Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől különleges az arabica kávé?

Érdekességek2022. szeptember 30.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az arabica kávészemek illata pörkölés után rendkívül intenzív és egyedülállóan aromás. A belőle készített ital gyümölcsös íze sokáig érezhető a szájban, és jól felismerhetőek benne az egyes termőterületek jellegzetességei.  

Az, hogy valaki az arabica vagy a robusta kávét részesíti előnyben, országonként és egyénenként változó, azonban a gourmand-ok egyértelműen az arabica mellé teszik le a voksukat.

Évszázadok óta két fő kávéfajta magjából készítenek kávét, ezek az arabica és a robusta

Arabica: Az ínyencek körében az arabica finomabb és jobb minőségű kávébab hírében áll. Ezek a kiváló szemek nevüket az arabokról kapták, ugyanis ők vitték be a terményt Kelet-Afrikából Arábiába a XV. században. Ez az érzékeny cserje a magas fák árnyékában virágzik, és 1300 – 1800 méter közötti tengerszint feletti magasságon érzi magát legjobban. Klíma tekintetében leginkább a száraz és az esős időszakok váltakozását kedveli, kifejezetten érzékeny a szélre és a fagyra. Ezek a jellemzők erősen behatárolják az arabica termesztési területét, hiszen kevés olyan vidék van, amely megfelel minden követelménynek.

Kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, hosszabb érési időszakot igényel, és lassabban növekszik, mint a robusta cserjék.
A robusta főként a trópusi síkságokon terem, és jóval nagyobb terméshozamú, de némileg gyengébb minőségű kávé.

Érzékenysége miatt az arabica termesztése nagyobb szakértelmet és több türelmet is igényel. Azonban a jól gondozott növény bőségesen meghálálja az odafigyelést: az arabica szemekből készített kávé jellemzője a finom savak és a különleges, harmonikus aroma. Nem véletlen tehát, hogy a világ összes kávétermésének 60 százalékát az arabica kávé teszi ki. 


Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Andreas Christmann, kávészakértő szerint úgy érhető el az igazán telt, arabica íz, hogy az egyes kávéfajtákat külön-külön pörköli meg a  és csak a pörkölést követően keverik azokat össze.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...