Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit rejt a WC-kagyló? Ciki a téma, de életmentő lehet!

Érdekességek2023. május 09.

Sokat megtudhatsz egészségi állapotodról, ha miután elvégezted a dolgodat, beletekintesz a WC-kagylóba. Kényes a téma, sokak szerint kifejezetten ciki is, de semmiképpen nem elhanyagolható!  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Amikor az egészséges életre és az egészség megőrzésére kerül sor, sokan nem is gondolnak a napi vécéhasználat fontosságára. Gasztroenterológusok szerint azonban az egészséges bélmozgás az egyik legfontosabb tényező az egészség megőrzésében.
Van egy régebbi könyv, a Mit árul el a székletünk (szerzők: dr. Anish Sheth és Josh Richman), amiben egyszerre vicces és tudományos oldalról, nyíltan írnak a gyomor-bél traktus egészségének kérdéséről.

"Természetesen az egész kérdéskörnek van egy vicces oldala - nyilatkozta egyszer dr. Sheth, a Yale Egyetem gasztroenterológusa - Fontos azonban tudni, hogy sokat megtudhatunk egészségi állapotunkról, ha időnként megvizsgáljuk a vécékagyló tartalmát."

A napi székletvizsgálat a vastagbélrák megelőzésének egyik kulcsfontosságú lépése. Ez a rákfajta az egyik leggyakoribb a halált okozó rákok közül az Egyesült Államokban, és Magyarországon szintúgy.

Nézzük, mit olvashatunk ki a széklet állapotából!


A széklet színében bekövetkező hirtelen változás is utalhat egészségügyi problémákra: 

Dr. Sheth szerint "Nincsen olyan, hogy tökéletes bélműködés. Az egészséges bélműködés valakinek napi három, valakinek heti három vécélátogatást jelent."

A napi széklet átlagos mennyisége 450 gramm körül van, ez étrendi és egyéb tényezők miatt változhat.

"A jó bélműködés a kedélyállapotunkra is hatással van. Hiszen senki nem szereti a székrekedést."

A legjobb mód, hogy elkerüljük a székrekedést, ha elegendő rostot fogyasztunk. Ezzel nemcsak a bélműködésünket serkentjük, de a legtöbb emésztő-szervrendszeri betegséget is elkerülhetjük. Az ajánlott napi bevitel 25-35gramm, ennek ellenére az átlag amerikai rost-fogyasztása a napi 10 grammot sem éri el. A legjobb rost-forrást a nyers zöldségek, gyümölcsök valamint a teljes kiőrlésű gabonák jelentik.
Bár a vastagbélrák az egyik leghalálosabb rákfajta, sokat tehetünk ellene, hogy elkerüljük.

Az írók kiemelik a szűrővizsgálatok fontosságát is, hiszen korai stádiumban ez a rákfajta kiválóan gyógyítható. 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.