Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mire valók az álmok?

Érdekességek2021. január 25.

Irracionálisak, felkavaróak, mámorítóak vagy akár rémisztőek – álmaink a leggyakrabban meglepnek minket. Hogyan értelmezzük őket, és vajon higgyünk-e bennük? Tudjuk-e, mire szolgálnak? Ha ingadozunk a válaszadásban, bár az álomkutatók véleménye sem egységes, íme néhány megközelítés és vizsgálati eredmény hozzá.

A fotó illusztráció: pixabay.comAz ókorban úgy hitték, hogy az álmok továbbítják az istenek által küldött üzeneteket, melyek felfedik a jövőnket. Évszázadokkal később, Sigmund Freud, a pszichoanalízis megteremtője, 1899-ben az Álomfejtés c. művében az álmot a tudatalatti vágyak kifejeződésének tartotta. Az álmok tanulmányozása ma is szembekerül a feltárás nehézségeivel, és kutatók sokaságát mozgósítja szerte a világon, hogy megpróbálják megmagyarázni „áloméletünk” rejtelmeit.

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy csak az alvás paradoxális (REM) szakaszában álmodunk, melynek jellemzője: a gyors szemmozgás és időleges alvási bénulás (izomtónus ideiglenes megszűnése), fokozott agyi aktivitás kíséretében. Ezeket a rövid (10-45 perces) epizódokat, melyek 4- 5-ször ismétlődnek éjjelente (egy 8 órás alvás alatt összesen kb. 2 órán át) azonosították tehát elsőként az álmok megjelenési helyeként. Később azonban az alváskutatók megállapították, hogy a lassú hullámú alvásfázisokban is álmodunk. Így az olyan emberek, akiknek nincs paradoxális alvásuk (agykárosodás miatt vagy bizonyos gyógyszerek szedése következtében), továbbra is álmodnak. 

Amennyiben az emberek eltérő módon alszanak, akkor az álmaik is különböznek. Összetettek, képekben, érzelmekben gazdagok a paradoxális álom alatt, amikor az érzelmi központok nagyon aktívak. Míg egyszerűbbek, konkrétabbak a lassú alvási fázisban, és kevésbé könnyen emlékszünk rájuk: minden másodikra, ha hirtelen felébresztenek minket, míg a REM szakaszban 10-ből 8-szor. Így az agyunk egész éjjel „tartalmat termel.” Mindazonáltal ezekből a „mozdulatlan utazásokból” sokat elfelejtünk.

Mi az álmok szerepe?

Kutatások kimutatták, hogy a hippocampus, a memória kulcsfontosságú területe az agyban erősen aktiválódik a paradoxális alvásszakasz közben. Az alvás bizonyítottan részt vesz a memorizálás folyamatában, de a valóságban inkább a memóriánkban tárolt információk válogatása, elrendezése és különösen elfeledtetése lenne a szerepe. Így „agytisztító” folyamatnak is nevezhető, hogy helyet juttasson a további információknak/emlékeknek, és elkerülhető legyen az idegi hálózatok túlterhelése. Ez az információ-felejtés megmagyarázhatná, hogy miért irracionálisak az álmaink, miután sokszor egymáshoz nem kapcsolódó képeket kevernek össze. Úgy tűnik, hogy az álmoknak az átélt érzelmek szabályozásában is szerepe van, lehetővé téve számunkra az álmodás intenzitásának csökkentését, a hátralépést tőlük és a pszichés egyensúly megőrzését.

Miről álmodunk?

Az 1950-es években amerikai pszichológusok létrehozták az első álombankot (DreamBank) jelentős mennyiségű forrásból és tudományos tanulmányból összeállítva, majd elérhetővé tették a kutatók számára. Ez a máig is hozzáférhető adatbázis több mint 20 000 „álomjelentést” tartalmaz, mely különböző korosztályokból és demográfiai csoportokból származik. Mindent megtalálunk bennük, de talán meglepő, hogy különösen a mindennapi életről és szociális interakcióinkról számolnak be, miközben 90%-ban jelen vagyunk bennük. 

Gyakori álom, mely az előző napra vonatkozik, akkor is, ha ez nem egy „visszajátszott jelenet”, hanem minden összekeveredik benne, és sokszor örült, esztelen vagy akár abszurd. Egyébként, ha az érzékek közül a látás (általában színesben) és a hallás dominál leginkább az álmokban, a szaglás és az ízlelés nagyon ritka (1%). Amellett álmaink „forgatókönyvei” tartalmazhatnak (gyakran torzult) olyan külső ingereket is, mint pl. autók zaja, esőhang stb.


