Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Mire valók az álmok?

Érdekességek2021. január 25.

Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.

A fotó illusztráció: pixabay.comAz ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak. 

Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.

Mi az álmok szerepe?

Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.

Miről álmodunk?

Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük. 

Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.


Gyakran miért nem emlékszünk rájuk?

Ha az a benyomásunk, hogy mi soha nem álmodunk, tévedünk! Kétségtelen, hogy nem világos, hogy a „nagy álmodók” valóban többet álmodnak-e, vagy csak jobban emlékeznek álmaikra, mint a keveset álmodók. Az alvó emberek agyműködését elemző egyes kutatók kimutatták, hogy az álmok emléke az éjszakai mikro-ébredések fázisainak köszönhető, amelyek lehetővé tennék kódolásukat a memóriában. A „nagy álmodók” éjszakai ébredési ideje duplája a keveset álmodókénak! Amellett az agyuk éberebbnek tűnik a külső ingerekkel szemben, és ügyesebb az álmok „előállításában”.

Ha nem is értjük tisztán, miért tűnnek el az álmok (egyes álomkutatók szerint 95%-ban), az is igaz, hogy könnyebben emlékszünk a kora reggeli, ébredés előtti álmainkra. Az álom-emlékeket gyarapíthatjuk is – ami érdeklődést igényel – , amihez nagyon hatékony, ha létrehozzuk „álomkönyvünket”, ahová lejegyezzük mindazt, amire emlékszünk az álmokból.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Félnünk kellene a rémálmainktól?

A negatív vagy nyugtalanító álmokat természetesen nem vehetjük szó szerint megvalósulónak, illetőleg jóslatként sem foghatjuk fel. Ezt bizonyítják pl. egy francia alváskutató által kimutatott eredmények, aki összegyűjtötte 700 vizsgázó orvostanhallgató álmait. Kiderült, hogy túlnyomó részüknek volt rémálmuk, melyben megbuktak, lekésték a vizsgát, betegek lettek, nem volt elég idejük a vizsgakérdések megválaszolására stb. És természetesen ezek az álmok további szorongást váltottak ki bennük.

A kutatók ugyanakkor a tanulók és eredményeik összefüggésében azt állapították meg, hogy a rossz álmok áldozatai jobb eredményt értek el a vizsgákon, mintha agyuk a vizsga stresszén edződött volna, hogy javítsa teljesítményüket. Egy finn kutató azt is vélelmezte, hogy a rémálom kognitív védekezési mechanizmus, mely lehetővé tenné az agy számára, hogy felkészüljön a nehézségre, mintegy stimulációként

Mindamellett a visszatérő és aggasztó, olykor rémisztő álmok mély, sokszor elfojtott érzelmi problémát tükröznek – vagy fizikai konfliktusok miatt, vagy valamilyen nyomasztó, traumatikus életeseményt követően (poszttraumás stressz). Érdekünkben áll tehát, hogy ha gyakran fordulnak elő, szakemberrel konzultáljunk. Olyan technikák, mint pl. a hipnózis vagy az USA-ban kifejlesztett EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing – szemmozgásokkal történő deszenzibilizálás és újrafeldolgozás) segíthetnek. megszabadulni a traumák által kiváltott, kínzó hatásoktól és rémálmoktól.

Fotó: 123rf.com

Hogyan értelmezzük az álmokat?

Az álom abban segíthet élményeink felidézésében, hogy „aktivizálja” azokat az emlékeket, amelyekhez ébredéskor nincs hozzáférésünk. Ezek a nem szigorú értelemben vett tartalmú álmok általában elgondoltatnak minket, és az agyban tárolt információk visszaidézése érdekében használhatjuk őket, képzeletünk vagy inspirációnk átvivőjeként. Nincs szükség „álomfejtő szótárra” – a megfejtés tőlünk függ! Egy jó tanács: minden este írjuk le azokat az eseményeket, amelyek mozgalmassá tették a napunkat, és fontosnak tartottuk őket. Reggel pedig nagy részletességgel jegyezzük fel az álmainkat, és keressük meg azokat a megfeleléseket/kapcsolatokat, amelyek „hozzánk szólnak”.

Az álmokat lehet-e irányítani?

