Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Morton neuroma: egy betegség a rossz cipőtől

Érdekességek2023. szeptember 24.

A Morton neuroma a talpon végigfutó talpi ideg irritációja miatt alakul ki, és mivel összefüggésbe hozható a nem megfelelő cipők tartós használatával, jóval több nőnél okoz fájdalmat, mint férfinál. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista a probléma diagnosztizálására és kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.    

Fotó: 123rf.comJellegzetes tünetek a talpon

A talpon végigfutó idegen a tartós nyomás és irritáció miatt jóindulatú szövetburjánzás alakulhat ki, ami tipikusan éles fájdalommal hívja fel magára a figyelmet. Van azonban még néhány tünet, amely mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel.
A fájdalom legtöbbször a 3. és 4. lábujj között jelentkezik, de végigfuthat az egész külső lábélen is.
– Előfordul, hogy a nagylábujjban érződik égő fájdalom, ami a többi lábujjra is kiterjedhet.
Érzéketlenség és zsibbadás is mutatkozhat a lábujjakban.
– A fájó érzés cipőviselés közben bukkan fel, akár olyan érzést keltve, mintha egy kő lenne a lábbeliben. Sokszor le is kell venni a cipőt a fájdalom miatt.
A fájdalom rohamokban jelentkezik. Van, hogy hetente kétszer is szenvedünk tőle, majd hónapokig szünet áll be. Ugyanakkor kezelés nélkül idővel egyre gyakoribbá válnak a panaszok.

Miért a nőket sújtja főként?

A Morton neuroma a nőknél négyszer gyakrabban jelentkezik, mint a férfiaknál. Főként 50-60 éves korban alakul ki, de bármilyen életkorban képes megnehezíteni a járást. És miért épp a nőket szenvednek tőle? Mert van néhány rizikófaktor, ami hozzájárul a kialakulásához:
magas sarkú, szűk orrú cipő viselése,
– egyes sportágak és tevékenységek, amelyek nyomást gyakorolnak az ínszalagra és az idegek megvastagodását okozzák (például futás, ugrószámok, síelés, balett),
bizonyos deformitások, mint a kalapácsujj vagy az ún. lúdtalp, amelyek az ínszalagot az idegekhez préselhetik.

Hogyan lehet kezelni?

Az ilyen jellegű problémák kezelésénél elsődlegesen fontos felállítani egy korrekt diagnózist, amely megjelöli a panasz forrását. Ráadásul figyelembe kell venni az általános egészségi állapotot, hiszen például a cukorbetegség és a rheumatoid arthritis szintén okozhat a lábfej- és talpproblémákat – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Budai Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista.

Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, szükség van-e a cipőviselés megváltoztatására, vagyis a magas sarkú és/vagy hegyes cipő okozta-e a bajt. Ha igen, ajánlott ergonomikusan kialakított, kényelmes lábbelire váltani, amelybe adott esetben egyénileg gyártatott betétet is érdemes elhelyezni. Az akut fájdalomnál gyors segítség lehet a jegelés, amely azonban csak átmeneti enyhülést hoz, így szükség van orvosi és egyéb kezelésre is. Utóbbiak közül hosszútávon mindenképpen fontos a funkcionális gyógytorna, amelyet akár gyógymasszázs és lökéshullám terápia is kiegészíthet.


Fotó: pixabay.com

A lökéshullámok – amelyek a természetben például a mennydörgésnél keletkeznek – az érintett, fájdalmas területre juttatva beindítják a test öngyógyító mechanizmusait, élénkítik a vérkeringést és az anyagcserét, oldják a triggereket. 

Arnold doktor tapasztalatai szerint az orvosi kezelések közül is számos módszer hatékony lehet. A helyi gyulladáscsökkentő injekció például több hétig is fájdalommentessé teheti a lábat, vagyis bizonyos körülmények közt az első lépés lehet a megoldás felé. Természetesen azt is látni kell, hogy a Morton neuroma egyes eseteiben ezek a módszerek már nem segítenek, és neurológiai-ortopédiai konzíliumra, végső soron műtéti kezelésre lehet szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.