Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire valók az álmok?

Érdekességek2021. január 25.

Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.

A fotó illusztráció: pixabay.comAz ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak. 

Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.

Mi az álmok szerepe?

Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.

Miről álmodunk?

Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük. 

Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.


Gyakran miért nem emlékszünk rájuk?

Ha az a benyomásunk, hogy mi soha nem álmodunk, tévedünk! Kétségtelen, hogy nem világos, hogy a „nagy álmodók” valóban többet álmodnak-e, vagy csak jobban emlékeznek álmaikra, mint a keveset álmodók. Az alvó emberek agyműködését elemző egyes kutatók kimutatták, hogy az álmok emléke az éjszakai mikro-ébredések fázisainak köszönhető, amelyek lehetővé tennék kódolásukat a memóriában. A „nagy álmodók” éjszakai ébredési ideje duplája a keveset álmodókénak! Amellett az agyuk éberebbnek tűnik a külső ingerekkel szemben, és ügyesebb az álmok „előállításában”.

Ha nem is értjük tisztán, miért tűnnek el az álmok (egyes álomkutatók szerint 95%-ban), az is igaz, hogy könnyebben emlékszünk a kora reggeli, ébredés előtti álmainkra. Az álom-emlékeket gyarapíthatjuk is – ami érdeklődést igényel – , amihez nagyon hatékony, ha létrehozzuk „álomkönyvünket”, ahová lejegyezzük mindazt, amire emlékszünk az álmokból.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Félnünk kellene a rémálmainktól?

A negatív vagy nyugtalanító álmokat természetesen nem vehetjük szó szerint megvalósulónak, illetőleg jóslatként sem foghatjuk fel. Ezt bizonyítják pl. egy francia alváskutató által kimutatott eredmények, aki összegyűjtötte 700 vizsgázó orvostanhallgató álmait. Kiderült, hogy túlnyomó részüknek volt rémálmuk, melyben megbuktak, lekésték a vizsgát, betegek lettek, nem volt elég idejük a vizsgakérdések megválaszolására stb. És természetesen ezek az álmok további szorongást váltottak ki bennük.

A kutatók ugyanakkor a tanulók és eredményeik összefüggésében azt állapították meg, hogy a rossz álmok áldozatai jobb eredményt értek el a vizsgákon, mintha agyuk a vizsga stresszén edződött volna, hogy javítsa teljesítményüket. Egy finn kutató azt is vélelmezte, hogy a rémálom kognitív védekezési mechanizmus, mely lehetővé tenné az agy számára, hogy felkészüljön a nehézségre, mintegy stimulációként. 

Mindamellett a visszatérő és aggasztó, olykor rémisztő álmok mély, sokszor elfojtott érzelmi problémát tükröznek – vagy fizikai konfliktusok miatt, vagy valamilyen nyomasztó, traumatikus életeseményt követően (poszttraumás stressz). Érdekünkben áll tehát, hogy ha gyakran fordulnak elő, szakemberrel konzultáljunk. Olyan technikák, mint pl. a hipnózis vagy az USA-ban kifejlesztett EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing – szemmozgásokkal történő deszenzibilizálás és újrafeldolgozás) segíthetnek. megszabadulni a traumák által kiváltott, kínzó hatásoktól és rémálmoktól.

Fotó: 123rf.com

Hogyan értelmezzük az álmokat?

Az álom abban segíthet élményeink felidézésében, hogy „aktivizálja” azokat az emlékeket, amelyekhez ébredéskor nincs hozzáférésünk. Ezek a nem szigorú értelemben vett tartalmú álmok általában elgondoltatnak minket, és az agyban tárolt információk visszaidézése érdekében használhatjuk őket, képzeletünk vagy inspirációnk átvivőjeként. Nincs szükség „álomfejtő szótárra” – a megfejtés tőlünk függ! Egy jó tanács: minden este írjuk le azokat az eseményeket, amelyek mozgalmassá tették a napunkat, és fontosnak tartottuk őket. Reggel pedig nagy részletességgel jegyezzük fel az álmainkat, és keressük meg azokat a megfeleléseket/kapcsolatokat, amelyek „hozzánk szólnak”.

Az álmokat lehet-e irányítani?

Igen! Egy közelmúltban végzett kanadai kísérlet pl. repüléssel kapcsolatos (nagyon ritka) álmokat tudott kiváltani az elemzett alvók stimulálásával napközben, magával ragadó virtuális valóság-élményekkel. És az olyan ingerek, mint pl. egy vízpermet az arcon, vízesésről vagy esőről szóló álmot idézhetnek elő. Ugyanígy, ha egy rémálom ismétlődik, és emlékezünk rá, amikor felébredünk, a „forgatókönyv” megváltoztatása segíthet eltüntetni. 

Még megdöbbentőbb a világos vagy tiszta álom (lucid dream) mentális állapot, amelyben az alvó “tudja”, hogy álmában van, és közvetlenül befolyásolhatja az álom forgatókönyvét, vagy elemeket illeszthet hozzá.  De ennek során kevésbé mélyen alszunk, és nem teljesen ugyanaz az állapot, mint a „normál” álmodáskor. Viszont mindenki számára elérhető (az emberek 55% -a már tapasztalt világos álmot), sőt edzeni is lehetséges…

Álmok a bezártság alatt

Számos nemzetközi kutatócsoport foglalkozott az álmainkkal a COVID-19 koronavírus-járvány okozta bezártság alatt. Pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság több tanulmányt publikált 2020. szeptemberében, melyben kimutatta, hogy a járvány hatással van az álmainkra. A vizsgálat szerint a vizsgált periódusban megnövekedett az olyan álmok száma, amelyek negatív érzelmeket, szorongást, haragot vagy szomorúságot, a halálra vagy a betegségre való utalásokat tartalmaztak. Különösen vonatkozott ez a Covid-19 által leginkább érintett emberekre (pl. akik betegek voltak, vagy rokonaik érintettek, illetve elveszítették a munkájukat) és a nők esetében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A legszebb gyerekcipő is árthat

2026. november 09.

