Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire valók az álmok?

Érdekességek2021. január 25.

Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.

A fotó illusztráció: pixabay.comAz ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak. 

Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.

Mi az álmok szerepe?

Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.

Miről álmodunk?

Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük. 

Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.


Gyakran miért nem emlékszünk rájuk?

Ha az a benyomásunk, hogy mi soha nem álmodunk, tévedünk! Kétségtelen, hogy nem világos, hogy a „nagy álmodók” valóban többet álmodnak-e, vagy csak jobban emlékeznek álmaikra, mint a keveset álmodók. Az alvó emberek agyműködését elemző egyes kutatók kimutatták, hogy az álmok emléke az éjszakai mikro-ébredések fázisainak köszönhető, amelyek lehetővé tennék kódolásukat a memóriában. A „nagy álmodók” éjszakai ébredési ideje duplája a keveset álmodókénak! Amellett az agyuk éberebbnek tűnik a külső ingerekkel szemben, és ügyesebb az álmok „előállításában”.

Ha nem is értjük tisztán, miért tűnnek el az álmok (egyes álomkutatók szerint 95%-ban), az is igaz, hogy könnyebben emlékszünk a kora reggeli, ébredés előtti álmainkra. Az álom-emlékeket gyarapíthatjuk is – ami érdeklődést igényel – , amihez nagyon hatékony, ha létrehozzuk „álomkönyvünket”, ahová lejegyezzük mindazt, amire emlékszünk az álmokból.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Félnünk kellene a rémálmainktól?

A negatív vagy nyugtalanító álmokat természetesen nem vehetjük szó szerint megvalósulónak, illetőleg jóslatként sem foghatjuk fel. Ezt bizonyítják pl. egy francia alváskutató által kimutatott eredmények, aki összegyűjtötte 700 vizsgázó orvostanhallgató álmait. Kiderült, hogy túlnyomó részüknek volt rémálmuk, melyben megbuktak, lekésték a vizsgát, betegek lettek, nem volt elég idejük a vizsgakérdések megválaszolására stb. És természetesen ezek az álmok további szorongást váltottak ki bennük.

A kutatók ugyanakkor a tanulók és eredményeik összefüggésében azt állapították meg, hogy a rossz álmok áldozatai jobb eredményt értek el a vizsgákon, mintha agyuk a vizsga stresszén edződött volna, hogy javítsa teljesítményüket. Egy finn kutató azt is vélelmezte, hogy a rémálom kognitív védekezési mechanizmus, mely lehetővé tenné az agy számára, hogy felkészüljön a nehézségre, mintegy stimulációként

Mindamellett a visszatérő és aggasztó, olykor rémisztő álmok mély, sokszor elfojtott érzelmi problémát tükröznek – vagy fizikai konfliktusok miatt, vagy valamilyen nyomasztó, traumatikus életeseményt követően (poszttraumás stressz). Érdekünkben áll tehát, hogy ha gyakran fordulnak elő, szakemberrel konzultáljunk. Olyan technikák, mint pl. a hipnózis vagy az USA-ban kifejlesztett EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing – szemmozgásokkal történő deszenzibilizálás és újrafeldolgozás) segíthetnek. megszabadulni a traumák által kiváltott, kínzó hatásoktól és rémálmoktól.

Fotó: 123rf.com

Hogyan értelmezzük az álmokat?

Az álom abban segíthet élményeink felidézésében, hogy „aktivizálja” azokat az emlékeket, amelyekhez ébredéskor nincs hozzáférésünk. Ezek a nem szigorú értelemben vett tartalmú álmok általában elgondoltatnak minket, és az agyban tárolt információk visszaidézése érdekében használhatjuk őket, képzeletünk vagy inspirációnk átvivőjeként. Nincs szükség „álomfejtő szótárra” – a megfejtés tőlünk függ! Egy jó tanács: minden este írjuk le azokat az eseményeket, amelyek mozgalmassá tették a napunkat, és fontosnak tartottuk őket. Reggel pedig nagy részletességgel jegyezzük fel az álmainkat, és keressük meg azokat a megfeleléseket/kapcsolatokat, amelyek „hozzánk szólnak”.

Az álmokat lehet-e irányítani?

