Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehet a kismama, ha tetves?

Érdekességek2019. augusztus 23.

Előfordulhat, hogy miközben az anyukák az egyik gyermeküktől „elkapják” a tetvességet, éppen a másik gyermekükkel várandósak. Felmerül a kérdés, hogy milyen gyógyszereket és módszereket vethet be a kismama, amivel a tetveket hatékonyan elpusztíthatja, ugyanakkor a megszületendő gyermeke egészségét nem veszélyezteti.

Fotó: 123rf.comMit tehetsz, ha tetves vagy?

Kismamáknál és szoptató anyáknál lehetőleg kerülni kell a vegyi anyagokkal (d-fenotrin, permetrin hatóanyagok) való tetűirtást. Egyrészt, mert nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat azokról a kismamákról, akik a szintetikus hatóanyagú tetűirtókat használták, így azok biztonságossága nem bizonyított; másrészt, mert szerencsére léteznek olyan egyéb megoldások, amik a várandós nőknél is biztonságos alternatívát jelentenek a tetűirtásban.


Mit használhatnak a kismamák és a szoptató anyák, ha meg akarnak  szabadulni a tetvektől?

Az általuk használható szerek a magzatra vagy a szoptatott csecsemőre nézve nem lehetnek károsak, ugyanakkor hatékonyan el kell pusztítaniuk a tetveket. Ezeknek a kritériumoknak felelnek meg bizonyos olajok és a dimetikon hatóanyagot tartalmazó készítmények, amik esetükben is alkalmazhatók.

  1. Az olajos tetűirtó patikaszerek közül a gyógyszertárakban általában a kókuszolajos-ánizsolajos és/vagy repceolajos-kókuszolajos kapható. Az olajok hatásmechanizmusa egyszerű: bevonják a tetveket, befolynak a tetvek légzőnyílásaiba és ezeket a nyílásokat elzárva ölik meg őket. A petékre, a serkékre nem hatnak így az olajok, azokat nem pusztítják el. Mintegy egy hetet vesz igénybe, míg a serkéből tetű lesz, emiatt az olajjal való kezelést 7-8 nap után ismételni kell, hogy a serkékből időközben kifejlődött tetvek is elpusztuljanak. Visszafertőződés ellen az olajos szerek nem biztosítanak védelmet, megelőzésre nem használhatók. A szintetikus hatóanyagú tetűirtókkal szemben az olajok előnye, hogy hatásmechanizmusuknál fogva velük szemben rezisztencia nem alakulhat ki.
  2. A dimetikont tartalmazó készítmények – az olajokhoz hasonlóan – fizikai módon fejtik ki a hatásukat: bevonják, és ez által megfojtják a tetveket. Sajnos a serkéket nem ölik meg, így egy hét elteltével szükség van a kezelés megismétlésére. A dimetikonos patikaszerek alkalmazása terhesség és szoptatás alatt is biztonságos.

(Érdekesség, hogy a dimetikont egyéb területen is alkalmazza a gyógyszeres terápia: puffadás esetén a bélben jelenlévő gázbuborékok roncsolására, a puffadás okozta hasi feszítő érzés megszüntetésére szolgál. A tetűirtásra kifejlesztett dimetikonos szerek azonban csak az alkalmazási előiratban rögzítetteknek megfelelően, a hajas fejbőrön használhatók, azonat szájon át alkalmazni nem szabad,- még puffadás esetén sem!)

 Kérdezze meg gyógyszerészét!

Tetvesség esetén lényeges az, hogy a patikába betérő közölje a gyógyszerésszel, hogy kinek veszi a tetűirtószert. Amennyiben kismama vagy szoptató anya lesz a készítmény használója, speciális szempontokat kell figyelembe venni: esetükben az olajos vagy a dimetikonos termékek választandók.

A tetűirtás sikerének alapja, hogy mindig követni kell a betegtájékoztatóban leírtakat. Fontos az, hogy minden esetben a szükséges ideig legyen a készítmény a hajon, a fejbőrön; illetve lényeges, hogy a serkék elpusztítása miatt előírt ismétlő kezelések is a kellő időben megtörténjenek,- egyébként a várt hatás elmarad, nem pusztulnak el a tetvek.
 
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.