Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől vagy bepörögve? Nézz utána itt!

Érdekességek2018. december 04.

A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy bepörgésünk oka a stressz. Ha az ember betegségekkel fordul háziorvosához, kezelőjéhez, gyógyszerészéhez, szinte minden esetben azt mondják neki, a betegséged hátterében a sok feszültség áll.  

A stressz ma nagyon felkapott fogalom, s ezért aztán előfordulhat, hogy bajaink okán előbb kerülünk a pszichiáter kutató tekintetei elé, mint egy alapos kivizsgálásra, vagy egy önismereti tanácsadóhoz. Valóban, a stressz szinte minden betegség forrása, legfőbb tulajdonsága, hogy elsavasítja a szervezetet, s miként a savas eső is felemészti a legelőket, mezőket, úgy az ember ph egyensúlyzavara is tönkreteszi a szervezetet.

Vizsgálódj!
A stressz azonban nem maga a betegség, hanem egy válaszreakció, amely mentesíteni próbálja a szenvedő egyént. Egy felfokozott állapot, folyamatos várvédelem lelkünk, testünk körül.
 
A stressz fogalma gyakorlatilag több dolgot lefed, mint ahányat valóban okoz. Ha úgy érezzük, be vagyunk pörögve, nehéz napjaink vannak, "be vagyunk sózva", nem árt megvizsgálni érzéseinket, mert a háttérben több probléma is állhat.

1. A túlterhelődés:
A leggyakoribb stresszforma a túlterhelődésből kialakult feszültség. Ez a folytonos védelemmel, lelassult reakciókkal, viszont felfokozott idegállapottal írható le a legkönnyebben. Többnyire elég egy kiadós, több hetes, vagy hónapos pihenés ennek megszüntetésére. Legfőbb jele, hogy a kevéske szabadidőnkben, amikor épp nincs tennivalónk, nem tudunk magunkkal hirtelenjében mit kezdeni.


2. A vitaminhiányos állapot:
Gyakran táplálkozási, ásványianyag-háztartási, vitaminszint problémák állnak a stressz hátterében. Erre a stressztípusra jellemző lehet, hogy a pihenőidőszak sem tölti fel az egyént, a stressz a szervezetnek egyfajta követelőzéseként értelmezhető.
Legfontabb a C vitamin, B1 és főként B6 vitamin szint egyensúlyba hozása, de a magnézium szintet is ellenőriztetni és figyelni kell!
 
3. A tüzes, levegős embertípus és a hiperaktív tünetegyüttes:
Nagyon ritka eset, de olykor előfordul, hogy a stressz semmilyen módon nem tűnik el az adott egyénből, mert az személyes adottsága. Az ún. levegős, és tüzes egyének nagyon gyakran pörgősek, égnek, mozgékonyak nem képesek egy helyben ülni. Ilyenkor bár idegeskedőnek ítéljük őket, e mögött a viselkedés mögött valójában egy természetes mozgásigényt láthatunk, és egyetlen ellenszere, ha szabad, aktív elfoglaltságot találunk nekik, kevés kötöttséggel.
Ennek felfokozott válfaja a hiperaktív tünetegyüttes, amely gyakorlatilag nehéz életforma, de nem betegség. A hiperaktív személyek az átlagosnál több, olykor magukra is káros mennyiségű energia hatása alatt élnek, ennek legfőbb ellenszere a napi kiadós több órás testmozgás, és a könnyű, nem terhelő étkezés.

4. A betegségekre adott stresszreakció
Nem ritkán a stressz hátterében nem egyszerű kimerülés, hanem konkrét betegség áll. A leggyakrabban valamely átfogó szervrendszer betegsége, illetve betegségnek nem is minősíthető állapota. Gyakori ok a keringési nehézség, a bélproblémák, izomtónuszavarok, illetve migrénes, vagy akár agyi elváltozások kísérő tüneteként. Ha a stressz krónikusnak tűnik, nem árt mielőbb kivizsgáltatni. Sokszor a görcsös bélfolyamatok kísérőjelensége is. Ez a stressz valójában egy figyelemfelhívó jelenség, és a betegség kikezelésével, nagyon enyhe gyógyteák alkalmazásával könnyedén elmúlik.
 
5. A türelmetlenség, akadályoztatás
A türelmetlenség  az ötödik főbb csoport, ami stresszt válthat ki. Kezdetben inkább csak beindító, bemozgató érzésnek tűnik, de akadályoztatás hatására, pl. egy tinédzser gyermeknél, akinek órán kell ülnie, kialakulhat a valódi stressz, a korlátok, a beszabályozottság alakítja a negatív érzést bennünk. Ezt leginkább megelőzni lehet: neveléssel, világlátással, életmóddal- vagyis napi rendszerrel. Nagyon sok esetben a türelmetlenséget ésszel kell legyőzni, s egy idő után rutinná válik a nyugalom.

6.  Az önmegvalósítás terhe
Az utolsó kialakulási formája a stressz-jelenségnek a megvalósítási gondokból adódó feszültség.
Ilyenkor nem tisztán alapszinten vagyunk türelmetlenek, hanem átfogóan. Sokszor azt érezzük, elkéstünk, lemaradtunk valamiről, vagy nincs elég időnk élni. Ez a jelenség vezethet hiperaktivitáshoz is, de türelmetlenséghez is. Nagyon sokszor letargia kíséri, közben erős tettvágy is megjelenik a viselkedésben: összességében a mániás depresszióhoz hasonlatos állapot, de nem tükrözi a betegség minden jelenségét. Önismerettel, belső békével, a vallás és spiritualitás útjainak kiismerésével, szellemi szomj oltásával oldható.
 
A stressz tehát átfogó fogalom, kezelése viszont sok módon történhet, attól függően mi a kiváltó ok! Éppen ezért, mielőtt magunkat stresszesnek bélyegeznénk, ismerjük meg a valódi indokokat, s nevezzük azt nevén, hogy utána szelíd gyógymóddal a gyökerénél kezelhessük a problémát! Kitartást kívánok ehhez mindenkinek!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)