Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit árul el rólad szemszíned?

Érdekességek2018. augusztus 30.

A szem színe kisgyermekkorban majdnem minden gyermeknél egységesen szürkéskék, amolyan bébi-acélkék. Sok anya ilyenkor álmodozik - hátha kék marad! Ám a barna szemű szülőktől származóknál genetikai okból többnyire besötétedik. Általában már 6 hónapos korban látható a végleges szemszín.  

Másoknak tinédzserkorban, sőt akár húszas éveikben is változhat szemük árnyalata. Az európai emberekre a legjellemzőbb a (kevert árnyalatú) kék szemszín – legnagyobb százalékban az izlandiakra. Mint azt egy kísérlet tudósai nem régiben felfedezték, ezek a kék szemű egyedek szívesen választanak maguknak szintén kék szemű párt, különösen a férfiak, hiszen az apa kiléte így biztosabban megállapítható.

Az Európán kívüli népességeknél leggyakoribb a barna szem, annak azonban rengeteg különböző finom árnyalata megtalálható az egyes népeknél.

Akikben jobban megbíznak
Pszichológiai tény, hogy a világos, tiszta tekintetű egyedekben jobban megbíznak társaik, mivel szemük rostjai, s így egész belsejük áttekinthetőbbnek tűnik. A vakító kék szemű, barna hajú, fehér bőrű, igazi lovag külsejű férfiakban viszont nem mindenki képes megbízni, mivel kisugárzásuk olyannyira leveszi a legtöbb nőt lábukról, hogy az az állandó partnerekben gyakran félelmet kelt.

A legritkább szemszín
A legérdekesebb észrevétel a kutatók részéről azonban az, hogy a valódi tiszta zöld szemszín a legritkább a Földön, mindössze 2% büszkélkedhet ezzel. Gyakran zöld színű szemünk ugyanis nem tiszta, hanem barnás, ún. savószínű.


És amelyik nem is létezik…
Ma már azt is tudjuk, hogy az embernek miért nem lehet lila szivárványhártyájuk színe; egyszerűen nincs ilyen színű pigment testünkben. A szemben található melanin ugyanis egy barna festékanyag. Ha szemünk sok pigmentet tartalmaz, akkor szemünk kékes, áttetszőbb lesz, ha sokat egészen sötétbarnának fog ez hatni. Aki lila szemmel megy a buliba, annak tehát vagy bemostak egyet, vagy kontaktlencsét hord - abból ugyanis egész őrült színek kaphatók ma már - vagy egy UFO.

A zöld szeműeknél bizonyos esetekben jelen van egy másik fehérje is a szemben, ez a xantin – máskor csak szimplán közepes mennyiségű melanin-koncentrációtól jön létre - , ami sárga színű pigment, s valójában a színkeverésnek köszönhetően – kevés kéknek ható melanin – optikailag tűnik csak zöldnek.

Szemszínek sztereotípiái
A szemszínekhez rengeteg sztereotípia társul:
így például, hogy a fekete szemű férfiak egyediek, különlegesek, a sötétbarna szemű nők (mélybarna, fekete) vadak, harciasak, olykor durvák; illetve, hogy a kék szem általánosságban szépséget kölcsönöz.

Azt már tudjuk, hogy a színekért a melanin, egy fehérjetípus felel, amely a szem színe mellett hajszínünkért is felelős, s a géneken különbözőképpen öröklődik. Azt azonban még csak találgatják a sztereotípiák mi alapján, hogyan alakultak ki bennünk.

A szemszín valóban támpont lehet a jellem megismerésében, azonban ahogy minden lélek egyedi, így az általánosságok természetesen egyén specifikusan érvényesülnek minden személynél.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.