Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit evők legyenek a madarak télen?

Érdekességek2023. december 29.

Mire van szükségük a madaraknak a hideg hónapok alatt? Mivel és hogyan etessük őket? Olvasd el, mit tanácsol télre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Magyarországon legalább 1890-től számíthatjuk a lakosság madáretetési mozgalmának indulását, így a 2023/2024-es tél immáron a 134. szezon. Ennek kapcsán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat - a közvélekedéssel ellentétben - nem azért etetjük, hogy azok életben maradjanak, erre természetesen emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál a kertekben, a parkokban és sokadik emelet magasságában is. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessük, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja!  

Az énekesmadár-etetési időszak az első fagyok késő őszi-kora téli beköszöntétől ezek megszűnéséig, november második felétől márciusig tart. Az etetők madárforgalma elsősorban a tél keménységétől, ezen belül is főleg a hótakaró vastagságától és tartósságától függ. Enyhe teleken az etetőket látogató madarak faj- és egyedszáma gyakran csak fele, harmada a megszokottnak.

Az énekesmadaraknak téli eleségként adható: napraforgó; alma (gallycsonkokra szúrva és földre szórva) és bogyók (vadszőlő, borostyán, tűztövis, nyugati ostorfa, fagyal); állati zsiradék (háj, faggyú, főzéssel sótlanított szalonna, cinkegolyó) – ezek valamelyike már önmagában is elegendő lehet; plusz ivó- és fürdővíz, a befagyott itatókban a naponkénti vízcsere. Bármi mással kísérletezni felesleges, és a madarakra nézve kockázatos lehet. Részletek: https://mme.hu/teli_madaretetes  


Az énekesmadarak téli etetésével szemben a vízimadarak etetése tömegesen sodorhatja veszélybe, betegítheti meg és ítélheti pusztulásra az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. A harminc éve nem tapasztalt keménységű fagyokat hozó 2016/2017-es tél szomorú hazai tapasztalatai, a tömeges madárelhullások rávilágítottak arra, hogy a madarak és az emberek védelme érdekében Magyarországon is beszélni kell a témáról. A vízimadarak életmódja alapvetően tér el a klasszikus etetőket látogató énekesmadarakétól, ezért számukra az etetés életveszélyes kockázatot jelent, mert kikapcsolja a téli túlélést szavatoló vonulási viselkedést, ami tömeges jégbe fagyásukat okozza. Növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, az ebből eredő sérülésveszélyt és a fertőző betegségek terjedését. A tömeges érintkezés ránk is veszélyes, ez különösen a madárinfluenza kapcsán jelent madárra és emberre egyaránt óriási kockázatot. Ráadásul az etetés folyamatos kenyér diétája megbetegítheti a madarakat, ezek egyik formája, az "angyalszárny-betegség" teljes röpképtelenséget is okozhat a fiatal madaraknál. Részletek: http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A demenciásokért küzdenek

2026. június 08.

Több-kevesebb mértékben, valamennyiünkben vannak úgynevezett ”kényszeres” gondolatok és ezeknek megfelelõ cselekvések.

Amerikai szakértõk legújabb adatai szerint, a lakosság öregedésével 2015-ben - csak az Egyesült Államokban - 16 millió embert ér majd el a ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór. A szakértõk és a szakirodalom becslései alapján, valamint figyelembe véve a demencia-elõfordulás európai gyakoriságát, Magyarországon a 60 év feletti lakosság 12-15 %-nál azaz 250-300 ezer embernél fordul elõ valamilyen demencia.

Ezek akaratunk ellenére mintegy személyiségünk részévé válnak. Napi életünkben szerepet játszanak, magatartásunkat befolyásolják.

A világ nagyobbik részén a demenciát még mindig az öregedési folyamat normális velejárójának tekintik. Világszerte 18 millió ember szenved demenciában. A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, a demenciák 60-70 %-át képezi. Az elkövetkezõ 20 évben a demenciával élõk száma várhatóan megduplázódik, így 2025-re már eléri a 34 milliót, ami azt jelenti, hogy mindennap újabb 2000 ember betegszik meg demenciában világszerte, és ebbõl naponta legalább 1200-1400 a rettegett Alzheimer-kór áldozata lesz. Sürgõsen cselekedni kell.

Az Alzheimer-kórban szenvedõk száma elérheti a 160 ezret, de a betegségben érintettek (családtagok) száma viszont ennek a többszöröse, hiszen a 160 ezer beteg ugyanennyi család, gyermek és unoka életét változtatja meg gyökeresen a késõbbiek során. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szûkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.

Zsíros falatok

2026. június 08.

Francia kutatók felfedezték: a szájban levõ szenzor szabályozza a szervezet zsíréhségét, mely egyúttal stimulálja a zsírtartalmú ételek emésztését is.
Ha csülökpörköltre, zsíros sültekre fáj a fogunk, ha úgy érezzük, hogy azonnal ennünk kell valamilyen tartalmas, laktató, és nem utolsó sorban zsírdús ételt, az nem véletlen: a szájunkban levõ szenzor – egy speciális protein – szabályozza a szervezet zsíréhségét, ugyanakkor stimulálja is a zsírtartalmú ételek emésztését is.

A Dijon Egyetemen dolgozó Phillippe Besnard vezette francia kutatócsoport a Journal of Clinical Investigation címû szaklapban publikálta vonatkozó eredményeit.

Korábban japán kutatók már kiegészítették a hagyományos íz-palettát: az édeset, a savanyút, a keserût és a sósat az umami-val, azaz a hús-ízûvel. Tudományos körökben már rég várható volt, hogy a zsírtartalmú ételek szenzorát is fel fogják fedezni – ez történt most meg.

Egyszer csak azt vesszük észre, hogy egy helyen vagyunk – mégsem kapcsolódunk egymáshoz

2026. június 07.

Balatonfüreden egy napra háttérbe kerülhetnek a képernyők, hogy újra előtérbe kerüljenek a közös családi élmények



„A színpadon egyszer csak saját magadra ismersz.”
Balatonfüreden szituációs családi színházzal mutatják meg a digitális hétköznapok konfliktusait

„Csak még öt perc.”
„Figyelsz rám egyáltalán?”
„Miért nem tudja letenni?”

A legtöbb családban ma már ismerősen hangzanak ezek a mondatok. A digitális világ a mindennapok természetes részévé vált, miközben egyre több szülő érzi úgy, hogy az együtt töltött időből lassan eltűnik a valódi figyelem, a kapcsolódás és a közös jelenlét.

Közös játék, mozgás és valódi jelenlét

Erre a jelenségre szeretne közérthető, emberi és élményszerű választ adni az EduTech Hungary által életre hívott és az EdTech Koalíció szakmai közösségével immár hatodik alkalommal megvalósuló „Alfáktól Omegáig” – Családi Piknik következő állomása, amelyet 2026. június 13-án rendeznek meg Balatonfüreden, a Gapa Terasz és Parkerdő területén.