Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

Érdekességek2021. január 06.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger – mindezek a túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerű, hogy szenvedjünk tőlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitől is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan előzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk.

Fotó: gettyimages.comÜnnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérő mennyiségű szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követő másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az “óvintézkedések” sűrűjében! Tudjuk-e például, mitől van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevű vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezőbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztőrendszerünk – összetett folyamatok során – átalakítja az alkoholt, amelyből utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az “acetátos leheletet” emiatt érezzük.

Metanol – a másnaposság fő oka

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévő metanol nevű anyag is. Ez az összetevő kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függően, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk előzőleg. Ha a legnépszerűbb italokban lévő metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következő a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenő mérték szerinti felsorolásban).

Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tőle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényről sem, amely “illusztrálja” a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhető, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkből…

A máj – többféle enzim révén – különben is jelentős szerepet játszik az alkohol káros hatásainak kiküszöbölésében. De a vese sem “rest”: a toxikus anyagokat főleg víz segítségével távolítja el. Ezért vagyunk szomjasak, kívánunk több vizet a nagy ivászatok után, és ha nem juttatunk belőle eleget a szervezetünkbe, a dehidratáció fejfájást okoz. Az émelygés, hányinger ezzel szemben az alkohol okozta gyomorhurutból ered, amely az alkohol gyomorra gyakorolt, közvetlen toxikus hatása nyomán lép fel.


Tudnunk kell még azt is, hogy több tényezőtől függ, mennyire bírjuk az alkoholt. Ezek közül a legfontosabbak: általános alkoholfogyasztási szokásaink, testsúlyunk és nemünk. Tudományos felmérések sokasága bizonyítja, hogy nők átlagosan kétszer-háromszor érzékenyebbek az alkoholra, mint a férfiak.

Hogyan kerülhető el a másnaposság?

Az első alapelv, melyet be kell tartanunk: a mértékletesség. Lehet alkoholt fogyasztani akkor is, ha alig iszunk év közben, sőt, kedvünk szerint (ésszerűen) keverhetjük is a többféle italtípusokat, de tartsunk mértéket! Ha azonban tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk túllépni a mértéket, íme néhány megelőző lépés:

Ami pedig a jól bevált, hagyományos “gyógymódokat” illeti másnaposság ellen, úgymint egy kanál olívaolaj, egy pohár kifacsart citromlé, egy bögre tej vagy egy pohár ásványvíz fokhagymával, babérral, zsályával ízesítve, azonfelül tojássárgája, több kenyér – nem biztos, hogy használnak…

A másnaposság orvoslásának további lehetőségei:

Nem feltétlenül kell szenvednünk a sok alkoholos ital utóhatásaitól, ha valóban megteszünk minden “óvintézkedést”. Ugyanakkor sohasem lehetünk tökéletesen “bebiztosítva” ellene. Ezért fogadjunk meg néhány további jó tanácsot:


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ritmusban napról napra

2026. szeptember 12.

Tekintsen biológiai órájára is, s éljen megfelelõ ritmus szerint! A különbözõ napszakokban a szervezetünk többé-kevésbé készen áll bizonyos tevékenységekre. Profitáljon hát biológiai órájából, idõzítse tevékenységeit a legmegfelelõbb idõpontra, s hozza ki magából a maximumot. 

Hormonok, testhõmérséklet, éberség... minden pillanatban ki vagyunk téve biológiai ciklusunk ingadozásainak. Testünk precíziós mûszerhez, leginkább egy pontos órához hasonlatos. Az agynak két része játssza az összehangoló szerepet. A hipotalamusz az "inga", amely olyan külsõ hatások alapján mozog, mint például a nap és az éjszaka váltakozása. Másfelõl a tobozmirigyet tartják a szervezet "homokórájának". Szinte állandó ritmust követ a nap 24 órájában.

Igazítsa magát a belsõ órájához!

