Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit egyen a gyerek?

Érdekességek2020. január 03.

Fotó: 123rf.com

Ha megkérdezzük gyermekünket, mit is enne ebédre, a pilláit villogtatva, ártatlan mosollyal a szemében azt mondja, hát tudjátok, mit szeretnék… Már mindenért rajong, ami az édesség varázsszó alatt szerepelhet. Esetleg még a pizza vagy a hamburger jöhet számításba. Nem, köszöni, főzeléket inkább nem kérne.

Túlsúlyos gyermekekkel már az óvodában találkozunk. Ha a szülő vagy az óvó néni idejében nem figyel fel a plusz kilókra, a túlsúly hátterében meghúzódó helytelen életmódra vagy a helytelen táplálkozásra, a lelki, testi problémákra, akkor kisiskolás korra már túlsúlyos, esetleg elhízott gyerekek lesznek a “pufók” ovisokból, akik később túlsúlyos felnőtté válhatnak. Ennek tükrében érthető igazán, hogy miért kell az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban elkezdeni. Ez az az időszak, amikor megalapozhatjuk a majdani felnőtt egészségét. 

Mindent szabad – csak mértékkel

Téved, aki azt hiszi, hogy egy egészséges gyerek számára létezik tiltólista. A fejlődésben levő gyermek étrendjében (figyelembe véve az életkort) minden ételnek, élelmiszernek helye van, de vannak betartandó mennyiségek a napi ötszöri étkezés mellett. Nem elég csupán ebédre jóllakni, vagy éppen kiadósan reggelizni. Ahhoz, hogy a gyerekek szellemi és testi teljesítőképességük legjavát adhassák, hogy egészséges mértékben fejlődhessenek, valamennyi étkezés, így a reggeli, a tízórai, az ebéd, az uzsonna és a vacsora is szükséges.

Az úgynevezett étrendi piramis a gyermekek számára is meghatározza – rajzos, grafikus formában –, hogy a főbb élelmiszer csoportokból milyen arányban ajánlott enniük. A piramis talapzatát – ebből kell a legtöbbet fogyasztani – a rostokban gazdag gabonafélék alkotják. Erre épülnek a zöldség- és gyümölcsfélék, s ha feljebb haladunk, a tej és tejtermékek valamint a húsok és húskészítmények következnek. A piramis csúcsán pedig, a szervezet számára kisebb mennyiségben szükséges zsiradékban gazdag ételféleségeket és az édességeket találjuk.


Amire minden gyermeknek szüksége van

Fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, rostok, ásványi anyagok és a folyadék kiegyensúlyozott mértékben kell, hogy szerepeljenek gyermekeink étlapján. A fehérjék között az állati eredetű hús- és húskészítmények, hal, tojás, tej és tejtermékek, valamint a növényi eredetű hüvelyesek (borsó, bab, lencse stb.), olajos magvak és a gabonafélék állnak. A legnagyobb szénhidráttartalmú élelmiszerek sorában a gabonaféléket és az azokból készült ételeket, a zöldségeket és gyümölcsöket, a száraz hüvelyeseket találjuk, de az édességek is ide tartoznak. Zsiradékra is szüksége van a szervezetnek, hiszen koncentrált energiaforrások, amelyek fő forrásai a hús- és húskészítmények, tej és tejtermékek, az olajos magvak, a halak, valamint az állati eredetű zsírok, amelyek helyett inkább a telítetlen zsírsavakat tartalmazó, növényi eredetű olajokat válasszuk. A nyers zöldség és gyümölcs rengeteg vitamint és a szervezet számára nélkülözhetetlen rostot is tartalmaz. A bőséges rostfogyasztás (zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és teljes őrlésű gabonaipari termékek) különösen ajánlott a gyermekeknek, mivel csökkentik az elhízás esélyét, és megfelelően karbantartják az emésztést.

Az ásványi anyagok közül többek közt a vas, a kálium, a kalcium és a kis mennyiségű konyhasó formájában fogyasztott nátrium, a kiegyensúlyozott étrendből bizonyosan nem hiányoznak. Mint ahogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás is fontos szerepet játszik a szervezet élettani folyamataiban. 

Gyermekeink elmerülhetnek a játékban, így elfelejtenek inni, ezért gyakran meg kell kínálnunk őket folyadékkal, hiszen az ő szervezetük érzékenyebben reagál az elégtelen italfelvételre. 

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a napi egy órányi aktív testmozgás, a szabad levegőn eltöltött játék, sport, az életkornak megfelelő mennyiségű tanulás és pihenés mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy gyerekeink egészségesen fejlődjenek. Természetesen mindezt könnyebb megvalósítani, ha mi magunk is így élünk, ezzel mintát nyújtva gyermekeinknek.

A magyar gyerekek egyötöde nem reggelizik, napközben többnyire gyors ételeket, édességet eszik, s mindezt cukrozott üdítőkkel öblíti le. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint a gyermekek túl sok cukrot fogyasztanak, miközben kevés, a fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges fehérjét, élelmi rostot és finomítatlan szénhidrátot tartalmazó élelmiszert. Száz magyar gyermekből tizenöt már kövérnek számít.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.