Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?

Érdekességek2019. május 15.

A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát.

Milyen háziállatot válasszunk?

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.

A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:

minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.

– a különböző  hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.

– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.


– ha minimalizálni akarjuk az allergia kockázatát, akkor válasszunk halat, – figyelembe véve, hogy a nagy akváriumok növelhetik a lakás páratartalmát, ami penészgomba és poratka allergiások számára nem kedvező – kétéltűt vagy hüllőt, ezek általában nem okoznak allergiát.

Mielőtt hazavisszük az új házi kedvencet

Azokban a családokban, ahol több allergiás beteg is van, a gyermeknél is magasabb az allergia kockázata. Ilyen esetben mindenképp nagyon meg kell fontolni a döntést. A háziállatok hamar a gyerekek szívéhez nőnek, utána nagyon nehéz megválni tőlük. Ha mégis mellette döntünk, akkor az alábbiakat tehetjük:

– a gyermeket vigyük el az állattal barátkozni néhány alkalommal,
– figyeljük, hogy jelentkeznek-e szénanáthás, vagy bőrtünetei – kiütések, viszketés.
– ha bizonytalanok vagyunk, allergiateszttel ki lehet mutatni, ha allergiás.

Nem biztos, hogy a macska vagy a kutya az oka

Ha a kisállat már velünk él egy ideje, amikor a gyermeknél allergiás tünetek jelentkeznek, akkor mindenképp végeztessük el az allergiatesztet. Könnyen lehet, hogy nem a négylábú a tünetek okozója, hanem valójában pollenallergia. Az állatok ugyanis, ahogy közlekednek a szabadban, a tappancsaikon és a bundájukra tapadva is rengeteg pollent szállítanak a házba, így megeshet, hogy a tünetek hátterében valamilyen pollenallergia áll.

Mit tegyünk, ha csak később derül ki az allergia?

Ez a kezelés segíthet, ha nem akarunk megválni kedvencünktől!

Allergén immunterápia segítségével a szervezetet három éves kezelés alatt hozzá lehet szoktatni a kutya vagy macska allergén jelenlétéhez. A kezelés gyerekeknél is végezhető, 5-6 éves kortól. Enyhe mellékhatásokat okozhat – viszkető érzés a szájüregben – mivel a készítmények, amiket naponta egyszer kell használni, a nyelv alól szívódnak fel. Ezek a mellékhatások jellemzően rövid időn belül elmúlnak. A három éves kezelés hosszútávra, akár tíz-tizenkét évre megszüntetheti az allergiás tüneteket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.