkban is intenzív kutatások tárgyát képezi.
A legelső vitamin
A C-vitamin-hiányt (skorbut) már Hippokratész is leírta, annak igazolására azonban, hogy a tünetek oka egy anyag (L-aszkorbinsav, más néven C-vitamin) elégtelen beviteléből adódik, csak a XX. század elején került sor. A skorbut gyakran alakult ki a hosszú hajóúton szolgáló matrózok körében. A gyógyír felfedezése egy James Lind nevű hajóorvos nevéhez fűződik, aki 1747-ben, korát megelőzve egy, a randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatok elődjének tekinthető vizsgálatba kezdett. A matrózokat csoportokba osztotta, az egyik csoport narancsot és citromot kapott, míg mások almabort, kénsavas elixírt, ecetet, tengervizet, vagy pedig egy gyógynövénykeveréket tartalmazó készítményt.
Ma már nem meglepő, hogy csak a magas C-vitamin-tartalmú gyümölcsöket fogyasztó csoport skorbuttal összefüggő tünetei enyhültek. Lind felfedezésének valódi értékét azonban a kortársak nem ismerték fel, és a skorbut kezelésében az igazi áttörésre még várni kellett. Azt, hogy a skorbut valójában hiánybetegség, Axel Holst és Theodor Frölich norvég kutatók közölték 1907-ben, miután egyoldalúan táplált tengeri malacokon végeztek kutatásokat. A C-vitamin izolálását és azonosítását is Nobel-díjjal jutalmazták. Szent-Györgyi Albert 1927-ben a Cambridge-i Egyetemen izolálta a hexuronsavat, amelyet a skorbutot megelőző C-vitaminnal azonosított. A vegyület szerkezetét Norman Haworth határozta meg, és ő nevezete át aszkorbinsavra (skorbutellenes savra).
Mennyit és milyet?
Bár a C-vitamin számos zöldségben és gyümölcsben előfordul, a kereskedelmi forgalomban kapható aszkorbinsav szinte teljes egészében szintetikus forrásból származik. A tévhitekkel ellentétben a C-vitaminnak forrástól függetlenül teljesen azonos élettani hatásai vannak.
Az emberi szervezet nem tudja megkülönböztetni, hogy a C-vitamin, amelyet beviszünk, eredetileg paprikából vagy glükózból származott-e.
A szervezetben kb. 1500 mg C-vitamin raktározódik, a szükséges napi bevitel 70–90 mg. A felnőttek számára ajánlott napi vitamin- és ásványianyag-beviteli referenciaérték (NRV) az 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklete alapján a C-vitamin esetén 80 mg/nap. Amennyiben tartósan több C-vitamint fogyasztunk, akkor a raktárak 2500 mg-ra nőnek, majd a felesleg a vesén keresztül változatlanul és oxalátformában ürül. Nem szükséges tehát hosszú távon napi több száz vagy több ezer mg C-vitamint bevinni.
Megnövekedett C-vitamin-igény
Egyes esetekben megnövekedhet a szervezet C-vitamin-igénye, ezek közé tartoznak az alábbiak:
– Terhesség, szoptatás (a napi bevitel ne haladja meg a 2000 mg-ot)
– Methemoglobinémia kezelésére: 200–500 mg/nap
– Vaspótlás során: 200 mg/nap
– Skorbut kezelésére: 1000 mg /nap
C-vitamin-gyerekadagok
Gyerekek számára módosul a biztonságosan bevihető mennyiség felső határa:
1–3 év: <400 mg/nap
4–8 év: <650 mg/nap
9–13 év: <1200 mg/nap
14–18 év: <1800 mg/nap
A C-vitamin felszívódása jó, eloszlása egyenletes. A vízoldékony vitamin a vizelettel gyorsan ürül, ezért napi többszöri bevitel vagy a késleltetett felszívódású készítmények alkalmazásával egyenletesebb plazmaszint érhető el.
Miért nélkülözhetetlen a C-vitamin?