A szervezetünkben zajló különbözõ ingadozások, melyeknek legtöbbször nem is vagyunk tudatában, életritmusunk szempontjából rendkívül fontosak. Amennyiben figyelembe vesszük azokat, hatékonyabb munkára, nagyobb teljesítményre leszünk képesek mindennapjaink során. Az alábbiakban bemutatunk egy átlagos napot óráról órára, mely a biológia törvényei szerint telhet el...

Néhány tanács visszeres panaszokra

2026. szeptember 11.

Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé. 

Ami hasznos a lábnak:

- Mozogjunk sokat! A kerékpározás, az úszás, a futás erõsítik a láb izomzatát. A jól fejlett lábizmok összenyomják a vénákat és ezáltal elõsegítik a vér áramlását a szív felé.
- Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy a lábunkat a vízszintesnél magasabbra emelve felpolcoljuk, mert ez is elõsegíti a vér visszaáramlását a szívbe.
- A lábak letusolása hideg vízzel ugyancsak fokozza a véráramlást.
- Munkahelyen is tehetünk valamit vénáink érdekében. Használjunk ki minden lehetõséget arra, hogy lábunk helyzetén változtassunk.
- Rendkívül hasznos a vízben járás. Töltsük meg a fürdõkádat kb. 10-15 cm magasságig hideg vízzel és lassan járjunk helyben.

Üvegbe zárt nyár

2026. szeptember 11.

Az alább közölt cikkben az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok mellett roppant érdekes információkat olvashat a titokzatos E-számokról is! 

Az egészséges táplálkozás egyik fontos irányelve a változatosság. Ez biztosíthatja a megfelelõ tápanyagellátást bármelyik évszakban. A boltokban, patikákban kapható számtalan vitamin- és ásványianyag- tabletta ellenére a legjobb és legízletesebb, ha ételekkel fogyasztjuk el pl. az ásványi anyagokat. Nyáron és kora õsszel a zöldségek és gyümölcsök széles tárháza áll rendelkezésünkre, de ez az az idõszak, amikor az éléskamrát is feltöltjük. Persze meg is vásárolhatjuk a sárgabaracklekvárt vagy a cseresznyebefõttet, de az otthoni befõzés ismét reneszánszát éli. Ki a pénz miatt, ki az "így biztosan tudom, hogy mit eszek" elgondolással áldozza idejét nyár végén a gyümölcsök, zöldségek otthoni tartósítására. Ehhez azonban már nyáron a gondos gazda szemével kell a piacon szétnéznünk, és nem árt, ha tudjuk, mit miért teszünk.

Nincs új a nap alatt

Az, hogy melyik tartósítási eljárás honnan eredt, természetesen nagymértékben függött a terület éghajlatától. A napfényes meleg vidékrõl terjedt el az aszalás és a szárítás. A füstölés a tûz fölötti szárítás tökéletesítésébõl alakult ki. A zöldségfélék savanyításának technológiája a keleti népektõl származik. A görög és a római kultúrában a mézben, mustban tartósított gyümölcsök, sõt a cukrozott gyümölcsök õseit is fellelhetjük. Az õsi tartósítási módokhoz tartozik a szárítás, a füstölés, a sózás, a savanyítás, sõt az erjesztés is. Az élelmiszer-tartósítást egy francia cukrász fejlesztette ki a XVIII. század végén és hosszú kísérletei során jutott el oda, hogy dugóval lezárt palackokban az élelmiszereket több éven át romlatlan állapotban képes volt eltartani, pedig ebben az idõben a romlást okozó mikroorganizmusokról még semmit sem tudtak. Késõbb egy orosz kutató készített tengerészek részére hosszabb ideig elálló konzervet. A pasztõrözés, amely az élelmiszerek, italok tartósításában széles körû alkalmazást nyert, Pasteur nevéhez fûzõdik. A hûtési módszerek tökéletesítése a XVIII. századra tehetõ. Az elsõ hûtõgép szabadalmaztatása a XIX. században következett be, pár évvel késõbb a kompresszoros hûtõgép indult hódító útjára.