Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tegyünk, ha a házi kedvenc allergiás tüneteket okoz?

Érdekességek2019. május 15.

A lakáson belüli allergiás tüneteket a penészgomba és a poratka mellett leggyakrabban a háziállatok szőre okozza. Milyen megoldás létezik, ha nem szeretnénk megválni kedvencünktől? Erről kérdeztük dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt,a Budai Allergiaközpont orvosát.

Milyen háziállatot válasszunk?

Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia (ACAAI) szerint az amerikai lakosság 10 százaléka allergiás valamilyen háziállatra, az asztmások körében ez a szám eléri a 20-30 százalékot. Ezzel együtt a háztartások 70 százalékában él négylábú kedvenc a családdal.

A szakmai szervezet ajánlása szerint, ha még csak fontolgatjuk, hogy házi kedvencet fogadunk a családba, akkor az alábbi szempontokat érdemes a választásnál szem előtt tartani:

minden szőrös vagy tollas állat képes allergiát kiváltani – nem csak a szőre, hanem a nyálában, vizeletében található fehérjék is allergizálhatnak.

– a különböző  hirdetésekkel, reklámokkal szemben kijelenthetjük, hogy nincsenek hipoallergén állatfajták, hiszen a szőrös állatoknak nem csak a szőrük, de a levált hámsejtek egyes fehérje molekulái ill. a nyálban található bizonyos fehérje molekulák is allergizálhatnak. Azonos fajták egyes egyedei között is nagy különbségek lehetnek allergénképződés szintjeit tekintve.

– a macskák általában gyakrabban okoznak allergiát, mint a kutyák.


– ha minimalizálni akarjuk az allergia kockázatát, akkor válasszunk halat, – figyelembe véve, hogy a nagy akváriumok növelhetik a lakás páratartalmát, ami penészgomba és poratka allergiások számára nem kedvező – kétéltűt vagy hüllőt, ezek általában nem okoznak allergiát.

Mielőtt hazavisszük az új házi kedvencet

Azokban a családokban, ahol több allergiás beteg is van, a gyermeknél is magasabb az allergia kockázata. Ilyen esetben mindenképp nagyon meg kell fontolni a döntést. A háziállatok hamar a gyerekek szívéhez nőnek, utána nagyon nehéz megválni tőlük. Ha mégis mellette döntünk, akkor az alábbiakat tehetjük:

– a gyermeket vigyük el az állattal barátkozni néhány alkalommal,
– figyeljük, hogy jelentkeznek-e szénanáthás, vagy bőrtünetei – kiütések, viszketés.
– ha bizonytalanok vagyunk, allergiateszttel ki lehet mutatni, ha allergiás.

Nem biztos, hogy a macska vagy a kutya az oka

Ha a kisállat már velünk él egy ideje, amikor a gyermeknél allergiás tünetek jelentkeznek, akkor mindenképp végeztessük el az allergiatesztet. Könnyen lehet, hogy nem a négylábú a tünetek okozója, hanem valójában pollenallergia. Az állatok ugyanis, ahogy közlekednek a szabadban, a tappancsaikon és a bundájukra tapadva is rengeteg pollent szállítanak a házba, így megeshet, hogy a tünetek hátterében valamilyen pollenallergia áll.

Mit tegyünk, ha csak később derül ki az allergia?

Ez a kezelés segíthet, ha nem akarunk megválni kedvencünktől!

Allergén immunterápia segítségével a szervezetet három éves kezelés alatt hozzá lehet szoktatni a kutya vagy macska allergén jelenlétéhez. A kezelés gyerekeknél is végezhető, 5-6 éves kortól. Enyhe mellékhatásokat okozhat – viszkető érzés a szájüregben – mivel a készítmények, amiket naponta egyszer kell használni, a nyelv alól szívódnak fel. Ezek a mellékhatások jellemzően rövid időn belül elmúlnak. A három éves kezelés hosszútávra, akár tíz-tizenkét évre megszüntetheti az allergiás tüneteket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.