A C-vitamin szükséges az immunrendszer egészséges működéséhez. Elősegíti a vasfelszívódást, és számos enzim számára kofaktor, tehát C-vitamin hiányában nem tud az adott enzim működni. C-vitamin-hiány esetén sérül a kollagénszintézis, ezért vérezhet pl. a fogíny. Szükség van C-vitaminra a karnitin- és a folsavszintézishez, a szteroid- (mellékvesekéreg) és peptidhormonok (pl. ACTH, oxitocin) szintéziséhez.
Megfázás ellen C-vitamin?
Az őszi-téli időszakban érezhetően megnő a lakosság C-vitamin-igénye: a C-vitamin neve szinte egybefonódott a megfázás megelőzésével és kezelésével. A hatások azonban elmaradnak a várttól. Klinikai vizsgálatok során a C-vitamin többnyire kedvezőbb hatásúnak bizonyult, mint a placebo. Néhány 100 mg-os dózisban kismértékben csökkentheti a tünetek súlyosságát, és a betegség időtartama is 10%-kal rövidülhet. Ez azonban a beteg szempontjából nem jelent nagy jelentőséget, hiszen nem sok különbség van aközött, hogy 12 vagy 11 napig tart a megfázás. Egy, 2019-ben megjelent klinikai vizsgálatokat összefoglaló metaanalízis alapján a gyermekek esetén hasonló hatás várható a C-vitamintól, a betegség időtartama átlagosan 1,6 nappal rövidült 1-2 g C-vitamin fogyasztása mellett. Egy 2018-as vizsgálat során kimutatták, hogy előnyösebb a betegség kezdetén szedni nagyobb dózisú (akár 3 g/nap) C-vitamint, mint folyamatosan 1000 mg-ot. Az egyes vizsgálatok, metaanalízisek eredményei azonban a megfázás esetén nem mindig egybehangzók. Míg egyes vizsgálatok pozitív eredménnyel zárultak, más esetekben a C-vitamin hatása nem haladta meg a placebóét.
Daganat ellen C-vitamin?
Feltételezik, hogy a C-vitamin antioxidáns és DNS-védő hatása miatt előnyös lehet bizonyos betegségek megelőzésében. A C-vitamin daganatmegelőző hatását számos összefoglaló kutatás során vizsgálták, preventív szerepe azonban nem minden típusú daganat esetén volt egyértelmű. Egy több mint egymillió személy adatainak elemzésével készült felmérés során az ajánlott, napi 100 mg C-vitamin bevitele 26%-os relatív kockázatcsökkenést eredményezhet gyomorrák esetén. Egy másik vizsgálat során kimutatták, hogy a glioma előfordulása is csökkent azok körében, akik az ajánlott napi bevitelnek megfelelő C-vitamint fogyasztottak (akár az étrenddel is). Feltételezhető, hogy a C-vitamin dózisfüggő módon csökkenti a nyelőcső-, tüdő- és méhnyakrák előfordulását. Több kutatás során (pl. kolorektális daganat, hólyagrák, hasnyálmirigyrák) azonban nem bizonyult protektív hatásúnak a magasabb C-vitamin-bevitel. A fenti – néhány esetben kedvező – eredmények azonban nem azt jelentik, hogy többletmennyiségű C-vitamin bevitele garancia a daganatos betegségek megelőzésére, sokkal inkább egy-egy további vizsgálatokra érdemes területet jelölnek ki a kutatók számára.
Ahhoz, hogy a daganatterápia részévé válhasson a C-vitamin, számos in vitro, in vivo és humán vizsgálatra van szükség. Korai vizsgálatok során a 10 g C-vitamin per os alkalmazásához nagyon biztató eredményeket rendeltek, ezen vizsgálatokat azonban később nem sikerült megismételni. Klinikai vizsgálatok alapján hasnyálmirigytumor esetén biztonságos lehet a gemcitabin és az erlotinib C-vitaminnal való kombinációja, a paklitaxel és a karboplatin mellékhatásait is mérsékelheti a kiegészítő C-vitamin-bevitel. Ugyanakkor a betegség jelentős progresszióját figyelték meg azon mieloid leukémiában, melanomában és vastagbéltumorban szenvedők körében, akik nagy dózisú C-vitamint fogyasztottak. A C-vitamint nem előnyös kombinálni bortezomibbal sem a kedvezőtlen gyógyszerkölcsönhatás miatt.
