Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit egyek, ha ízületi gyulladásom van?

Érdekességek2025. október 08.

Bizonyos ételek képesek csökkenteni az ízületi gyulladás tüneteit.

Fotó: user18526052 | freepikA gyulladást kell visszaszorítani. Az ízületi fájdalom leggyakoribb oka az ízületek kopása és az ízületi gyulladás. Elsődleges cél csökkenteni a gyulladást. A kiegyensúlyozott étrend lassíthatja, megelőzheti az ízületek károsodását. Ebből a szempontból kiemelkedő az antioxidánsok szerepe, beleérve az A-, C- és E-vitamint. Redukálni kell a koleszterinszintet, és fenn kell tartani vagy vissza kell állítani a normál testsúlyt.

Melyek a jó élelmiszerek?

Olajos halak

A tengeri halak, azok közül is a zsírosabbak rengeteg egészséges ómega-3 zsírsavat tartalmaznak, amelynek gyulladáscsökkentő hatása jelentős az ízületi gyulladás tüneteinek enyhítésében. Ezért hetente legalább egyszer érdemes szardíniát, makrélát, tonhalat vagy lazacot fogyasztani. Aki végképp nem tud a halakkal megbarátkozni, ómega-3-forrásként válasszon chiamagot, lenmagot, dióféléket.

Olajak

Az extraszűz olívaolajnak különösen magas a polifenoltartalma, ami nemcsak a koleszterinszintre hat kedvezően, de a gyulladásokat is képes visszaszorítani. E tekintetben az avokádó is jó választás. Jótékony hatásukat azonban főként hőkezeletlenül, pl. salátákra csepegtetve képesek kifejteni!

Tejtermékek

A tej, a joghurt, a sajt gazdag kalciumban és D-vitaminban, ami hozzájárul a csontok egészségéhez, közvetve pedig a teljes mozgásszervrendszer egészségére is kihat. Ugyanakkor a tejtermékek fehérjetartalma segít az izomépítésben is. Súlyproblémák esetén az alacsony zsírtartalmú változatokat érdemes választani.


Zöld leveles zöldségek

A spenót, a kelkáposzta, a mángold, a salátafélék gazdagok klorofillban, antioxidánsokban és fitokemikáliákban, amelyek segítenek a fertőzések elleni küzdelemben, a gyulladáscsökkentésben, és erősítik az immunrendszert.

Brokkoli

A brokkolit azért érdemes külön kiemelni, mert a szulforafán nevű összetevője a kutatások szerint lassítani képes az ízületi gyulladás előrehaladását. Ezenkívül nagyszerű Kés C-vitamin-forrás.

Azonban ügyeljünk rá, hogy mindig félpuhára főzzük, máskülönben elillannak értékes összetevői!

Zöld tea

A zöld tea ismert magas polifenoltartalmáról, amely gyulladáscsökkentő hatással bír.

Fokhagyma

A szakemberek úgy vélik, a fokhagyma egyik hatóanyaga képes felvenni a harcot azon enzimek ellen, amelyek roncsolják a porcokat.

Diófélék

A dióféleségek jót tesznek a szív-ér rendszernek, és gazdagok magnéziumban, kalciumban, cinkben, E-vitaminban és rostokban, valamint alfa-linolén savtartalmuk erősíti az immunrendszert. Napi 1 marék a javasolt fogyasztás!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.