Gyakran miért nem emlékszünk rájuk?

Ha az a benyomásunk, hogy mi soha nem álmodunk, tévedünk! Kétségtelen, hogy nem világos, hogy a „nagy álmodók” valóban többet álmodnak-e, vagy csak jobban emlékeznek álmaikra, mint a keveset álmodók. Az alvó emberek agyműködését elemző egyes kutatók kimutatták, hogy az álmok emléke az éjszakai mikro-ébredések fázisainak köszönhető, amelyek lehetővé tennék kódolásukat a memóriában. A „nagy álmodók” éjszakai ébredési ideje duplája a keveset álmodókénak! Amellett az agyuk éberebbnek tűnik a külső ingerekkel szemben, és ügyesebb az álmok „előállításában”.

Ha nem is értjük tisztán, miért tűnnek el az álmok (egyes álomkutatók szerint 95%-ban), az is igaz, hogy könnyebben emlékszünk a kora reggeli, ébredés előtti álmainkra. Az álom-emlékeket gyarapíthatjuk is – ami érdeklődést igényel – , amihez nagyon hatékony, ha létrehozzuk „álomkönyvünket”, ahová lejegyezzük mindazt, amire emlékszünk az álmokból.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Félnünk kellene a rémálmainktól?

A negatív vagy nyugtalanító álmokat természetesen nem vehetjük szó szerint megvalósulónak, illetőleg jóslatként sem foghatjuk fel. Ezt bizonyítják pl. egy francia alváskutató által kimutatott eredmények, aki összegyűjtötte 700 vizsgázó orvostanhallgató álmait. Kiderült, hogy túlnyomó részüknek volt rémálmuk, melyben megbuktak, lekésték a vizsgát, betegek lettek, nem volt elég idejük a vizsgakérdések megválaszolására stb. És természetesen ezek az álmok további szorongást váltottak ki bennük.

A kutatók ugyanakkor a tanulók és eredményeik összefüggésében azt állapították meg, hogy a rossz álmok áldozatai jobb eredményt értek el a vizsgákon, mintha agyuk a vizsga stresszén edződött volna, hogy javítsa teljesítményüket. Egy finn kutató azt is vélelmezte, hogy a rémálom kognitív védekezési mechanizmus, mely lehetővé tenné az agy számára, hogy felkészüljön a nehézségre, mintegy stimulációként

Mindamellett a visszatérő és aggasztó, olykor rémisztő álmok mély, sokszor elfojtott érzelmi problémát tükröznek – vagy fizikai konfliktusok miatt, vagy valamilyen nyomasztó, traumatikus életeseményt követően (poszttraumás stressz). Érdekünkben áll tehát, hogy ha gyakran fordulnak elő, szakemberrel konzultáljunk. Olyan technikák, mint pl. a hipnózis vagy az USA-ban kifejlesztett EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing – szemmozgásokkal történő deszenzibilizálás és újrafeldolgozás) segíthetnek. megszabadulni a traumák által kiváltott, kínzó hatásoktól és rémálmoktól.

Fotó: 123rf.com

Hogyan értelmezzük az álmokat?

Az álom abban segíthet élményeink felidézésében, hogy „aktivizálja” azokat az emlékeket, amelyekhez ébredéskor nincs hozzáférésünk. Ezek a nem szigorú értelemben vett tartalmú álmok általában elgondoltatnak minket, és az agyban tárolt információk visszaidézése érdekében használhatjuk őket, képzeletünk vagy inspirációnk átvivőjeként. Nincs szükség „álomfejtő szótárra” – a megfejtés tőlünk függ! Egy jó tanács: minden este írjuk le azokat az eseményeket, amelyek mozgalmassá tették a napunkat, és fontosnak tartottuk őket. Reggel pedig nagy részletességgel jegyezzük fel az álmainkat, és keressük meg azokat a megfeleléseket/kapcsolatokat, amelyek „hozzánk szólnak”.

Az álmokat lehet-e irányítani?

Igen! Egy közelmúltban végzett kanadai kísérlet pl. repüléssel kapcsolatos (nagyon ritka) álmokat tudott kiváltani az elemzett alvók stimulálásával napközben, magával ragadó virtuális valóság-élményekkel. És az olyan ingerek, mint pl. egy vízpermet az arcon, vízesésről vagy esőről szóló álmot idézhetnek elő. Ugyanígy, ha egy rémálom ismétlődik, és emlékezünk rá, amikor felébredünk, a „forgatókönyv” megváltoztatása segíthet eltüntetni. 

