Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tegyünk, ha sokszor betegszik meg a gyerekünk?

Érdekességek2017. november 17.

Az elsőként közösségbe kerülő kisgyerekek immunrendszere még igencsak ki van téve a fertőzéseknek. A bölcsődei, óvodai közösségbe járó gyerekeknél nem ritka, hogy néhány nap játékkal teli gondtalanság után akár két hét betegség következik, majd ismét pár nap óvoda és ismét két hét betegség, és ez így megy egy darabig De meddig? A szülők a gyerekük gyakori megbetegedései miatt aggódnak, ezért igen fontos lenne, hogy minimalizáljuk a további megbetegedések számát, eshetőségét. Dr. Kovács Tibor csecsemő –és gyerekgyógyász, a Svábhegyi Gyerekgyógyintézet orvos-igazgatójának tanácsai arról, hogyan érdemes kezelnünk, ha beteg a gyerekünk.

Hosszútávon mindig sokkal rosszabb, ha egy gyereket betegen, például masszív orrfolyással, köhögéssel közösségbe visznek, pusztán azért, mert még láztalan. Betegsége megfelelő kezelés és ápolás nélkül jóval hosszabban fog zajlani, könnyebben alakulnak ki szövődmények, és nem utolsó sorban szétszórja a kórokozókat csoporttársai között.

Természetesen az előfordul és kivédhetetlen, hogy egy betegség tünetei a közösségben tartózkodás ideje alatt jelennek meg (belázasodik, elkezd köhögni a gyerek). Fontos tudnunk azonban, hogy a gondos ápolás után, a betegségből felépülő gyereket nyugodt szívvel minimálisan 24 órás tünetmentesség után lehet visszaengedni a közösségbe.

Érzékeny immunrendszer

Az immunrendszer éretlenségén túl vannak további tényezők, amelyek a gyereket betegségekre hajlamosíthatják. Ezek között lehetnek anatómiai hajlamosító tényezők, mint például a megnagyobbodott orrmandula, a szűkebb légutak, rövid fülkürt, amelyek elhúzódóbbá, szövődményessé tehetik még a legbanálisabb náthát is. Vannak gyerekek, akik a kórokozó behatolására másképpen reagálnak, például kruppos rohammal, asztmatikus hörghuruttal. Más gyerekek esetében környezeti allergének hatására egy állandó légúti allergiás nyálkahártya-gyulladás áll fenn, amely a kórokozók megtelepedését elősegítheti. Betegesebbek a vashiányos vérszegénységben szenvedők is. Természetesen ismert alapbetegségek fokozhatják a fertőzésekre való hajlamot.


Joggal merül fel a kérdés, hogy mégis mit lehet tenni annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsük a gyerekek megbetegedéseinek számát. Ismert, hogy az anyatejes táplálásnak nagy szerepe van a csecsemők fertőzéseinek megelőzésében. A kötelező- és javasolt védőoltások adása szintén azt a célt szolgálja, hogy védettséget érjünk el súlyos lefolyású megbetegedésekkel szemben.

Az anatómiai hajlamosító tényezőket azonban sok esetben nem lehet kiküszöbölni, azokat a gyerek növekedése fogja megoldani. A nagy orrmandula – mely sok esetben szövődményekért felelős (arcüreg-gyulladás, középfül-gyulladás – fül-orr-gégészeti javaslatra történő kivétele a legtöbb esetben a felső légúti betegségek számának és szövődményeinek csökkenéséhez vezet.

Fontos lépés a megbetegedési szám csökkentéséhez az előbb felsorolt hajlamosító tényezők (alapbetegség, vashiány, allergia) egyensúlyban tartása.

Egyensúly – de hogyan?

Mindennapos kérdés, hogy milyen vitamint, immunerősítő készítményt lehet adni a beteges gyerek számára. Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy általánosan mindenkinél beváló csodaszer nincsen. Azok a készítmények, amelyekről ismert, hogy segítenek az immunrendszer működésében, felkészíthetik azt a leendő megbetegedések gyorsabb szanálására. Ezek alkalmazását a gyerekorvossal érdemes megbeszélni.

Általánosságban elmondható, hogy a szervezet jó vitaminellátottsága elengedhetetlen az immunrendszer optimális működéséhez. Alapállapotban, ha egy gyerek jó étvágyú, és változatosan fogyaszt zöldségféléket, gyümölcsöket, akkor extra vitaminbevitelre nincsen szüksége, hiszen táplálkozása során hozzájut a szükséges mennyiségekhez. Bár jobban szeretjük, ha a vitaminforrást a zöldségesnél szerzik be, és nem a patikákban, természetesen rosszabb étvágyú, válogatós gyerek esetében szükség lehet gyógyszeres vitaminpótlásra. Erre számtalan multivitamin készítmény áll rendelkezésre a kereskedelemben.

Téli hónapokban valamennyi életkorban javasolt a D-vitamin szedése, mert a szervezet megfelelő D-vitamin ellátottsága bizonyítottan csökkenti a vírusos megbetegedések kialakulásának gyakoriságát.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.