Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mit vegyen a gyerek az iskolai büfében? – Ezt ajánlják a dietetikusok

Érdekességek2017. április 09.

Gyakran hangzik el este a családokban az a kérdés, hogy mi volt a suliban, mit ettél ma egész nap. A gyermekek jellemzően 5-8 órát töltenek az iskolában, majd sokan mennek tovább különórákra, edzésekre és csak későn érnek haza. Gyakran a napi javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – minimum hármat, de olykor (például nulladik óra esetén) négyet is az iskolában vagy az otthonuktól távol fogyasztanak el. Ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen elérhető kínálattal találkoznak a gyerekek, mit pakolnak nekik a szülők és mit vesznek meg ők maguk az iskolában vagy annak környékén.

A helyes táplálkozás ideális esetben öt étkezésből áll. A kiegyensúlyozottsághoz nagymértékben hozzájárul a napi két kisétkezés is.

Miből álljon az öt étkezés és mennyi kalóriát tartalmazzon?

Reggeli, vacsora

A napi energiaszükségletből megközelítőleg 20-20%-ot kéne kitennie a napindító és záró étkezéseknek. Tartalmazniuk kellene teljes értékű fehérjét (pl. tejet, sovány tejterméket, húskészítményt), összetett szénhidrátot (pl. teljes értékű gabonafélét), valamint megfelelő mennyiségű vitamint, ásványi anyagot és élelmi rostot (zöldséget, gyümölcsöt). A serdülő lányok napi 2400 kcal energiaigénye esetén ez 480-480 kcal, míg a kamasz fiúknál a napi 2700 kcal-ból 540-540 kcal energiabevitelt jelent.

Kisétkezések: tízórai, uzsonna

A napi energiaszükségletből kb.10-10 %-ot tesznek ki, napi 2400 kcal energiaigény esetén ez 240-240 kcal, míg 2700 kcal-nál 270-270. Kisétkezések összeállításakor is törekedni kell a tápanyagokban gazdag, változatos harapnivalók elkészítésére. Egy jól záródó dobozba tehetünk kiflit, teljes kiőrlésű kenyeret, müzlit, kölesgolyót, puffasztott gabonaszeletet, sajtot, házilag sütött húsdarabkákat, tejes, túrós, gyümölcsös desszerteket, zöldségeket, valamint joghurtot vagy kefirt. A darabolt, tisztított zöldségeket, gyümölcsöket, például sárgarépát, karalábét, almát, körtét, ha egy kevés citromlével meglocsoljuk, uzsonnaszünetig sem barnul meg.


Ebéd

A napi energiaszükségletnek hozzávetőlegesen 40%-át az ebéd teszi ki, ami napi 2400 kcal energiaigény esetén 960 kcal, míg 2700 kcal-nál 1080 kcal. Egy egészséges ebédnek a következőkből kellene állnia: teljes értékű fehérje alapú élelmiszer (pl. csirke, pulyka, hal, tojás), zöldség és/vagy gyümölcs (friss saláta, savanyúság, párolt zöldség), keményítő tartalmú élelmiszer (gabonafélék-lehetőség szerint teljes kiőrlésű, burgonya, zöldborsó, stb.) és elegendő folyadék (leves, víz, esetleg 100%-os gyümölcslé).

Ezt vegyék a gyerekek az iskolai büfében 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége – összhangban a most készülő, gyermekeknek szóló OKOSTÁNYÉR® táplálkozási ajánlással – az alábbiakban összeállított egy ideális iskolai büfékínálatot.

Folyadékok

Ásványvíz, tej, hozzáadott cukrot nem tartalmazó tejes italok, 100%-os gyümölcslé, frissen facsart narancs- vagy almalé, filteres gyümölcstea, zöldtea, frissen készült gyümölcs és zöldség smoothie kevés cukorral vagy mézzel (5g/adag).

Ételek

Szendvicsek – teljes kiőrlésű vagy magos pékáruból, tortilla lapból sovány felvágottal, zsírszegény sajttal, zöldséggel, tonhallal, főtt tojással megtöltve.
Például vegetáriánus szendvics 2-3 féle sajttal, paradicsommal, rukkolával vagy madársalátával, sonkás szendvics sonka szeletekkel, sajttal, fejessaláta levéllel, halas szendvics tonhallal, főtt tojás karikákkal, light majonézzel, esetleg kapribogyóval vagy citromkarikával készítve.

Saláták

Caprese saláta bazsalikommal (light mozzarella golyók, koktélparadicsom), tonhalsaláta olívabogyóval, citromos, kapros öntettel, pirított teljes őrlésű kenyérkockákkal vagy Cézár saláta, kefires öntettel, pirított teljes őrlésű kenyérkockákkal.

Egyéb harapnivalók

Gyümölcspohár (idénygyümölcsökből) méz nélkül, natúr zabpehely natúr joghurttal rétegezve, kevés gyümölcsöntettel, sótlan magmixek (diákcsemege, sótlan földimogyoró), alma- és zöldségchipsek, banánchips, natúr croissant. Délutánonként a kínálat bővíthető joghurtos, tejes, túrós, gyümölcsös desszertekkel.

