Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

Érdekességek2021. január 06.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger – mindezek a túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerű, hogy szenvedjünk tőlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitől is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan előzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk.

Fotó: gettyimages.comÜnnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérő mennyiségű szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követő másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az “óvintézkedések” sűrűjében! Tudjuk-e például, mitől van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevű vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezőbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztőrendszerünk – összetett folyamatok során – átalakítja az alkoholt, amelyből utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az “acetátos leheletet” emiatt érezzük.

Metanol – a másnaposság fő oka

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévő metanol nevű anyag is. Ez az összetevő kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függően, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk előzőleg. Ha a legnépszerűbb italokban lévő metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következő a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenő mérték szerinti felsorolásban).

Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tőle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényről sem, amely “illusztrálja” a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhető, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkből…

A máj – többféle enzim révén – különben is jelentős szerepet játszik az alkohol káros hatásainak kiküszöbölésében. De a vese sem “rest”: a toxikus anyagokat főleg víz segítségével távolítja el. Ezért vagyunk szomjasak, kívánunk több vizet a nagy ivászatok után, és ha nem juttatunk belőle eleget a szervezetünkbe, a dehidratáció fejfájást okoz. Az émelygés, hányinger ezzel szemben az alkohol okozta gyomorhurutból ered, amely az alkohol gyomorra gyakorolt, közvetlen toxikus hatása nyomán lép fel.


Tudnunk kell még azt is, hogy több tényezőtől függ, mennyire bírjuk az alkoholt. Ezek közül a legfontosabbak: általános alkoholfogyasztási szokásaink, testsúlyunk és nemünk. Tudományos felmérések sokasága bizonyítja, hogy nők átlagosan kétszer-háromszor érzékenyebbek az alkoholra, mint a férfiak.

Hogyan kerülhető el a másnaposság?

Az első alapelv, melyet be kell tartanunk: a mértékletesség. Lehet alkoholt fogyasztani akkor is, ha alig iszunk év közben, sőt, kedvünk szerint (ésszerűen) keverhetjük is a többféle italtípusokat, de tartsunk mértéket! Ha azonban tudjuk magunkról, hogy hajlamosak vagyunk túllépni a mértéket, íme néhány megelőző lépés:

Ami pedig a jól bevált, hagyományos “gyógymódokat” illeti másnaposság ellen, úgymint egy kanál olívaolaj, egy pohár kifacsart citromlé, egy bögre tej vagy egy pohár ásványvíz fokhagymával, babérral, zsályával ízesítve, azonfelül tojássárgája, több kenyér – nem biztos, hogy használnak…

A másnaposság orvoslásának további lehetőségei:

Nem feltétlenül kell szenvednünk a sok alkoholos ital utóhatásaitól, ha valóban megteszünk minden “óvintézkedést”. Ugyanakkor sohasem lehetünk tökéletesen “bebiztosítva” ellene. Ezért fogadjunk meg néhány további jó tanácsot:


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.

Egészségünkre

2026. július 27.

Ügyeljünk a megfelelõ folyadék-utánpótlásra

A testünk több mint felét (50-60%) alkotó folyadék nem alkot zárt rendszert. A vízfelvétel és a vízleadás állandó egyensúlyban van, melynek eredményeként a test folyadékmennyisége csak szûk határok között ingadozik, kb. 500 ml határon belül. A szervezet állandóan üríti magából a folyadékot, melynek összemennyisége normális hõmérsékletnél, megerõltetés nélkül 2,5 liter naponta, kánikulában, sportolás közben akár 4-5 literig is felmehet. Az elvesztett folyadékot - amely vizelet (1300 ml), széklet (150 ml), verejtékezés (500 ml) illetve légzés (450 ml) útján távozik szervezetünkbõl - folyamatosan pótolnunk kell.

Normális körülmények között testünk szomjúságérzettel jelzi, mikor van szüksége folyadék-utánpótlásra. Erre azonban sajnos nem mindig lehet hagyatkozni, mivel ez a szabályozás csak 1% vízveszteség után lép fel. Jobb tehát ha állandóan gondoskodunk utánpótlásról, akkor is, ha nem vagyunk szomjasak. Szervezetünk maga is termel folyadékot az anyagcsere-folyamatok eredményeként a tápanyagok elégetésekor, melynek mennyisége mintegy 300 ml naponta. A maradék másfél litert táplálék és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. A szükséges folyadékmennyiséghez italok, folyékony ételek és élelmiszerek közvetítésével jutunk.