Igen! Egy közelmúltban végzett kanadai kísérlet pl. repüléssel kapcsolatos (nagyon ritka) álmokat tudott kiváltani az elemzett alvók stimulálásával napközben, magával ragadó virtuális valóság-élményekkel. És az olyan ingerek, mint pl. egy vízpermet az arcon, vízesésről vagy esőről szóló álmot idézhetnek elő. Ugyanígy, ha egy rémálom ismétlődik, és emlékezünk rá, amikor felébredünk, a „forgatókönyv” megváltoztatása segíthet eltüntetni. 

Még megdöbbentőbb a világos vagy tiszta álom (lucid dream) mentális állapot, amelyben az alvó “tudja”, hogy álmában van, és közvetlenül befolyásolhatja az álom forgatókönyvét, vagy elemeket illeszthet hozzá.  De ennek során kevésbé mélyen alszunk, és nem teljesen ugyanaz az állapot, mint a „normál” álmodáskor. Viszont mindenki számára elérhető (az emberek 55% -a már tapasztalt világos álmot), sőt edzeni is lehetséges…

Álmok a bezártság alatt

Számos nemzetközi kutatócsoport foglalkozott az álmainkkal a COVID-19 koronavírus-járvány okozta bezártság alatt. Pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság több tanulmányt publikált 2020. szeptemberében, melyben kimutatta, hogy a járvány hatással van az álmainkra. A vizsgálat szerint a vizsgált periódusban megnövekedett az olyan álmok száma, amelyek negatív érzelmeket, szorongást, haragot vagy szomorúságot, a halálra vagy a betegségre való utalásokat tartalmaztak. Különösen vonatkozott ez a Covid-19 által leginkább érintett emberekre (pl. akik betegek voltak, vagy rokonaik érintettek, illetve elveszítették a munkájukat) és a nők esetében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Montezuma átka – az utazási hasmenés

2025. június 26.



A második világháború után főként csak az Egyesült Államok polgárai engedhették meg maguknak az utazást. A szomszédos Mexikó volt az egyik népszerű turistahely, de az onnan visszatérők legtöbbje hasmenésben szenvedett. El is nevezték a jelenséget Montezuma átkának, utalva arra, hogy az azték uralkodót a vérszomjas spanyol hódítók megölték, és emiatt halála után bosszút áll a fehér embereken. Az utazás alatti hasmenés ma is a leggyakoribb, utazással összefüggő megbetegedés, mely az utazók felét utoléri, és pár napra megrontja a nyaralás örömét, megakadályozza az élményszerzést, mert a napi többszöri székletürítés a szobájához köti a beteget.

Mi okozza?

Az utazási hasmenés legtöbbször fertőzött étel vagy ital fogyasztása miatt lép fel, de nem minden, a fertőzött étel-ital útján a szervezetbe jutott kórokozó eredményez ilyet. Okozhatják fertőzött tárgyakról a kézre, majd onnan az emésztőtraktusba jutott mikroorganizmusok is. Ugyancsak gyakori fertőzési forrás az uszodai víz lenyelése. Noha bebizonyosodott, hogy a hasmenést nagy részben baktérium okozza, kialakulásában szerepet játszhat (főleg a trópusi vidékeken) az utazó megváltozott bélflórája, az utazással együtt járó stressz, és az étkezési szokások megváltozása is.

Sok kórokozó igen ellenálló, ezek szaporodása (például giardia lamblia nevű élősködő) az emberi-állati bélrendszerben történik, és a szennyezett széklettel fertőzött víz vagy étel fertőzi meg a többi embert. Az amőba histiolytica nevű parazitával a trópusi országokban a lakosság 100%-a is fertőzött lehet, ezért a trópusi országokban a hámozatlan zöldségek és a nyers saláták fogyasztását főleg az amöbiasis fokozott veszélye miatt kell kerülni.

Új fejlesztés javítja az inkontinenciával élők életminőségét

2025. június 25.