Még megdöbbentőbb a világos vagy tiszta álom (lucid dream) mentális állapot, amelyben az alvó “tudja”, hogy álmában van, és közvetlenül befolyásolhatja az álom forgatókönyvét, vagy elemeket illeszthet hozzá.  De ennek során kevésbé mélyen alszunk, és nem teljesen ugyanaz az állapot, mint a „normál” álmodáskor. Viszont mindenki számára elérhető (az emberek 55% -a már tapasztalt világos álmot), sőt edzeni is lehetséges…

Álmok a bezártság alatt

Számos nemzetközi kutatócsoport foglalkozott az álmainkkal a COVID-19 koronavírus-járvány okozta bezártság alatt. Pl. az Amerikai Pszichológiai Társaság több tanulmányt publikált 2020. szeptemberében, melyben kimutatta, hogy a járvány hatással van az álmainkra. A vizsgálat szerint a vizsgált periódusban megnövekedett az olyan álmok száma, amelyek negatív érzelmeket, szorongást, haragot vagy szomorúságot, a halálra vagy a betegségre való utalásokat tartalmaztak. Különösen vonatkozott ez a Covid-19 által leginkább érintett emberekre (pl. akik betegek voltak, vagy rokonaik érintettek, illetve elveszítették a munkájukat) és a nők esetében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ilyen okai lehetnek a féloldali fejfájásnak

2025. június 28.

A féloldali fejfájás ugyanolyan kínzó lehet, mint amikor a fej más részein jelentkezik a fájdalom, ám az okok közt elsődleges és úgynevezett másodlagos fejfájást is diagnosztizálhatnak. Ezt pedig azért nagyon fontos tudni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa szerint, mert teljesen más kezelést igényelhet például a migrén, mint a gerinc probléma miatt jelentkező fejfájás.

Elsődleges fejfájások típusai

Bizonyos esetekben a fejfájás a fej egyik oldalán intenzívebben jelentkezhet, mint a másikon, de az is előfordulhat, hogy csak a fej egyik oldalán érzékelhető. Ilyen panaszt okozhat többféle elsődleges fejfájás is, mint például a migrén, a cluster fejfájás és a paroxizmális hemicrania, valamint a hemicrania continua is. Az elsődleges fejfájás (vagy primer fejfájás) önálló betegségnek tekinthető, és nincs egyetlen, minden esetben beváló gyógymódja.
Mit érdemes tudni ezekről az elsődleges fejfájástípusokról?

Migrén

Tipikusan csak az egyik oldalon, például a tarkó, halánték vagy a homlok jobb oldalán jelentkezik. Jellemzően a fej egyik oldalán jelentkezik, lüktető fájdalom formájában. 6-9 erősségű egy tízes fájdalompontozó skálán, ami órákon, vagy akár 1-2 napon át is tarthat. Jellemzője, hogy fizikai aktivitás fokozza és társul hozzá rosszullét, hányinger, fény-túlérzékenység. Ezt a gyakran aurajelenségekkel bevezetett fejfájást nők háromszor gyakrabban tapasztalják.

Cluster fejfájás

A cluster fejfájás jellemzően csak az egyik szem körüli, szem mögötti rendkívül intenzív fájdalmat vált ki, többnyire időszakosan jelentkezve. Időszakosan előfordul, hogy mindennap kialakul, jellemzően 2-3 órával a lefekvés után vagy hajnali órákban erre ébred a beteg máskor akár egy évig nem jelentkezik. Rendszeresen társul hozzá könnyezés, orrfolyás vagy dugulás, lógó szemhéjak, szemvörösség, esetleg izzadás a homlokon vagy arcon, szűk pupilla. A 30-60 perces roham nagyon erőteljes, a beteg nyugtalan, járkál, dörzsöli a fejét – ellentétben a migrénnel, ahol inkább csendet és sötétséget keres

Paroxizmális hemicrania

Ez a fejfájástípus jóval ritkább, mint az többi. A cluster fejfájáshoz hasonlóan a paroxizmális hemicrania rohamok is eltartanak egy ideig. De az időszakok rövidebbek (10-30 perc) és gyakoribbak (naponta 5-15 alkalommal). A fej egyik oldalán jelentkező szúró vagy égető fájdalom mellett influenzára hasonlító tünetek – folyó orr, verejtékezés – is előfordulhat.

