Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehet a beteg, hogy megelőzze a kórházi fertőzéseket?

Érdekességek2025. október 08.

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy miként tudnak tenni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EÖF) ellen, hiszen a kórházba bekerülő beteg is sokat tehet azért, hogy csökkentse a fertőzések kockázatát. 

Fotó: freepikKézmosás

Az egyik legfontosabb védekezési eszköz a rendszeres és alapos kézmosás. A kézmosáskor használhat normál folyékony szappant, vagy a fertőtlenítő hatás elérése érdekében fertőtlenítő hatású folyékony szappan is alkalmazható. A beteg kérheti, hogy a látogatók és az egészségügyi dolgozók is mossanak kezet, vagy használjanak alkoholos kézfertőtlenítőt, mikor az ellátás történik vagy az ágyához érkeznek.

Kérdések feltevése

A beteg bátran kérdezhet az orvosoktól és nővérektől az ellátás részleteiről, pl., hogy milyen fertőzésmegelőzési eljárásokat követnek. Kérdezhet a használt eszközök sterilitásáról is.

Sebek tisztán tartása

Ha van seb vagy műtéti heg, a betegnek ügyelnie kell arra, hogy azt tisztán és szárazon tartsa. A kötéseket, az orvosi utasításoknak megfelelően, rendszeresen cseréli az egészségügyi szakszemélyzet.


Védőfelszerelések használata

Bizonyos esetekben az egészségügyi dolgozók maszkot, kesztyűt vagy védőruházatot viselnek, hogy megakadályozzák a fertőzések terjedését. Szükség esetén a beteg is kérhet védőfelszerelést, pl. maszkot, ha valamilyen magas kockázatú beavatkozáson van túl, vagy pl. őszi-téli időszakban tartózkodik a kórházban, amikor magasabb a légúti fertőzések száma.

Antibiotikumok helyes használata

Fontos, hogy a beteg értse és pontosan az orvos által előírt módon szedje az antibiotikumokat, és ne hagyja abba idő előtt a kezelést, mert ezzel nőhet a fertőzések kialakulásának veszélye. Sőt, önhatalmúlag senki ne szedjen antibiotikumot!

Látogatók korlátozása

Ha valaki légúti vagy egyéb fertőző betegség tüneteit mutatja, akkor ne látogassa meg a kórházban fekvő beteget, ezzel is csökkenthető a fertőzés veszélye.

Egészségügyi dolgozók figyelmeztetése

Ha a beteg észreveszi, hogy az egészségügyi szakszemélyzet nem követi a megfelelő higiéniai előírásokat, pl. nem mos kezet, udvariasan megkérheti őket erre.

Immunrendszer erősítése

Az egészséges táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel és a pihenés segít abban, hogy a beteg immunrendszere erősebb legyen, így ellenállóbbá váljon a fertőzésekkel szemben.

Összegzés

Egy kórházban fekvő vagy kórházba kerülő betegnek tudnia kell az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről, mert a közreműködésére is szükség van, hogy megelőzze ezeket a fertőzéseket. Így a kórházi kezelés elengedhetetlen része a számára nyújtott érthető, egyszerű tájékoztatás. A beteg és a hozzátartozók tudatosabb hozzáállása növelheti a betegbiztonságot az egészségügyi intézményekben.

Székelyhidyné Szalontai Ágnes
egészségügyi minőségbiztosítási
tanácsadó, mikrobiológus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.