Igen! Egy közelmúltban végzett kanadai kísérlet pl. repüléssel kapcsolatos (nagyon ritka) álmokat tudott kiváltani az elemzett alvók stimulálásával napközben, magával ragadó virtuális valóság-élményekkel. És az olyan ingerek, mint pl. egy vízpermet az arcon, vízesésről vagy esőről szóló álmot idézhetnek elő. Ugyanígy, ha egy rémálom ismétlődik, és emlékezünk rá, amikor felébredünk, a „forgatókönyv” megváltoztatása segíthet eltüntetni. 

Még megdöbbentőbb a világos vagy tiszta álom (lucid dream) mentális állapot, amelyben az alvó “tudja”, hogy álmában van, és közvetlenül befolyásolhatja az álom forgatókönyvét, vagy elemeket illeszthet hozzá.  De ennek során kevésbé mélyen alszunk, és nem teljesen ugyanaz az állapot, mint a „normál” álmodáskor. Viszont mindenki számára elérhető (az emberek 55% -a már tapasztalt világos álmot), sőt edzeni is lehetséges…

Álmok a bezártság alatt

Számos nemzetközi kutatócsoport foglalkozott az álmainkkal a COVID-19 koronavírus-járvány okozta bezártság alatt. Pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság több tanulmányt publikált 2020. szeptemberében, melyben kimutatta, hogy a járvány hatással van az álmainkra. A vizsgálat szerint a vizsgált periódusban megnövekedett az olyan álmok száma, amelyek negatív érzelmeket, szorongást, haragot vagy szomorúságot, a halálra vagy a betegségre való utalásokat tartalmaztak. Különösen vonatkozott ez a Covid-19 által leginkább érintett emberekre (pl. akik betegek voltak, vagy rokonaik érintettek, illetve elveszítették a munkájukat) és a nők esetében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új izraeli gyógyszer napok alatt meggyógyította a Covid-19-betegeket

2021. február 23.



Egy új, egyelőre EXO-CD24 nevű izraeli gyógyszer 3-5 nap alatt meggyógyított a tel-avivi Ichilov kórházban 30-ból 29 koronavírusos beteget, akiket a Covid-19 mérsékelt vagy súlyosabb formája miatt kezeltek – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Az Ichilov kórház kutatórészlegében kifejlesztett gyógyszer a koronavírus-fertőzés okozta citokinvihart, az immunrendszer túl heves gyulladásos reakcióját segít megelőzni vagy mérsékelni.

A klinikai vizsgálat első fázisában részt vevő, új koronavírus-kezelést kapó 30 páciensből 29-en 3-5 nap alatt elhagyhatták a kórházat. A 30. beteg is távozhatott, de nála néhány nappal tovább tartott a gyógyulás. A kórház közleménye szerint a gyógyszer segített gyorsan felépülni a betegségből a sikeresen befejeződött első tesztelési szakaszban.

A Nadír Arber professzor által kifejlesztett gyógyszert naponta egyszer, néhányperces inhalálással juttatták egyenesen a tüdőbe, s alapja a CD24 nevű fehérje, amely a sejtek felszínén helyezkedik el, és fontos szerepet játszik az immunrendszer szabályozásában. Ez a fehérje segít megnyugtatni az immunrendszert és megfékezni a citokinvihart.

Hamarosan megkezdik a gyógyszer következő kísérleti fázisait, de a kórház orvosai máris a súlyos Covid-19-betegség egyik lehetséges kezelési módjának tekintik, amely alapvetően megváltoztathatja a betegségek kimenetelét.

“Fejlett és kifinomult, és megmentheti a koronavírus okozta betegségben szenvedőket. A tesztelés első fázisának eredményei kiválóak, és bizalmat keltenek Arber professzor módszerében, amelyet évek óta kutat a laboratóriumában” – mondta a lapnak Roni Gamzu, a kórház igazgatója. “Büszke vagyok arra, hogy az Ichilov kórház kék-fehér (izraeli) orvosságot nyújthat egy szörnyű világjárvány ellen”- tette hozzá.

Termálvíz, relaxáció, immunerősítés!

2021. február 23.

Így október közepén mindenhonnan az immunerősítés fontosságáról olvashatunk. Számtalan praktikát és még több csodaszert, tuti receptet ajánlanak, amiket valljuk be, néha ki is próbálunk. Pedig van egy nagyon egyszerű képlet, így szól: ami a lelket kényezteti, az a testet is erősíti.

