Mitől függhet a fájdalomérzet?
Érdekességek2023. december 16.
Ki ne érzett volna fájdalmat élete során, azonban azt mindnyájan másképp éljük meg.
Az a mód, ahogyan érzékeljük a (krónikus) fájdalmat, ill. viszonyulunk hozzá, több tényezőtől függhet. Vegyük számba a fájdalom lehetséges okait, kiemelve néhány kezelési módszert.
Melyik nemhez tartozunk?
Kutatások szerint nagyobb számban érinti a nőket a krónikus fájdalom (amely 3-6 hónapnál tovább tart), és ők másképp viszonyulnak hozzá, mint a férfiak. A kutatók azt is kimutatták, hogy a nők elsősorban pszichés okokból a nemükhöz kapcsolódó fájdalomtól szenvednek a legtöbbet (endometriózis, menstruációs fájdalmak stb.). Amellett az ösztrogének (női hormonok) bizonyosan módosítják a fájdalomérzékenységet. Ennek eredményeképpen pl. a fibromyalgia (folyamatosan fennálló izomfájdalom), migrén, krónikus fáradtság, hátfájás több nőt érint. De kétségtelen, hogy közülük többen is beszélnek róla és fordulnak vele orvoshoz.
Pszicho-emocionális állapot
Az agyban a fájdalmat és az érzelmeket integráló régiók (hipotalamusz, amygdala, prefrontális kéreg, elülső cinguláris terület) nagyon közeliek, és kommunikálnak egymással. Így pl. a depresszió meglehetősen gyakori a fájdalomtól szenvedő embereknél, ami depressziós szindrómához vezethet. Ez ördögi kör, amelynek eredete nem ismert: vagy a fájdalomhoz, vagy a depresszióhoz köthető. De nem véletlen, hogy az antidepresszánsok olykor a fájdalmat is enyhítik.
Környezeti tényezők
Azok a személyek, akik már krónikus betegségben (pl. diabétesz, magas vérnyomás, légzési elégtelenség) szenvednek, vagy bizonytalan az állapotuk, és/vagy fogyatékossággal élnek, érzékenyebbek a fájdalomra. Ugyanakkor pl. azokban a kultúrákban, ahol az ember jobban kifejezi a szenvedését, a „dramatizálás” lehetővé teheti a fájdalom által generált stressz kiürítését és az endorfinok (a fájdalmat is enyhítő hormonok) felszabadítását is. Továbbá mindazok, akik spirituális életet élnek, szintén kevésbé éreznek fájdalmat.
Epigenetika (gének öröklődési formájának vizsgálata)
A krónikus fájdalom megváltoztatja a gének szabályozását a gerincvelőben és az agykéregben, ezáltal modulálva a fájdalomra való érzékenységet. Ezek a változások azonban nem öröklődnek egyik generációról a másikra. A kutatások kihívása annak meghatározása, hogy ezen neurotranszmitterek és receptorok változásai (agyi plaszticitás) visszafordíthatók-e gyógyszerekkel vagy ún. komplementer technikákkal (hipnózis, mindfulness meditáció stb.).
Fájdalomskála
A magas vérnyomással vagy a cukorbetegséggel ellentétben semmilyen vérvizsgálat vagy képalkotó eljárás nem tudja kifejezni a fájdalmat. Jelenleg az egyetlen módja a pácienseknél a fájdalom intenzitásának felmérésére, ha megkérik őket, rangsorolják az érzett fájdalom erősségét pl. egy 0-tól (nincs fájdalom) 10-ig (elviselhetetlen fájdalom) terjedő skálán. Ha a fájdalom egyenlő vagy nagyobb, mint 4-es, kezelésre van szükség. Egyébként különféle skálák léteznek, amelyek egy része újszülöttekre, gyerekekre, értelmi fogyatékos emberekre, idősekre vonatkozik.
Akut fájdalom kezelése
Többek közt egy kalapácsütés az egyik ujjra, az isiász (ülőideg-gyulladás), ficam vagy fejfájás hirtelen és általában átmeneti fájdalmat vált ki: különböző kezelésekkel lehet őket legyőzni. Kismértékű fájdalom esetén, vagy ha nem lehet szájon át szedhető gyulladáscsökkentőt alkalmazni a mellékhatása miatt (pl. gyomorproblémák), nemszteroid helyi gyulladáscsökkentők ajánlottak kenőcs, gél vagy tapasz formájában.
Az ilyen gyenge vagy mérsékelt fájdalmak (1. szint) elleni küzdelemre szánt, szájon át szedhető fájdalomcsillapítók közül ismert a paracetamol és az olyan nemszteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) gyógyszer, mint az aszpirin, az ibuprofen, a ketoprofen vagy a diclofenac… Ezek a fájdalomcsillapítók akkor hatnak a gyulladásra, amikor ez a fájdalom forrása, de sok közülük közvetlenül is képes blokkolni a fájdalmat kiváltó elektromos jel generálását. Egyes ilyen gyógyszerek vény nélkül kaphatók, ami nem jelenti azt, hogy veszélytelenek. Előfordult, hogy szomorú tapasztalataik voltak olykor pl. a migrénben szenvedőknek, akik, ha túl gyakran szedték ezeket a fájdalomcsillapítókat, a túlzó kezelések a migrénjüket krónikus napi fejfájássá változtatták. Az NSAID-ok terhesség alatt ellenjavalltak.
Nagyanyáink módszerei
Olykor hatásosan enyhítik a fájdalmat, még ha átmeneti időre is. Izomhúzódások, rándulások, görcs, szöveti/izomfeszülések, nyakmerevség (torticollis), menstruációs fájások stb. esetén, felmenőink módszerei nyomán, előnyben részesítjük a meleget (görcsoldó hatása miatt), zuhany, meleg vizes palack vagy akár forró vízzel átitatott borogatás formájában. A hidegnek viszont inkább gyulladáscsökkentő és érzéstelenítő hatása van.
A testhőmérséklet néhány másodperces csökkentésével a hirtelen hideg (pl. egy nedves ruhába csúsztatott jégcsomag) gátolja a bőr fájdalomreceptorait, és hozzájárul a megkönnyebbüléshez. Egyébként a hideget a gyulladásos fellángolások (kiújult fájdalom, bőrpír) vagy az osteoarthritis enyhítésére is használják. Vérömlenyre pedig egyesek szívesebben alkalmazzák pl. a zöld agyagot vastag rétegben felkenve a bőrre, míg mások arról gondoskodnak, hogy a mentaillóolajjal végzett halántékmasszázs enyhítse a fejfájásukat.
forrás: Patika Magazin
