Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől zsibbadhat az arc egyik oldala?

Érdekességek2024. november 26.

Az arc egyik oldalának zsibbadása, mozgásának nehézsége vagy éppen bénulása több betegség tünete is lehet, éppen ezért dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa szerint a legfontosabb, hogy szakorvos állítsa fel a megfelelő diagnózist. 

Fotó: 123rf.comAz arc egyik oldala zsibbad? Több oka is lehet

Az arc izmainak munkáját különböző idegek irányítják, amelyek sérülhetnek, nyomás alá helyeződhetnek, begyulladhatnak. A nem megfelelő működés következtében egyes páciensek zsibbadást, esetleg bizsergést érezhetnek az arcuk adott felén, mások úgy tapasztalják, elvesztettek mindenféle érzést. Mivel ezeket a tüneteket számos betegség okozhatja, hatékony kezelés csak a pontos diagnózis talaján születhet, vagyis a legfontosabb teendő az orvosi vizsgálat – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. 

Íme, a lehetséges okok

Stroke
Stroke akkor következik be, amikor egy, az agyban lévő ér elzáródik, így az adott agyterület nem jut elég vérhez. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.
Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, zavart viselkedés.
Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
– Erős, hirtelen kezdődő, tarkótáji fejfájás.

Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása! Az akut tünetek okának megállapítása után kezdődhet az agyi ereket elzáró vérrög feloldása, például gyógyszerekkel vagy szükség esetén műtéttel. Agyvérzés esetén gyógyszeres kezelés, vagy műtéti eltávolítása jön szóba.

Bell-féle arcidegbénulás
Ez a betegség akkor alakul ki, ha az arc egyik felének mozgását irányító idegek begyulladnak, vagy nyomás alá kerülnek, és bár a konkrét okra sokszor nem derül fény, gyakran megfázás, influenza után jelennek meg a tünetek. A bénulás mellett a fél arc zsibbadására, állkapocs fájdalomra, fejfájásra, fülcsengésre, az ízérzékelés csökkenésére is rá kell kérdezni.


Bell-féle arcidegbénulás néha magától elmúlik, részletes orvosi vizsgálat dönthet gyulladáscsökkentő (pl. szteroid tartalmú gyógyszerek) esetleges beállításáról. Fizikoterápiás eljárások is segíthetnek az izmok működésének helyreállításában. 

Fotó: 123rf.com

Szklerózis multiplex
A szklerózis multiplex egy autoimmun eredetű, progresszív betegség, ami megtámadja a gerincben és az agyban lévő idegrostok szigetelőhüvelyét, az ún. myelinhüvelyt. A tünetek a lábakon, a karokon és az arcon jelentkezhetnek, egyik vagy mindkét oldalon. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha homályos látás, beszédbeli és koordinációs nehézségek mutatkoznak, amelyekhez erős fáradtság társul. A szklerózis multiplex egyelőre nem gyógyítható, de a betegség fellángolásai bizonyos mértékig visszaszoríthatók, és a rokkantság kialakulása késleltethető.

Hemiplégiás migrén
A hemiplegiás migrénről beszélünk, ha a görcsös fejfájás,fényérzékenység és hányinger mellett egyéb  idegrendszeri tünetek is észlelhetők,
mint például féloldali zsibbadás, átmeneti féloldali bénulás, beszédzavar, járászavar, amelyeket olykor tudatzavar is kísér. Ez az ijesztő jelenség gyakrabban érinti a férfiakat, és az esetek egy részében öröklődik. Ezzel a ritka típusú migrénnel érdemes fejfájás kezelésében is jártas neurológushoz fordulni, ugyanis a standard migrén ellenes szerek gyakran nem hatnak. 

Az arc egyik felének zsibbadása, bénulása számos más ok miatt is kialakulhat, mint például allergiás reakció, fogászati beavatkozás, arcot ért sérülés vagy éppen tumor miatt. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek nem múlnak, esetleg romlanak, ha fejsérülés következtében alakultak ki, vagy ha a test más részeire is kiterjednek – ismerteti Jakab doktor. – Természetesen stroke gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, de a kevésbé ijesztő, esetleg tartósan fennálló tünetek is kezelést igényelhetnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.