Köztudott, hogy az immunrendszer erősítésében az egészséges életmódnak is kiemelkedő szerepe van. A szabad levegőn végzett mozgás és a tudatos táplálkozás szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásai vitathatatlanok, de léteznek más alternatívák, kiegészítő lehetőségek is. A fürdőzés jótékony hatása már az ókorban ismert volt, nem csoda hát, ha a modern, integratív orvoslás egészségügyi koncepcióinak is alapvető elemévé vált. Az Ensana szállodákban használt egyedülálló termálvizek és gyógyászati szakértelem kombinációja kifejezetten előnyös házasság. A gyógyvízzel végzett kezelések egész arzenálja megtalálható kínálatukban, köztük olyan különlegességekkel, melyekről tán sose hallottunk. Épp itt az ideje, hogy megtudjuk, mire jók ezek a preventív célra is alkalmas csomagok. 

A gyógyvízzel végzett kezelések, illetve a szénsavas-fürdő a vendégek egyik nagy kedvence. Nem véletlen a népszerűsége, ugyanis használata javíthatja a szív egészségét, sőt a bőrünket is tisztítja, hidratálja. A szénsavas fürdőzés során egy 32-34 °C hőmérsékletű kádba merülhetünk el, amibe az élelmiszeriparban is használt széndioxid gázt vezetnek, amelyek apró buborékokat képeznek. Ezek a bőrön keresztül felszívódnak, s azon túl, hogy kellemesen csiklandoznak, csökkentik a vérnyomást, oldják a stresszt. A 15 perces kezelés végén megújulva szállhatunk ki a vízfürdőből.

Grillezzünk rossz időben is!

2021. február 22.

A konyhában készült grillhusi még egészségesebb

Az egyik leghangulatosabb szabadtéri program a közös grillezés. Amíg csak tart a kellemes idő, sütögethetünk kinn, de akkor sem kell lefújni a tervezett baráti, családi találkozót, ha a változékony őszben hirtelen lehűlne az idő. Grillezzünk minőségi magyar Gallicoop pulykahússal a konyhában!

Miért szeretjük a grillen sült ételeket?

Mert egyszerűen sokkal finomabbak és egészségesebbek: a faszéntől füstös aromát kapnak, a pácoknak köszönhetően izgalmas ízorgiákat alkothatunk és gyorsabban elkészülnek – így jobban megőrzik a tápértéküket. A húsokon pedig az intenzív hő hatására rövid idő alatt roppanós kéreg alakul ki, ugyanakkor belül szaftosak maradnak.

Miben tér el a beltéri grill a szabadban sütéstől? 

A füstös ízélmény az egyetlen, ami nem köszön vissza, ha a lakásban grillezünk, minden más ugyanaz. Cserébe viszont időt spórolhatunk, hiszen csak egy gombot kell megnyomni a grillfunkcióhoz. És kárpótol, hogy nem függünk az időjárástól, illetve, hogy a minimális füst és a jobb hőszabályozás miatt, kevesebb rákkeltő anyag kerül a szervezetünkbe.

Fontos konyhatechnikai különbség, hogy a beltéri grillezésnél pont fordítva sütünk, mint szabad tűzön: először lassan hevítjük és puhítjuk az ételt, majd a végén „tesszük” rá azt a bizonyos kérget. (Szabadtéren épp ellenkezőleg.)

Hogyan válasszunk sütőt? 

Két típusa van: a nyitott grillsütő és a kontakt grill. Az előbbi működése jobban hasonlít a szabadtéri sütőkéhez, és a benne készült ételek íze is közelít hozzá. Egyes típusok le is fedhetők, így a konyhánk biztosan tiszta marad. A kontakt grill ugyanakkor kisebb helyen elfér és gyorsabban kész benne az étel, mert két oldalról sül benne egyszerre, nem kell forgatni. Viszont a nagy víztartalmú ételek eleinte inkább párolódni fognak, mint sülni.

Másként kell pácolni a beltéren grillezett az ételeket?

Nem, nincs különbség. Ugyanazokat a pácokat a használhatjuk, és ugyanúgy a sütés előtt legalább két órával tegyük bele az ételeket a pácba, de a legjobb, ha még a sütés előtti napon.