Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit üzennek a rémálmok?

Érdekességek2021. január 26.

A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, rémálmok ellen is létezik gyógymód.

Felnőttek, gyerekek egyaránt találkoznak rémálmokkal

Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

Rémálom segít feldolgozni a napközben kapott érzelmi hatásokat

Talán nincs is, aki életében legalább egyszer ne küzdött volna rémálmokkal. A zuhanás, vagy épp menekülés képkockái után valódi felüdülés az ébredés, amikor a fejünkben zajló nyomasztó film véget ér. Az álmok jelentését sokan, sok féle módon próbálták már értelmezni. Akár szimbolikus üzenetet hordoznak magukban, akár nem, megfigyelhető, hogy stresszes, nyomasztó élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő – mondta el dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. Az összefüggés felnőtt korban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stressz hatás következtében.


Alvási periódust zavar meg a rémálom – hosszú távon komoly következményekkel jár

Az alvási periódus két alapfázisra bontható: az ún. lassú hullámú, ortodox alvás és a paradox alvás. Utóbbira igen jellemző a szemgolyó gyors mozgása, melynek alapján REM –rapid eye movement – fázisnak is nevezik, álmaink is ebben az alvási szakaszban képződnek. Az alvás két fázisa nem egyenlően oszlik el az éjszaka folyamán, hajnalban megnő a REM fázis gyakorisága, az utolsó ilyen fázist követően pedig az ébredés következik. Normál esetben az alvási fázisok anélkül követik egymást, hogy ebből az alvó személy bármit is észlelne.

A hosszú heteken, esetleg hónapokon át ismétlődő rémálmok azonban az éjszaka folyamán több alkalommal is megszakítják az alvás természetes folyamatát:

A mindennapi kellemetlenségeken túl a rémálmok súlyos problémákra is figyelmeztethetnek. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra is felhívják a figyelmet, hogy felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők.

A rémálmok betegségeket is jelezhetnek

A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, pl. pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom).

Az elsődleges alvásbetegségek közül az alvási apnoe betegség kapcsán kialakuló garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, a szervezet oxigén ellátottsága romlik. A valóban fennálló fulladást a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa a horkolástól szenved.

Szép álmokat receptre

Ha a rossz álmok hátterében organikus betegség áll, természetesen először azt kell kezelni.
A stressz, feszültség okozta krónikus rémálmok ellen pszichoterápiás, relaxációs módszerekkel védekezhetünk, bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség lehet.

www.sleepcenter.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.