Jelentősen csökkenthető a műanyaghulladék az új higiéniai eszközzel

Napjainkban, az idősebb korosztály növekvő arányával, illetve az egészségtudatosság erősödésével, egyre nagyobb figyelmet kap a személyes higiénia és inkontinenciakezelés területe. Az érintettek keresik a diszkrét, kényelmes és fenntartható megoldásokat. Fontos, hogy az enyhe vizeletcsepegéssel élők életminősége ne sérüljön, és mindennapjaikat magabiztosan élhessék. Számukra jelenthet új dimenziót az az innovatív fejlesztés, amely rangos elismerésben részesült az Inno d’Or – Év Innovációja 2025 díj átadóján.

Az idén ötödik alkalommal rendezték meg a Trade magazin által életre hívott Inno d’Or – Év innovációja versenyt, amelyen évről évre olyan értékteremtő vívmányokat jutalmaznak, amelyek egy jól meghatározható fogyasztói igényre nyújtanak megoldást, valamely nevesíthető trendbe illenek, vagy egy meglévő, meghatározható igényből inspirálódott fejlesztés eredményei.

A Személyi Higiénia kategória nyertese idén a női és férfi változatban is elérhető MoliCare® mosható, cserélhető betétes nedvszívó alsónemű lett, amely új irányt jelöl ki a modern inkontinenciakezelésben és intim higiéniai termékfejlesztésben. A termék különlegessége a szabadalmaztatott technológiában rejlik: a diszkréten elhelyezett, eldobható, cserélhető betét egy rejtett zsebben kap helyet az újrahasználható alsónemű belsejében. Ez a kialakítás egyszerre biztosít magasabb szintű védelmet és intimitást, hiszen ugyanolyan megjelenést és kényelmet nyújt, mint egy hagyományos alsónemű.

A betétek belső magja a folyadékot gélállagúvá alakítja, akár 30 teáskanálnyi vizeletet képes elzárni, ezzel biztosítva a száraz és biztonságos érzést. Emellett a kellemetlen szagokat is semlegesíti és akár 12 órán keresztül is viselhető – a felhasználó egyéni állapotától és a vizeletvesztési mennyiségtől függően. A betétek egyszerűen eltávolíthatók és cserélhetők a nap folyamán, garantálva a frissességet és a komfortot.

Torokgyulladás a melegben? A légkondi is okozhatja

2025. június 25.



A torokfájás- és gyulladás nem csak a téli hónapokban jelentkezhet, sőt tavasszal-nyáron is meglepően sokan tapasztalnak tüneteket. Az okokról, a jellegzetes panaszokról, az antibiotikum indikációiról és az orvosi kontroll jelentőségéről dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa szakorvosa beszélt.

A fagyi és a légkondi a bűnös?

A télen jelentkező torokgyulladás fő okozói a zárt helyiségekben felszaporodó kórokozók és a hideg levegő, amelyet belélegzünk. A meleg hónapokban ilyen szempontból veszélyesnek számítanak a jeges üdítők, a fagylalt, a jégkrém, de a szénsavas ásványvíz is izgathatja a nyálkahártyát. Légkondicionált helyiség vagy autó és a külső meleg levegő közötti hirtelen hőmérsékletváltozás szintén légúti nyálkahártyagyulladást okozhat.
– A manapság jellemző változékony időjárásban pedig a torokfájást okozó légúti vírusok is könnyebben szaporodnak. Amennyiben több napon át tart a fájdalom és más tünetek is társulnak hozzá, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert súlyosabb esetben Legionella baktérium is állhat a háttérben, amely alapvetően kétféle betegséget okozhat. Az enyhébb lefolyású betegség a Pontiac-láz, ami az influenzához hasonló tünetekkel jár, és általában nem is azonosítják, mint Legionella-fertőzést. A légiós betegség ezzel szemben egy összetett tünetekkel járó, atípusos tüdőgyulladás, ami végzetes is lehet. A sikeres gyógyításhoz elengedhetetlen a betegség korai felismerése – ismerteti Holpert doktornő. – A légkondicionálóval felszerelt helyiségben ugyanis azonos hőmérsékletre és száraz páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Előnye, hogy kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy ha a Legionella bejut az épület gépészeti rendszerébe, az ott pangó vízben rohamosan felsokszorozódik. A fertőzött víz elporlasztásával, apró vízcseppekben, aeroszol formájában belélegzett baktérium már fertőző hogy nincs légmozgás, vagy ugyanott fújja a hideg levegőt a rendszer az ott tartózkodókra.