Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mivel foglalkozik a nőgyógyászati endokrinológia?

Érdekességek2023. február 24.

A nőgyógyászat és az endokrinológia két különálló területe az orvostudománynak, ám vannak olyan állapotok, amikor e két szakterület összefonódik, így ma már léteznek olyan orvosok is, akik a nőgyógyászati endokrinológia területében mélyedtek el. Erről bővebben dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológus szakembere beszélt.

Fotó: 123rf.comVan, hogy mindkettőre egyszerre szükség van 

A hormonális folyamatok átszövik szinte az egész szervezet működését, így igen gyakran beleszólnak a női nemi funkciókba is.  A terhesség, a klimax, a menstruáció mind olyan folyamatok, melyek a nőgyógyász szakterületét képezik, de bizony ahhoz, hogy teljes egészében megérthessük – és ezáltal orvosolhassuk is – őket, az endokrinológus orvos véleményére is szükségünk lesz.

A nőgyógyászati endokrinológia fő területei

Vetélés, meddőség: ahogyan a terhesség, úgy a vetélés is erőteljes hormonális háttérrel rendelkezik. Nem csak az elégtelen tápanyagellátottság, hanem az ösztrogén szint eltolódása, de ugyanígy, a progeszteron nem megfelelő koncentrációja is vezethet ide. Meddőséget, vetélést okozhatnak még a többek között a kezeletlen pajzsmirigyzavarok, a prolaktin magas szintje, valamint a PCOS és az inzulinrezisztencia is. Természetesen a kóros állapotokat nem csupán a pozitív tesztig, hanem a terhesség során is kezelni kell (akár gyógyszeresen, akár életmódterápiával).

Klimax: a menstruációs ciklus megszűnése, a klimax bekövetkezése is hormonális eredetű, és komoly változásokkal jár. Ennek köszönhető, hogy tüneteinek enyhítésében nem csak a nőgyógyász lehet segítségünkre, hanem a hormonháztartással is behatóbban foglalkozó endokrinológus is, aki hormonterápiával csökkentheti a menopauza okozta kellemetlen tüneteket (hőhullámok, izzadás, hangulatingadozások), valamint véd annak szövődményei ellen (pl. csontritkulás).

Ösztrogéndominancia: az állapot során az ösztrogén kerül túlsúlyba a progeszteronéval szemben (normál esetben egyensúlyban vannak). Az ösztrogéndominancia nem csak kellemetlen tüneteket (libidóhiány, hajhullás, migrén, ödéma, vetélés), hanem komolyabb betegségeket is okozhat (pl. mióma), ezért fontos mielőbbi kezelése- figyelmeztet dr. Lőrinc Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász endokrinológusa.

Hormonális elhízás: abban az esetben, ha normál étkezés mellett is folyamatos hízást tapasztal, esetleg számos diéta és mozgás árán sem tud lefogyni, akkor nagy valószínűséggel olyan hormonális betegség áll a háttérben, mely testsúlybeli változásokat is okoz – ez sajnos még jobban rontja a meglévő hormonális zavarokat és újabbakat indukál, így egy ördögi kör veheti kezdetét. 


Menstruációs zavarok: a nőgyógyászati rendelőkben az egyik leggyakoribb panasz a menstruációs zavar. Ennek hátterében lehetnek fizikai elváltozások, pszichés problémák, illetve hormonális zavarok is. A panasz megnyilvánulhat túl hosszú, illetve túl rövid menstruációban, valamint az átlagosnál több/kevesebb menstruációs vér meglétében. Hátterében gyakran pajzsmirigyzavar, PCOS, (korai) menopauza, magas prolaktinszint, D-vitamin hiánya, illetve ösztrogéndominancia áll.

Fotó: 123rf.com

Mely tünetek esetén érdemes nőgyógyászati endokrinológia után nézni

Abban az esetben, ha az alábbi tüneteket észleli magán, mindenképpen érdemes olyan szakembert keresnie, aki ezzel az összetett szakterülettel foglalkozik:


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.