Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől vagy bepörögve? Nézz utána itt!

Érdekességek2018. december 04.

A mai rohanó világban hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy bepörgésünk oka a stressz. Ha az ember betegségekkel fordul háziorvosához, kezelőjéhez, gyógyszerészéhez, szinte minden esetben azt mondják neki, a betegséged hátterében a sok feszültség áll.  

A stressz ma nagyon felkapott fogalom, s ezért aztán előfordulhat, hogy bajaink okán előbb kerülünk a pszichiáter kutató tekintetei elé, mint egy alapos kivizsgálásra, vagy egy önismereti tanácsadóhoz. Valóban, a stressz szinte minden betegség forrása, legfőbb tulajdonsága, hogy elsavasítja a szervezetet, s miként a savas eső is felemészti a legelőket, mezőket, úgy az ember ph egyensúlyzavara is tönkreteszi a szervezetet.

Vizsgálódj!
A stressz azonban nem maga a betegség, hanem egy válaszreakció, amely mentesíteni próbálja a szenvedő egyént. Egy felfokozott állapot, folyamatos várvédelem lelkünk, testünk körül.
 
A stressz fogalma gyakorlatilag több dolgot lefed, mint ahányat valóban okoz. Ha úgy érezzük, be vagyunk pörögve, nehéz napjaink vannak, "be vagyunk sózva", nem árt megvizsgálni érzéseinket, mert a háttérben több probléma is állhat.

1. A túlterhelődés:
A leggyakoribb stresszforma a túlterhelődésből kialakult feszültség. Ez a folytonos védelemmel, lelassult reakciókkal, viszont felfokozott idegállapottal írható le a legkönnyebben. Többnyire elég egy kiadós, több hetes, vagy hónapos pihenés ennek megszüntetésére. Legfőbb jele, hogy a kevéske szabadidőnkben, amikor épp nincs tennivalónk, nem tudunk magunkkal hirtelenjében mit kezdeni.


2. A vitaminhiányos állapot:
Gyakran táplálkozási, ásványianyag-háztartási, vitaminszint problémák állnak a stressz hátterében. Erre a stressztípusra jellemző lehet, hogy a pihenőidőszak sem tölti fel az egyént, a stressz a szervezetnek egyfajta követelőzéseként értelmezhető.
Legfontabb a C vitamin, B1 és főként B6 vitamin szint egyensúlyba hozása, de a magnézium szintet is ellenőriztetni és figyelni kell!
 
3. A tüzes, levegős embertípus és a hiperaktív tünetegyüttes:
Nagyon ritka eset, de olykor előfordul, hogy a stressz semmilyen módon nem tűnik el az adott egyénből, mert az személyes adottsága. Az ún. levegős, és tüzes egyének nagyon gyakran pörgősek, égnek, mozgékonyak nem képesek egy helyben ülni. Ilyenkor bár idegeskedőnek ítéljük őket, e mögött a viselkedés mögött valójában egy természetes mozgásigényt láthatunk, és egyetlen ellenszere, ha szabad, aktív elfoglaltságot találunk nekik, kevés kötöttséggel.
Ennek felfokozott válfaja a hiperaktív tünetegyüttes, amely gyakorlatilag nehéz életforma, de nem betegség. A hiperaktív személyek az átlagosnál több, olykor magukra is káros mennyiségű energia hatása alatt élnek, ennek legfőbb ellenszere a napi kiadós több órás testmozgás, és a könnyű, nem terhelő étkezés.

4. A betegségekre adott stresszreakció
Nem ritkán a stressz hátterében nem egyszerű kimerülés, hanem konkrét betegség áll. A leggyakrabban valamely átfogó szervrendszer betegsége, illetve betegségnek nem is minősíthető állapota. Gyakori ok a keringési nehézség, a bélproblémák, izomtónuszavarok, illetve migrénes, vagy akár agyi elváltozások kísérő tüneteként. Ha a stressz krónikusnak tűnik, nem árt mielőbb kivizsgáltatni. Sokszor a görcsös bélfolyamatok kísérőjelensége is. Ez a stressz valójában egy figyelemfelhívó jelenség, és a betegség kikezelésével, nagyon enyhe gyógyteák alkalmazásával könnyedén elmúlik.
 
5. A türelmetlenség, akadályoztatás
A türelmetlenség  az ötödik főbb csoport, ami stresszt válthat ki. Kezdetben inkább csak beindító, bemozgató érzésnek tűnik, de akadályoztatás hatására, pl. egy tinédzser gyermeknél, akinek órán kell ülnie, kialakulhat a valódi stressz, a korlátok, a beszabályozottság alakítja a negatív érzést bennünk. Ezt leginkább megelőzni lehet: neveléssel, világlátással, életmóddal- vagyis napi rendszerrel. Nagyon sok esetben a türelmetlenséget ésszel kell legyőzni, s egy idő után rutinná válik a nyugalom.

6.  Az önmegvalósítás terhe
Az utolsó kialakulási formája a stressz-jelenségnek a megvalósítási gondokból adódó feszültség.
Ilyenkor nem tisztán alapszinten vagyunk türelmetlenek, hanem átfogóan. Sokszor azt érezzük, elkéstünk, lemaradtunk valamiről, vagy nincs elég időnk élni. Ez a jelenség vezethet hiperaktivitáshoz is, de türelmetlenséghez is. Nagyon sokszor letargia kíséri, közben erős tettvágy is megjelenik a viselkedésben: összességében a mániás depresszióhoz hasonlatos állapot, de nem tükrözi a betegség minden jelenségét. Önismerettel, belső békével, a vallás és spiritualitás útjainak kiismerésével, szellemi szomj oltásával oldható.
 
A stressz tehát átfogó fogalom, kezelése viszont sok módon történhet, attól függően mi a kiváltó ok! Éppen ezért, mielőtt magunkat stresszesnek bélyegeznénk, ismerjük meg a valódi indokokat, s nevezzük azt nevén, hogy utána szelíd gyógymóddal a gyökerénél kezelhessük a problémát! Kitartást kívánok ehhez mindenkinek!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.