Ezekkel a hibákkal veszélyeztethetjük gyermekünk lábát



Sok szülő már akkor megveszi gyermeke első cipőjét, amikor a kicsi még csak kapaszkodva próbál felállni, pedig a járástanuláshoz otthon általában nincs is szükség lábbelire. A túl szűk, merev vagy rosszul kialakított cipők akadályozhatják a fejlődő láb természetes mozgását, és később fájdalmas panaszokat is okozhatnak. Gyebnár Ilona lábápoló mester szerint a szülők gyakran a cipő külseje alapján döntenek, miközben a megfelelő méretre és kialakításra kevesebb figyelmet fordítanak. A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a helytelen körömápolás kellemetlen problémákhoz vezethet, az ó-láb és az x-láb viszont sok esetben a természetes fejlődés része.

A legtöbb gyermek egészséges lábbal jön világra, lábfejének szerkezete azonban még hosszú éveken keresztül változik. A csontok, az ízületek, az izmok és a szalagok fokozatosan fejlődnek, a talpon található zsírpárnák pedig sokáig elfedik a lábboltozatot. Ezért tűnhet úgy, mintha a kisgyermekek többsége lúdtalpas lenne, holott a jellegzetes „macitalp” ebben az életkorban teljesen természetes.

A fejlődő láb különösen érzékeny a külső nyomásra, ezért egy rosszul megválasztott cipő kellemetlenségeket okozhat. A szűk orr-rész összenyomhatja a lábujjakat, a merev talp korlátozhatja a természetes mozgást, a rossz méret pedig kidörzsölődést és körömproblémákat idézhet elő.

„Amikor egy kisgyermek megszületik, a csontrendszere még nincs teljesen kialakulva, a lábában is sok a porcos rész. Emiatt különösen fontos, hogy milyen formájú és méretű cipőt adunk rá. Sok szülő azért választja a pónis, cicás vagy elefántos cipőcskét, mert megtetszik neki, és közben nem gondolja végig, hogy ortopédiai szempontból megfelelő-e” – magyarázza Gyebnár Ilona lábápoló mester, természetgyógyász, a Premiumwelt Kft. ügyvezetője.

Cipőválasztás gyermekeknek

2026. november 09.

Milyen a jó cipő, amelyik a leginkább elősegíti a láb izmainak és szerkezetének optimális alakulását?



Megfelelően rugalmas talpú cipő elősegíti a talpizmok fejlődését, de benne boltozatemelő vagy – alakító domborulat nem szükséges.

Ha a kisgyermek mozgása, izmai és csontos szerkezete rendben van, akkor passzív alátámasztás azért nem ajánlott, mert elveszi a lehetőséget attól, hogy az izomzat a kellő formára kialakuljon. Ha a gyermek lábboltozata nem megfelelő, azt passzív alátámasztással jóval később is ráér alakítani.

Otthoni játékos gyakorlatokkal lábtorna, talptorna is gyakoroltatható:


lábujjhegyre állás,
padlóra szorított láb, a lábujjakat elemeljük, majd visszaengedjük,
zsebkendő felcsippentése lábujjakkal,
toll vagy ceruza megfogása lábujjakkal a földről, majd megtartva sarkon járva pár lépéssel odébb letenni,
henger (alufólia- vagy vécépapír-guriga) görgetése talp alatt előre, hátra.


Ha a lakásban otthon kemény a padló, vagy sok a járólap, akkor javaslom a csúszásgátló zokni használatát, de semmiképp nem cipőt! Az elterjedt otthoni kisszandálok, kiscipők olyan korrekciót biztosítanak, amire valójában nincs is szükség.

A lábboltozat kialakulása kétéves kortól kezdődik, de igazán csak négy-ötéves korban alakul ki, és hat-hétéves kor előtt nem is ajánlott azt cipővel alakítani.

A tudás valóban hatalommal ruház fel?

2026. november 08.



A „tudás hatalom” egy nehézsúlyú közhely, hiszen természetesnek vesszük, hogy az. A tudás az érvényesülés, a társadalmi előrelépés egyik alapvető eszköze, mert jobb munkahelyet, magasabb fizetést, nagyobb megbecsülést jelent, és egyúttal mások befolyásolásának nagyobb esélyét is. A tudás egyfajta tőke, ami kapcsolatokra, hatalomra és pénzre váltható. Ugyanakkor sokszor épp akadálya az egyéni sikernek.

A tudás pszichológiai/szociálpszichológiai fogalma eltér a klasszikus filozófiai, ismeretelméleti megközelítéstől. A tudás itt nem csupán tények, illetve a tényekre vonatkozó információk valamilyen halmazát jelenti, hanem azt a közösen létrehozott és működtetett megértést is, amellyel az ember a körülötte lévő világot értelmezi. És amely irányítja a viselkedését társas helyzetekben. Egyszerűen szólva a tudás nemcsak információk, adatok birtoklása, hanem az a folyamat is, amely során ezeket az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, és aztán nem félünk használni őket.

Mert a tudás a különböző helyzetek elemzésére, a szabályok megértésére és mások viselkedésének értelmezésére irányuló képesség. Így aztán egy része közvetlenül nehezen átadható, hiszen jellemzően „többet tudunk, mint amit el tudunk mondani”. (ezért kezdődik a legtöbb tanulás utánzással, mikor még nem tudjuk pontosan, hogy mit miért csinálunk, de azt már látjuk, hogyan kellene csinálni.)