Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit árul el rólad a légzésed?

Érdekességek2025. március 16.

Ha minden nap csak annyit teszel magadért, hogy a helyes légzésre figyelsz, máris akár 10-15 évvel meghosszabbítod az életed! Kutatások igazolták: egyetlen helyesen lélegző nemzedék képes lenne regenerálni a teljes emberi fajt.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az, ahogyan lélegzel, rengeteg mindent elmond rólad egy szakavatott szemnek mind fizikai, mind mentális állapotodról. Nem véletlen, hogy a jóga egyik legfontosabb alappillére is a sokat emlegetett, de a gyakorlatban, az ászanák kivitelezése közben sajnos ritkán használt pránajáma. Hogyan lélegezz napközben, ha szeretnél egészséges és stresszmentes életet élni?

Miért ennyire fontos a légzés?

Légzőrendszerünk gondoskodik arról, hogy a szervezet sejtjei oxigénhez jussanak, a felesleges szén-dioxid pedig eltávozzon a testből, a vesékkel együttműködve pedig a sav-bázis egyensúly szabályozásában vesz részt.

A háromezer éves indiai írások azt tanítják, hogy minél lassabban lélegzik valaki, annál tovább él. Egy teknős például percenként háromszor vesz levegőt, és 300 évig is el tud élni, a kutya 42-szer vesz levegőt percenként, és átlagban 14 évig él. Egy percenként átlagban 15-ször lélegző ember átlagéletkora 65 évre tehető. A z átlagember légzés során csak a tüdőkapacitása egy részét használja. Felületesen lélegezik, a válla görnyedt - oxigénhiányban szenved, és hamar elfárad. Légzéskor csak a tüdő felső vagy középső részét használja és a rekeszizmot nem megfelelően dolgoztatja. A különböző típusú jógalégzésekkel megfelelő mennyiségű oxigénhez juttathatjuk agyunkat, de egyenként, minden egyes szervünket is. Egészségesek, energikusak, sugárzóak leszünk, a test betegségeit pedig csírájában megszüntethetjük.

Mit árul el a légzésed?

Az, ahogyan lélegzel, egyértelműen mutatja, milyen az aktuális fizikai és szellemi állapotod. Ha helytelenül, felszínesen lélegzel, akkor stresszesebb, feszültebb vagy, a vérbe kevesebb oxigén kerül. Ösztönös reflex, hogy ha az ember érzi, hogy kevesebb levegőhöz jut, akkor a test tudattalanul is félni kezd attól, hogy nem éli túl az oxigénhiányos állapotot – ez tovább fokozza a szapora, de felszínes légzést: fizikai szinten a sejtek továbbra sem jutnak elegendő oxigénhez (kevesebb levegőtéfrogat jut be a tüdőbe és csökken a gázcserére fordítható idő is) mentális szinten pedig további feszültséget, stresszt érzel.

Hogyan lélegezz, hogy jobban érezd magad a bőrödben?

Testtartás

Ha napközben csak arra figyelsz, hogy a lehető legtöbbször próbáld elsajátítani a helyes légzéstechnikát, máris rengeteget tettél magadért! Az első lépés, hogy napközben figyeld a testtartásod: amint azon kapod magad, hogy a hátad görnyedt, írj le egy félkörívet a vállaiddal hátra! Ez máris segít felvenni a helyes testtartást, melyben rögtön érzed, hogy a törzs elülső része megnyúlik. Tágul a belső szervek tere, szabadabban végezhetik munkájukat. Ha azon kapod magad, hogy ismét görnyedten ülsz, csak ismételd meg a mozdulatot – kellő ismétlés után már automatikussá válik majd az egyenes hát.

Légzés

A jógában többféle légzéstechnikát is alkalmazunk egy-egy cél elérése érdekében. Az „általános”, teljes jógalégzés képezi viszont valamennyi ászana, sőt a hétköznapi ösztönös légzés alapját is. Ezt nevezzük pránajámának, mely a légzés tudatos és szándékos irányítása. A légzésszabályozásnak több célja van. A megváltozott légzésritmus felrázza a fizikai testet, megváltoztatja a vérkeringést és az anyagcserét, ezáltal kihat az idegrendszerre és valamennyi szervre, továbbá segít a betegségek leküzdésében és az egészség fenntartásában. A pránának a szervezetben való célirányos vezetésével növelhető a vitalitás, méregteleníthető a szervezet, fokozható az immunitás. Fiziológiai hatásán túl megfékezi a gondolatokat, leigázza az elmét, megszüntetve annak ösztönös működését, és ellenőrzés alá vonja az érzékeket. A pránajáma segítségével elérhető a belső béke, az ellazultság és a szellemi megtisztultság állapota.


Mihez kell a szándék és a tudatosság?

Ahhoz, hogy a zsigeri felszínes légzés helyett figyeljük és megváltoztassuk a be- és a kilégzésünket. A belégzést mindig hasból indítjuk, ezt követően emelkedik a mellkas és a tüdőcsúcs, kilégzéskor pedig először a mellkas felső része süllyed, végül a hasfal. Ez, főként a hölgyek számára nagyon nehéz kezdetben, hiszen el kell sajátítanunk a hasi légzést is. De megéri!  A cél, hogy ösztönössé váljon ez a mozdulatsor is, majd ha ezt már sikerült elérnünk, akkor a következő cél, hogy a kilégzés mindig kb. kétszer annyi ideig tartson, mint a belégzés. Gyakorolhatsz úgyis, hogy lassan elszámolsz négyig a belégzés során, majd lassan nyolcig a kilégzés alkalmával.

Mit érhetünk el a helyes légzéssel?

Röviden: A teljes tüdő "kiszellőzik".

Ennek hatására:
- Több oxigén kerül a véráramba, fokozódik az elhasznált anyagok lebontása és eltávolítása
- Csökken a tüdő kihasználatlan térfogata, nő a légzésünk hatékonysága
- Szaporodik az aktív tüdőhólyagocskák száma
- Jobban működnek a légzőizmaink, nő a vitálkapacitás
- Javul a memória és a koncentrációs készségünk
- Kiegyensúlyozottá válik az idegrendszer működése
- Kiegyensúlyozottá válik a vérnyomás, regenerálódik a keringési rendszer

Fontos, hogy a légzés mindig kellemes legyen, ne erőltessük azt túl! Ahogyan az ászanák kivitelezése során, itt is tartsuk tiszteletben jelenlegi képességeinket és testünk határait. Idővel és kellő gyakorlással szépen fokozatosan tágulnak majd szinte észrevétlenül a légzéssel kapcsolatos határaink is.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.