Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mitől zsibbadhat az arc egyik oldala?

Érdekességek2024. november 26.

Az arc egyik oldalának zsibbadása, mozgásának nehézsége vagy éppen bénulása több betegség tünete is lehet, éppen ezért dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa szerint a legfontosabb, hogy szakorvos állítsa fel a megfelelő diagnózist. 

Fotó: 123rf.comAz arc egyik oldala zsibbad? Több oka is lehet

Az arc izmainak munkáját különböző idegek irányítják, amelyek sérülhetnek, nyomás alá helyeződhetnek, begyulladhatnak. A nem megfelelő működés következtében egyes páciensek zsibbadást, esetleg bizsergést érezhetnek az arcuk adott felén, mások úgy tapasztalják, elvesztettek mindenféle érzést. Mivel ezeket a tüneteket számos betegség okozhatja, hatékony kezelés csak a pontos diagnózis talaján születhet, vagyis a legfontosabb teendő az orvosi vizsgálat – hangsúlyozza dr. Jakab Gábor PhD, a Neurológiai Központ neurológusa. 

Íme, a lehetséges okok

Stroke
Stroke akkor következik be, amikor egy, az agyban lévő ér elzáródik, így az adott agyterület nem jut elég vérhez. A legjellemzőbb tünetek mind hirtelen jelentkeznek – de nem feltétlenül mutatkozik meg minden egyes szimptóma.
Gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. (Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható. Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. )
Beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, zavart viselkedés.
Egyensúlyzavar, járási nehézségek. (Meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni.)
– Erős, hirtelen kezdődő, tarkótáji fejfájás.

Ilyenkor a legfontosabb teendő a mentő kihívása! Az akut tünetek okának megállapítása után kezdődhet az agyi ereket elzáró vérrög feloldása, például gyógyszerekkel vagy szükség esetén műtéttel. Agyvérzés esetén gyógyszeres kezelés, vagy műtéti eltávolítása jön szóba.

Bell-féle arcidegbénulás
Ez a betegség akkor alakul ki, ha az arc egyik felének mozgását irányító idegek begyulladnak, vagy nyomás alá kerülnek, és bár a konkrét okra sokszor nem derül fény, gyakran megfázás, influenza után jelennek meg a tünetek. A bénulás mellett a fél arc zsibbadására, állkapocs fájdalomra, fejfájásra, fülcsengésre, az ízérzékelés csökkenésére is rá kell kérdezni.


Bell-féle arcidegbénulás néha magától elmúlik, részletes orvosi vizsgálat dönthet gyulladáscsökkentő (pl. szteroid tartalmú gyógyszerek) esetleges beállításáról. Fizikoterápiás eljárások is segíthetnek az izmok működésének helyreállításában. 

Fotó: 123rf.com

Szklerózis multiplex
A szklerózis multiplex egy autoimmun eredetű, progresszív betegség, ami megtámadja a gerincben és az agyban lévő idegrostok szigetelőhüvelyét, az ún. myelinhüvelyt. A tünetek a lábakon, a karokon és az arcon jelentkezhetnek, egyik vagy mindkét oldalon. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha homályos látás, beszédbeli és koordinációs nehézségek mutatkoznak, amelyekhez erős fáradtság társul. A szklerózis multiplex egyelőre nem gyógyítható, de a betegség fellángolásai bizonyos mértékig visszaszoríthatók, és a rokkantság kialakulása késleltethető.

Hemiplégiás migrén
A hemiplegiás migrénről beszélünk, ha a görcsös fejfájás,fényérzékenység és hányinger mellett egyéb  idegrendszeri tünetek is észlelhetők,
mint például féloldali zsibbadás, átmeneti féloldali bénulás, beszédzavar, járászavar, amelyeket olykor tudatzavar is kísér. Ez az ijesztő jelenség gyakrabban érinti a férfiakat, és az esetek egy részében öröklődik. Ezzel a ritka típusú migrénnel érdemes fejfájás kezelésében is jártas neurológushoz fordulni, ugyanis a standard migrén ellenes szerek gyakran nem hatnak. 

Az arc egyik felének zsibbadása, bénulása számos más ok miatt is kialakulhat, mint például allergiás reakció, fogászati beavatkozás, arcot ért sérülés vagy éppen tumor miatt. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek nem múlnak, esetleg romlanak, ha fejsérülés következtében alakultak ki, vagy ha a test más részeire is kiterjednek – ismerteti Jakab doktor. – Természetesen stroke gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni, de a kevésbé ijesztő, esetleg tartósan fennálló tünetek is kezelést igényelhetnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.