Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében 65 éves kor felett?

Érdekességek2025. december 29.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy rendszeres testmozgással sokat tehetünk életminőségünk szinten tartásáért. A fizikai aktivitáson túl azonban fontos, hogy figyelmet szenteljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a szellemi aktivitásnak és nem utolsó sorban a támogató közösségi kapcsolatoknak is.

Fotó: freepikA szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30–40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.

Már napi 15 perc keresztrejtvény-fejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez, vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

A társas kapcsolatok szerepe a lelki egyensúlyban

A magány a legnagyobb rizikófaktorok közé tartozik időskorban. Aki tartósan egyedül él, nagyobb eséllyel tapasztal szorongást, lehangoltságot vagy akár testi tüneteket is. Heti 2–3 közösségi alkalom – legyen az családi ebéd, templomi találkozó, klubfoglalkozás vagy séta a barátokkal – már jelentősen javítja a hangulatot.

A közösségekhez való tartozás biztonságot ad, visszaállítja az életkedvet és növeli a fizikai aktivitást is, hiszen sok program természetes módon mozgással jár.


Az egészséges táplálkozás alapjai időskorban

Időskorban gyakran csökken az étvágy és a szomjúságérzet, ezért fontos tudatosan odafigyelni a rendszeres folyadékfogyasztásra. A napi 1,5–2 liter víz alapvető, még akkor is, ha nem jelentkezik szomjúságérzet.

A táplálkozásban érdemes előnyben részesíteni a fehérjedús ételeket – például a halat, a sovány húst, a tojást és a hüvelyeseket –, mert ezek segítik az izomtömeg megtartását. A napi 4–5 adag zöldség és gyümölcs nemcsak vitaminokat biztosít, hanem javítja az emésztést is. A teljes kiőrlésű gabonafélék stabilabb vércukorszintet adnak, a mediterrán étrend pedig – az olívaolajjal, halakkal és diófélékkel – csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A pihentető alvás jelentősége

Az idősek közel 40 százaléka küzd valamilyen alvásproblémával. A jó alváshoz érdemes kialakítani egy stabil esti rutint: minden nap azonos időben lefeküdni, kerülni a képernyőket az esti órákban, és könnyű vacsorát fogyasztani lefekvés előtt. A hűvös, 18–20 °C-os hálószoba elősegíti a gyors elalvást és a mély alvást is.

A megelőző szűrések életet menthetnek

A betegségek többsége akkor kezelhető a leghatékonyabban, ha időben felismerik. Ezért ajánlott évente teljes laborvizsgálatot végezni, ellenőrizni a vérnyomást és a vércukorszintet, továbbá részt venni szemészeti és hallásvizsgálaton. A csontsűrűség ellenőrzése segít megelőzni a csontritkulás szövődményeit, a kardiológiai kontroll pedig időben kiszűrheti a szívproblémákat.

A rendszeres ellenőrzés nem teher, hanem egy lehetőség arra, hogy évekkel tovább élhessünk jó minőségű, önálló életet.

A célok ereje az életminőség fenntartásában

Az apró, mindennapi célok stabilitást adnak. Ha minden napnak megvan a maga „szerepe” – hétfőn séta, kedden kertészkedés, szerdán klubfoglalkozás, csütörtökön egy új hobbi, pénteken családi találkozó –, akkor a napok szervezettebbé, tartalmasabbá és érzelmileg kiegyensúlyozottabbá válnak.

A lelki egészség gondozása

A lelki egyensúly éppúgy törődést igényel, mint a fizikai egészség. Az élethelyzetek változása, a veszteségek vagy a társas kör beszűkülése mind befolyásolhatják a hangulatot. Érdemes minden nap időt szánni valamire, ami örömet ad – legyen az egy séta, egy könyv, egy könnyed beszélgetés vagy egy kreatív tevékenység.

Ha a lelki teher tartóssá válik, a családdal, barátokkal vagy szakemberrel folytatott beszélgetés jelentős megkönnyebbülést adhat. Segítséget kérni nem gyengeség, hanem tudatos lépés a jobb közérzet felé.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.