Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit üzennek a rémálmok?

Érdekességek2021. január 26.

A rémálmok nem csak az éjszakai pihenést teszik tönkre. A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként jelentkezhet nappali nyugtalanság, depresszió is. Mindez azonban elkerülhető, rémálmok ellen is létezik gyógymód.

Felnőttek, gyerekek egyaránt találkoznak rémálmokkal

Gyermekkorban igen gyakori a rémálom, főként, ha a gyermek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, kistestvér születése, családi konfliktus, a szülők válása mind olyan élethelyzet, mely a gyermek számára fokozott stresszel jár. Ilyen helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem tombolt feszültségeket. A rémálom azonban korántsem csak a gyermekkor velejárója. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmok miatt. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk.

Rémálom segít feldolgozni a napközben kapott érzelmi hatásokat

Talán nincs is, aki életében legalább egyszer ne küzdött volna rémálmokkal. A zuhanás, vagy épp menekülés képkockái után valódi felüdülés az ébredés, amikor a fejünkben zajló nyomasztó film véget ér. Az álmok jelentését sokan, sok féle módon próbálták már értelmezni. Akár szimbolikus üzenetet hordoznak magukban, akár nem, megfigyelhető, hogy stresszes, nyomasztó élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő – mondta el dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. Az összefüggés felnőtt korban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszttraumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stressz hatás következtében.


Alvási periódust zavar meg a rémálom – hosszú távon komoly következményekkel jár

Az alvási periódus két alapfázisra bontható: az ún. lassú hullámú, ortodox alvás és a paradox alvás. Utóbbira igen jellemző a szemgolyó gyors mozgása, melynek alapján REM –rapid eye movement – fázisnak is nevezik, álmaink is ebben az alvási szakaszban képződnek. Az alvás két fázisa nem egyenlően oszlik el az éjszaka folyamán, hajnalban megnő a REM fázis gyakorisága, az utolsó ilyen fázist követően pedig az ébredés következik. Normál esetben az alvási fázisok anélkül követik egymást, hogy ebből az alvó személy bármit is észlelne.

A hosszú heteken, esetleg hónapokon át ismétlődő rémálmok azonban az éjszaka folyamán több alkalommal is megszakítják az alvás természetes folyamatát:

A mindennapi kellemetlenségeken túl a rémálmok súlyos problémákra is figyelmeztethetnek. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra is felhívják a figyelmet, hogy felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők.

A rémálmok betegségeket is jelezhetnek

A rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, feszültség áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek, pl. pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (pl. pajzsmirigy túlműködés), éjszakai fájdalommal járó betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom).

Az elsődleges alvásbetegségek közül az alvási apnoe betegség kapcsán kialakuló garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, a szervezet oxigén ellátottsága romlik. A valóban fennálló fulladást a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa a horkolástól szenved.

Szép álmokat receptre

Ha a rossz álmok hátterében organikus betegség áll, természetesen először azt kell kezelni.
A stressz, feszültség okozta krónikus rémálmok ellen pszichoterápiás, relaxációs módszerekkel védekezhetünk, bizonyos esetekben gyógyszeres terápiára is szükség lehet.

www.sleepcenter.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.

A taktilis szenzoros érzékenység hatásai a fejlődésre

2026. február 06.

Előző cikkünkben olvashatott a taktilis feldolgozási zavar tüneteiről. A továbbiakban szó lesz arról, hogy a taktilis szenzoros érzékenység milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Szociális képességek


A túlérzékenység miatt a gyermek elszigetelődhet más gyerekektől, ami gátolja szociális készségei fejlődését.
Az érintések elkerülése miatt nehezen alakíthat ki baráti kapcsolatokat.


Érzelmi fejlődés


Az érzékenység frusztrációt és szorongást okozhat, ami negatívan befolyásolja az önértékelést és az érzelmi jóllétet.
A szorongás miatt előfordulhatnak hangulatingadozások és viselkedési problémák is.


Tanulmányi teljesítmény


A figyelemelterelés és az érzékszervi feldolgozás nehézségei miatt előfordulhatnak tanulási problémák.
A tanulási képességek csökkenése akadályozhatja őt abban, hogy sikeresen teljesítse iskolai feladatait.

Nem kötelezõ a téli lehangoltság

2026. február 05.

A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ.

A téli idõszakban szervezetünknek nem csak a hideggel és a különbözõ vírusok, baktériumok támadásaival kell szembenéznie, de meg kell bírkóznia a rövidebb és sötétebb nappalok által okozott változásokkal is. A napfényes órák csökkenése az endokrin rendszerben is változásokat idéz elõ - mondja Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Allergiaközpont szakértõje. A melatonin a tobozmirigy által termelt hormon, mely a napszakokhoz alkalmazkodó természetes alvási ciklus fenntartásáért felelõs. Termelõdése a sötétedés beköszöntével fokozódik, fény hatására pedig csökken.

A biológiai óra agyi központjának közvetlen idegi összeköttetése van a retinával (a szem ideg-hártyájával), így azonnali információkat kap a külvilág fényviszonyairól. De összeköttetésben áll a szintén cirkadián ritmusban mûködõ tobozmiriggyel is. Ha sok fényt kap – tehát ha az élettani körülmények között – „nappal" van, a melatonin termelés, s így annak szintje a vérben lényegesen alacsonyabb, mint „sötétben", azaz éjszaka. A melatonin termelõdés, illetve koncentrációjának „csúcsa" hajnali 4 óra körül van.