Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit nassolhat és ihat a cukorbeteg karácsonykor?

Érdekességek2023. december 18.

A cukorbetegséggel élők kénytelenek az egészségesektől némileg más életmódot élni, ám ezt rendszerint viszonylag könnyen be tudják illeszteni a mindennapjaikba. Igen ám, de a karácsony és a többi olyan ünnep, mely felborítja a napirendet, ráadásul több finomság is kerül az asztalra, már kifoghat rajtuk. Szabó Lucia, a Cukorbetegközpont dietetikusa megosztott néhány táplálkozási szabályt, melyekre érdemes odafigyelniük az ünnepek során a diabétesszel küzdőknek.

Fotó: 123rf.comCsak óvatosan a diabetikus, csökkentett szénhidráttartalmú bolti süteményekkel

Sokan vannak úgy karácsonykor, hogy inkább nem maguk készítik el a süteményeket, hanem a boltban vásárolják meg azokat. Ha ezt a megoldást választja, nagyon fontos, hogy jól nézze meg, mit is tartalmaz pontosan az adott áru, ugyanis gyakran látni, hogy a cukorhelyettesítő az fruktóz, ami sajnos nem megfelelő cukorbetegeknek, ugyanis felszívódó cukrokat tartalmaz. Helyette válasszon olyat, amit energiamentes édesítőszerrel, steviával, eritrittel, esetleg mesterséges édesítőszerekkel édesítenek. Szintén ügyeljen arra, miből is készült pontosan a sütemény tésztája, mivel elolvasva az összetevőket, sokszor fehér liszt van az összetevők között.

Tipp: amennyiben nem akarja saját maga elkészíteni az ünnepi édességeket, ám nem bízik a bolti készítményekben, keressen fel cukrászt, akinek elmondhatja, miket fontos, hogy mellőzzön!

Számolja a szénhidrátokat

Karácsonykor az ember hajlamos elengedni magát és többet enni, nassolni. Erre a cukorbetegek fontos, hogy ügyeljenek, és próbálják meg ekkor is betartani az előírt CH és kalória mennyiséget, hogy elkerülhessék a hiperglikémiás állapotot.

Készüljön fel a “hipozásra” is

A hipoglikémia – mely zavartsággal, szédüléssel, verejtékezéssel, remegéssel, szapora pulzussal jár- elsősorban az inzulinos cukorbetegeket veszélyezteti, ám előfordulhat a gyógyszert szedőknél is. Azoknak, akik cukorbetegséggel küzdenek, érdemes tudniuk, hogy az ünnepi stressz, valamint az alkoholos italok is hirtelen vércukorszint leeséshez vezethetnek, így könnyen hipoglikémiás állapotba kerülhet a beteg. Természetesen ez nem azt jeleni, hogy a beteg nem ihat egyáltalán alkoholt, de be kell tartani néhány fontos szabályt:


Egészséges nassolnivalók

A nassolás nem feltétlen jelent egyet a csokoládéval, süteményekkel, cukorral. Igen finom rágcsálnivalót lehet készíteni zöldségekből is! Vágjon csíkokra pl. zellerszárat, répát, uborkát, és készítsen hozzá zöldfűszeres mártogatóst! Ezen kívül kerülhetnek az asztalra még olajos magvak is, melyek nem csak finomak, hanem – megfelelő mennyiségben – igen jótékony hatással vannak az egész szervezet működésére- mondja Szabó Lucia, a Cukorbetegközpont dietetikusa.

Diabetikus mézeskalács recept
150g teljes kiőrlésű liszt100g finomliszt70g vaj70g eritritmézeskalács fűszerkeverék ízlés szerintfahéj és csipet só2 kisebb tojás+ 1 tojás a kenéshez1 kk szódabikarbóna1-2 ek hideg víz, ha szükséges

Elkészítés:
A liszteket kimérjük és egy tálba tesszük, hozzáadjuk a szódabikarbónát és a csipet sót is. Egy másik tálban a puha vajat összekeverjük az eritrittel, fűszerekkel, majd beleütjük a tojásokat és csomómentesre keverjük. A lisztes adag közepébe egy kis krátert formálunk, majd abba öntjük bele a tojásos masszát. Kézzel ruganyos tésztát gyúrunk belőle, ha nem elég lágy, 1-2 evőkanál hideg vizet tehetünk hozzá. Lisztezett deszkán 0,5 cm-re kinyújtjuk és tetszőleges formákat szúrunk ki belőle. Felvert tojással lekenjük majd 180-200°C-on 5 percig sütjük.

1 mézeskalács figura energia- és tápanyagtartalma (48 figura esetén): 31 kcal, 1g fehérje, 1g zsír, 3g szénhidrát
 

Fotó: 123rf.com


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.