Amennyiben a szülők csomagolnak, jó, ha az egyes étkezésekre kiporciózzák az adagokat nagyon ügyelve arra, hogy maradéktalanul betartsák az élelmiszer-biztonsági előírásokat. Az sem ártana, ha legalább egy hétig folyamatosan figyelemmel kísérnék, hogy mikor, mit eszik és iszik a gyermekük. Érdemes ezt azért is megtenni, mert ha nincs más lehetőségünk, minthogy pénzt adjunk neki, legalább megbeszélhetjük, hogy hol és mire költse, illetve a családi étkezéseknél, vacsoránál és hétvégén jobban ügyelhetünk arra, hogy azok a létfontosságú alapélelmiszerek se maradjanak ki az étrendjéből, amit esetleg hét közben kihagy.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Mi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.

Hogyan étkezzünk a hőségben okosan?

2025. augusztus 25.

A nyár a kikapcsolódás időszaka, de a táplálkozásra és az élelmiszerbiztonságra fokozottan oda kell figyelni, akár a kánikula, akár a külföldön tapasztalható higiéniai körülmények miatt – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. A nagy meleg – különösen a 35–40 °C-ot is elérő hőmérséklet – komoly terhet ró a szervezetre, ezért különösen fontos, hogy étkezésünkkel ne fokozzuk tovább ezt a terhelést. Emellett az utazások, szabadtéri programok, a piknikezés, strandolás során az élelmiszerbiztonságra kell nagy gondot fordítani. A hőségben ugyanis sokkal könnyebben romlanak az élelmiszerek, mert a nagy külső hőmérséklet kedvez a mikroorganizmusok elszaporodásának. A legnagyobb kockázatot a magas víz- és fehérjetartalmú ételek jelentik: a tojás, a tej- és tejtermékek, a halak és a nyers tőkehúsok. Általánosságban elmondható, hogy a hőkezelés elősegíti az élelmiszerbiztonságot, mert magas belső hő hatására elpusztulnak a kórokozók. Ezért az ételeket mindig jól süssük át, forraljuk fel és a hűtőben tárolt maradékot is mindig alaposan melegítsük meg mielőtt ismét ennénk belőle – hívja fel a figyelmet az MDOSZ.

Mit együnk kánikulában?

A válasz egyszerű: könnyű, friss, lédús és (élelmiszer)biztonságos fogásokat! A melegben szervezetünk természetes módon kevesebb táplálékot kíván, ezért ilyenkor érdemes könnyen emészthető, friss, idény alapanyagokból készült ételeket enni többször, kisebb adagokban. Általában ilyenkor nem is esik nehezünkre lemondani a nehéz, zsíros fogásokról, hiszen a meleg hatására étvágyunk is csökken. Fontos viszont, hogy étrendünk összeállításánál figyeljünk a változatosságra és a szezonalitásra, valamint arra, hogy ételeink víztartalma minél nagyobb legyen, hiszen ez is beleszámít a napi folyadékfogyasztásba, ami a hőségben megemelkedik. Az alábbi szempontokat betartva enyhíthetjük a kánikula okozta fáradékonyságot:

Ilyen okai lehetnek a hátsófali garatcsorgásnak

2025. augusztus 24.

A hátsófali garatcsorgás mögött számtalan dolog állhat, ugyanis ez önmagában nem betegség, hanem tünet – mondja dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa. – Azért fontos a kivizsgálás, hogy kiderítsük, igényel-e kezelést, és ha igen, milyen jellegűt ez a kellemetlen állapot, ami enyhe esetben csupán valamilyen felső légúti betegség miatt alakul ki. Egy jellegzetes nátha vagy influenza kapcsán ugyanis a nyálkahártya megduzzad és fokozott váladéktermelődés indul be, de ez rendeződik, amikor levonul a betegség. Ezen kívül azonban más okok is vezethetnek hátsó garatfali váladékcsorgáshoz:


Az allergiás nátha gyakori kiváltó tényező, ugyanis ilyenkor a szervezet túl érzékenyen reagál a levegőben lévő valamely allergénre (pl. pollen), és hogy megszabaduljon tőle, fokozza a nyáktermelést.
A krónikus arcüreggyulladás is járhat ilyen panaszokkal, hiszen, ha az arcüregben lévő váladék nem tud megfelelően kiürülni, megreked, majd visszacsorog a garatba.
Orrsövényferdülés vagy orrpolipózis is meghúzódhat a háttérben. Ilyenkor mechanikai akadály képződik, ami megakadályozza a váladék kiürülését, áramlását.
Refluxnak is lehetnek ilyen jellegű tünetei.
Sok esetben olyan tényezőknek is utána kell járni, mint a fűszeres ételek fogyasztása, a gyerekeknél az orrba dugott apró tárgyak, a gyógyszermellékhatás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat belélegzése. Ugyancsak gyakran okoz hátsófali garatcsorgást a kevés folyadék fogyasztása és a száraz levegő.