Hemicrania continua

Ez egy ritka, állandó egyoldali fejfájás, amely mindig ugyanazon az oldalon jelentkezik. A fájdalom folyamatosan jelen van, naponta 24 órában, de időnként felerősödhet. Jellemző tünete, hogy a fejfájás sosem vált oldalt, tartós, tompa vagy nyomó jellegű fájdalom, időnként erősebb, szúró, lüktető rohamokkal, időnként társulhat könnyezéssel, orrdugulással, szemvörösséggel az érintett oldalon.

Többféleképpen oldható a vizsgák előtti szorongás és stressz

2025. június 27.



Napi nyolc óra minőségi alvással, rendszeresen végzett testmozgással, tíz-tizenöt perces pihenőidőkkel, relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető a vizsgák előtti szorongás és stressz. A kiegyensúlyozottsághoz ilyenkor még fontosabb a tudatos felkészülés, a megfelelő időbeosztás, a napi vagy heti teendők pontos összeállítása. A hatékony stresszkezelés egyik alapja, a feszült állapot testi és lelki jeleinek felismerése, tudatosítása, melyek ezt követően a megfelelő technikákkal, stratégiákkal hatékonyan enyhíthetők – mondja Cserép Melinda, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakpszichológusa.


A stressz, így a vizsgadrukk teljesen természetes jelenség, a szervezet válasza a kihívást jelentő helyzetekre, azonban jelentősen befolyásolhatja a tanulók teljesítményét, fizikai-és pszichés jóllétét. A vizsgaidőszakban a fiatalok fokozott lelki és mentális megterhelésnek vannak kitéve, az ezekkel járó stressz, szorongásos tüneteket, alvási problémákat, étvágytalanságot vagy épp fokozott evési késztetést, ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket okozhat, mindezek pedig tovább nehezítik a felkészülést, ronthatják az eredményeket. „Ilyen típusú panaszokról gyakran számolnak be a hozzánk forduló serdülők felvételi- és érettségi időszakban vagy épp osztályozóvizsgák környékén – hangsúlyozza Cserép Melinda szakpszichológus.

Így lesz gondtalan a pihenés – fogászati panaszok nélkül

2025. június 27.

Szakértői tanácsok nyaralóknak a fogak egészségéért

A várva várt nyaralás hevében, a gondos csomagolás és felkészülés ellenére is becsúszhat az a baki, hogy a szájápolási eszközök otthon maradnak. Ebben az időszakban az is előfordul, hogy egyszerűen lazábban vesszük a napi rutint. Szakértő hívja fel a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat a hanyagság, hogyan óvhatjuk meg a fogaink egészségét az utazás alatt is.

A nyári vakáció alkalmával javasolt ugyanolyan gondossággal összeállítani a szájápolási csomagot is, mint ahogy magát az utazást megszerveztük. Ma már a nagyobb gyártók kínálatában minden fontos eszköz megtalálható ahhoz, hogy a szájápolás terén se legyen szükség kompromisszumra, a nyaralás alatt sem. Kompakt hordozható eszközöket, kisebb kiszerelésű fogkrémet, szájvizet is magunkkal vihetünk, ezek repülős utaknál különösen hasznosak.

Gyors, praktikus megoldások

„Sokan tapasztalják, hogy a vakáció izgalma eltereli a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás” – fogalmaz Ferenczi Eszter dentálhigiénikus. „Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy gyakran előfordul, otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ilyenkor érkezéskor kellemetlen kihívást jelenthet egy megfelelő üzlet felkutatása, ahol nemcsak a nyelvi nehézségekkel, de az ismeretlen termékekkel és a csomagolások értelmezésével is meg kell küzdenünk” – figyelmeztet a szakértő.
Egy hosszú út során az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs lehetőség a fogmosásra.

„Ilyenkor érkezéskor gyors megoldás lehet egy mentolos rágótabletta vagy cukorka, ami átmenetileg felfrissíti a leheletet” – javasolja a Dental Rituals tulajdonosa.

Azonban nem csak a feledékenység okozhat problémát.
A legkellemetlenebb forgatókönyv, ha pont a nyaralás alatt kezd el fájni egy fog. „Helyismeret hiányában nehéz és költséges is lehet a sürgősségi beavatkozás igénybevétele, különösen akkor, ha nem beszéljük az adott ország nyelvét. Kempingezés vagy túrázás alkalmával, ahol korlátozottak a segítségkérési lehetőségek, egy intenzív fogfájás akár a tervezettnél korábban véget vethet a kalandnak” – mondta Ferenczi Eszter.