Egyéb hatások
A C-vitamin kedvező szív-ér rendszeri betegségek megelőzésére gyakorolt hatásairól is vegyes eredményeket találunk a szakirodalomban. Egyes vizsgálatok alapján a stroke kockázata dózisfüggően csökkent a C-vitamin 250 mg-ot nem meghaladó bevitele (elsődleges forrása a táplálkozás) esetén. Populációs vizsgálatok alapján a C-vitamin-bevitel (átlagosan 500 mg/nap) kismértékben csökkentheti a magas vérnyomást. Érdekes eredmény, hogy a rövid távon, műtét előtt és után 1-2 g/nap dózisban 1–5 napig alkalmazott C-vitamin csökkentheti a szívműtét utáni pitvarfibrilláció előfordulását.
A C-vitamin csökkentheti a fájdalmat komplex regionális fájdalomszindróma esetén (200–1500 mg/nap C-vitamin, átlagosan 50 napig tartó kezelés). Emellett hatásos lehet műtét utáni fájdalomcsillapításra (2 g C-vitamin műtét előtt), és krónikus hasnyálmirigy-gyulladáshoz társuló fájdalomcsillapításra (120–750 mg/nap, 2–6 hónap) is. A fájdalomcsillapító hatás mögötti mechanizmusok feltárása azonban még további kutatásokat igényel.
Mellékhatások, interakciók, kontraindikációk
A C-vitamin biztonságos vegyület, nem ajánlott azonban hosszú ideig több ezer mg-ot fogyasztani belőle, mivel az 1 g/napot meghaladó dózisok hasmenést okozhatnak, fokozzák a vese oxalát- és urátürítését, és a vesekő kialakulásának az esélyét. A napi ajánlott beviteli értéket meghaladó C-vitamin-bevitel kontraindikált glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, hemokromatózis és veseelégtelenség esetén. A C-vitamin kölcsönhatásba léphet egyes daganatellenes szerekkel, csökkentve vagy fokozva azok hatékonyságát, ezért daganatterápia alatt nem javasolt a megadózisú C-vitamin alkalmazása, főleg nem intravénásan. A nagy dózisú C-vitamin fokozhatja az alumínium felszívódását, ezért alumíniumtartalmú antacidok esetén a C-vitamin-készítmény és az antacid alkalmazása között 1-2 órát célszerű várni.
Összefoglalás
A C-vitamin számos élettani funkcióhoz nélkülözhetetlen, a hiánybetegség zöldségben és gyümölcsben gazdag étrenddel megelőzhető. A C-vitamin daganatos betegek számára való alkalmazása jelenleg nem része a terápiának, és a lehetséges kedvezőtlen interakciók miatt nem ajánlható. Nem megalapozott továbbá az, hogy a kiegyensúlyozott étrenden felül bevitt C-vitamin kifejezetten előnyös lenne megfázás megelőzésére vagy kezelésére átlagemberek esetén, bár a tünetek kismértékben enyhülhetnek, a betegség időtartama számottevően nem változik.
HIVATKOZÁSOK
1. Front Nutr, 2022, 9:1082500. doi: 10.3389/fnut.2022.1082500
2. Int J Food Sci Nutr, 202273 (5): 588–599. doi: 10.1080/09637486.2022.2048359.
3. Nutr Clin Pract, 2022, doi: 10.1002/ncp.10914.
4. Sisli Etfal Hastan Tip Bul. 2021; 55 (2): 139–145. doi: 10.14744/SEMB.2021.82335
5. Tóth, B.; Csupor, D.: Nagy dózisú C-vitamin: mire jó? Magyar Kémikusok Lapja, 2017, 72 (3). pp. 85–86. ISSN 0025-0163
6. Csupor, D.: PirulaKalauz, Pharmagist Bt., 2020, 117–118.
forrás: Patika Magazin
