Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit tehetünk, ha fájnak az ízületek?

Érdekességek2019. június 14.

Fotó: pixabay.com

Ma még visszafordíthatatlan az ízületi porckopás folyamata, mely többnyire jelentős fájdalommal jár – de az utóbbiba nem szabad belenyugodnunk. Különféle eszközöket vehetünk igénybe, beleértve az enyhe gyógymódokat, vagy a rendszeres fizikai aktivitást, melyek lehetővé teszik a fájdalom enyhítését. És vele együtt a könnyebb mozgást, ami alapvetően fontos életminőségünk javításához.

Ízületi merevség és fájdalom, ízületek „ropogása”, deformációk… Mindezek miatt, amikor az ízületeink sérültek, az élet legszokványosabb mozdulatai is problémát jelenthetnek. A járás nehézkessé válik, fáradságos a lépcsőzés, keserves ülés után a felállás, és van úgy, hogy még egy olló használata is nehezünkre esik…

Pedig  minden esetben tehetünk ellene! Tudnunk kell, hogy az ízületi porckopás (artrózis) kezelése nem korlátozódik a fájdalomcsillapítókra vagy gyulladáscsökkentőkre. Vannak más, „enyhébb” megoldások is, melyek segítségével, főként, ha társítjuk őket, jelentősen csökkenthetjük a fájdalmat, javíthatunk a mozgásunkon.

Ez a krónikus betegség (mely a felnőtt lakosság mintegy 20%-át érinti) azt jelenti, hogy az ízületi csontvégeket borító porc elvékonyodik, felülete berepedezik, töredezetté válik, és lassan felszívódik (azaz a porc eltűnik). A csont, azután az ízületi tokot belülről bélelő ún. szinoviális membrán, majd a teljes ízület fokozatosan károsodik, fájdalmat vonva maga után, ami mozgáskorlátozottsághoz vezethet.


Minél több testmozgás

A tudomány mai állása szerint az ízületek és porcok regenerálása nem lehetséges, továbbá a betegség folyamata sem állítható meg, de az orvosok tudják, hogy jobban együtt élhetünk vele, ha rendszeresen mozgunk.  Bár a betegek ezt nem mindig tudják… Ezért fontos az oktatás a különböző terápiákról és arról, hogy miképp harcoljunk a tévhitek ellen, több információhoz jutva a betegségről.

Az eredményes küzdelem fontos feltétele, hogy nem szabad szenvednünk egyetlen mozdulattól sem. Számos megoldás létezik a fájdalom csillapítására, a könnyebb mozgás visszanyerésére, csak ki-ki találja meg a neki valót. Azaz mindazon megoldásokat, melyeket be tud iktatni a hétköznapi életmenetébe.

Fotó: 123rf.comIgaz/hamis állítások az artrózisról:

A lehető legkevesebbet kell mozogni

HAMIS
Ellenkezőleg: nem szabad takarékoskodni a fizikai aktivitással az izmok rugalmassága és a megfelelő izomtónus fenntartása érdekében. A testmozgás az artrózis megelőzésének egyik leghatékonyabb eszköze. Ideális hozzá: a legtöbb vízi sport, biciklizés, evezés…Kezdőknek kineziológus segítsége gyakran hasznos lehet.

A fájdalom az első jel

IGAZ
Kezdetben inkább a nap végén jelentkezik, amikor az érintett személy napközben mozgásban volt. Később fokozott terhelésre, kisebb ütésre, nyomásra, erőltetésre nő a fájdalom, és ízületi duzzanat is felléphet.

A természetes öregedési folyamat jele

HAMIS
Az kétségkívül igaz, hogy az artrózis idős korban gyakoribb, de minden idős személy nem szenved tőle. Az ízületi porckopásos betegeknél mintegy 35%-ban már 40 éves kor előtt kezdődött a betegség. Tehát az okok nem csak a magasabb kornak tudhatók be.

A meleg enyhíti a fájdalmat

IGAZ
Egy forró vizes palack, melegítő gélpárna vagy borogatás a fájdalmas területeken alkalmazva a leggyakrabban hatásos. Mindamellett, egyes betegeknek jobbat tesz, ha hidegen tartják az adott zónát, különösen krízis esetén. Ami hatékony lehet fájdalomcsillapításra, gyulladáscsökkentésre (a gyulladt ízületekben a hideg hatására a vérerek összehúzódnak).

Minél több jel mutat a betegségre a röntgenfelvételen, annál jobban fáj az ízület

HAMIS
A fájdalom nem mindig arányos az elváltozás röntgenképén mutatott károsodás mértékével. Különösen nincs ez így a csípő artrózis esetében. Lehetnek a kopás jelei a rőntgen képen, míg van úgy, hogy fájdalom nem jelentkezik.

Az artrózis a reuma egy fajtája

IGAZ
A reuma átfogó ízületi/kötőszöveti betegség-csoportot jelöl, melynek része az ízületi porckopás. A mechanikus jellegű (kopásos) sérülés, ízületi károsodás, a porcok degenerációjának gyorsulásával és megújulási kapacitásának csökkenésével függ össze.  Először a csont, azután a szinoviális membrán sérül, végül fokozatosan az egész ízület tönkremegy.

A térd a leginkább érintett

HAMIS
A 65-75 éves korosztályban a gerinc artrózis a leggyakoribb, beleértve a nyaki gerincszakaszt. Azután következik a kéz (nevezetesen az ujjak), majd a térd és a csípő ízületi porckopása.

Genetikai okokra vezethető vissza

IGAZ
De fontos megjegyezni, hogy más tényezők is társulnak hozzá. Ilyen lehet a túlsúly, sérülés (pld. rosszul kezelt, ismétlődő ficam, rándulás), túlzott igénybevétel (élsport, túl sok varrás, klaviatúra használat stb. esetén).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.