Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?

Érdekességek2019. május 15.

A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát.

Milyen háziállatot válasszunk?

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.

A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:

minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.

– a különböző  hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.

– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.


– ha minimalizálni akarjuk az allergia kockázatát, akkor válasszunk halat, – figyelembe véve, hogy a nagy akváriumok növelhetik a lakás páratartalmát, ami penészgomba és poratka allergiások számára nem kedvező – kétéltűt vagy hüllőt, ezek általában nem okoznak allergiát.

Mielőtt hazavisszük az új házi kedvencet

Azokban a családokban, ahol több allergiás beteg is van, a gyermeknél is magasabb az allergia kockázata. Ilyen esetben mindenképp nagyon meg kell fontolni a döntést. A háziállatok hamar a gyerekek szívéhez nőnek, utána nagyon nehéz megválni tőlük. Ha mégis mellette döntünk, akkor az alábbiakat tehetjük:

– a gyermeket vigyük el az állattal barátkozni néhány alkalommal,
– figyeljük, hogy jelentkeznek-e szénanáthás, vagy bőrtünetei – kiütések, viszketés.
– ha bizonytalanok vagyunk, allergiateszttel ki lehet mutatni, ha allergiás.

Nem biztos, hogy a macska vagy a kutya az oka

Ha a kisállat már velünk él egy ideje, amikor a gyermeknél allergiás tünetek jelentkeznek, akkor mindenképp végeztessük el az allergiatesztet. Könnyen lehet, hogy nem a négylábú a tünetek okozója, hanem valójában pollenallergia. Az állatok ugyanis, ahogy közlekednek a szabadban, a tappancsaikon és a bundájukra tapadva is rengeteg pollent szállítanak a házba, így megeshet, hogy a tünetek hátterében valamilyen pollenallergia áll.

Mit tegyünk, ha csak később derül ki az allergia?

Ez a kezelés segíthet, ha nem akarunk megválni kedvencünktől!

Allergén immunterápia segítségével a szervezetet három éves kezelés alatt hozzá lehet szoktatni a kutya vagy macska allergén jelenlétéhez. A kezelés gyerekeknél is végezhető, 5-6 éves kortól. Enyhe mellékhatásokat okozhat – viszkető érzés a szájüregben – mivel a készítmények, amiket naponta egyszer kell használni, a nyelv alól szívódnak fel. Ezek a mellékhatások jellemzően rövid időn belül elmúlnak. A három éves kezelés hosszútávra, akár tíz-tizenkét évre megszüntetheti az allergiás tüneteket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az akaraterõ a legjobb ellenszer

2026. március 25.

A káros, rossz szokások megváltoztatása a pszichológia egyik jelentõs ága lett, és ezen belül is igen sokat foglalkoznak a kudarc kérdésével. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy miért vallunk csõdöt – jóllehet szent elhatározást tettünk, hogy változtatunk magatartásunkon –, és miért vagyunk hajlamosak a visszaesésre akár hosszú évek után is?

Az élethez szükséges ismereteket, készségeket, szokásokat többnyire tanulással sajátítjuk el. Ahhoz, hogy valóban végbemenjen ez a tanulás, érdekeltnek kell lennünk a folyamatban. Csakhogy lelki problémáink nem kis része éppen abból származik, hogy hiába tudjuk, mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, a dolog mégsem megy. Nem tanuljuk meg azt, amit pedig látszólag meg szeretnénk tanulni. Ilyenkor szoktuk mondani, hogy nincs akaraterõnk.

A kutatók szerint öt típusa van azoknak az akadályoknak, amiken rendre megbuknak szokásaink megváltoztatására szóló elhatározásaink.

Az isteni tavaszi retek

2026. március 25.



Olcsón beszerezhető, a szervezet lemerült télvégi vitaminraktárát feltöltő, a zsíros ételek emésztését segítő gyógyhatású zöldségféle.

Sokféle, színben, ízben és formában eltérő változata ismert, de valamilyen retek szinte mindig kapható. Átható szagát, csípősségét és egyben gyógyhatását is mustárolaj-glikozidok és kéntartalmú illóolajok adják.

A retek fogyasztható nyersen szeletelve, reszelve, vagy lé formájában. Főve, sütve elveszti csípősségét, ropogósságát, íze pedig, lágyabbá és szaftossá válik. Jól harmonizál a húsokkal, a szalonnával, a hagymafélékkel és a sajtokkal. 

8 hónapos babák már kaphatják


A piros hónapos retek márciusban már a szabadföldben is terem, így az első tavaszi vitaminforrások közé sorolható. Többnyire nyersen fogyasztjuk. Édeskés ízű, nem csípős változatát lereszelve, 8 hónapos kortól a kisbabák is kaphatják.
A jégcsapretek hosszúkás fehér színű és enyhén csípős.

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.