Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mosson kezet, védekezzen a kórokozók ellen!

Érdekességek2020. március 20.

Fontos a helyes kézmosás, hiszen a leghatékonyabb védekezés a legkülönbözőbb kórokozók ellen, és ez az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének.

Fotó: pixabay.comAzt gondolhatnánk, hogy a kézmosás (evés előtt, vécéhasználat után, fertőzésveszélyes tárgyak érintése után stb.) magától értetődő rutincselekvés. Felmérések szerint azonban ez nincs így: tízből hat ember nem mos kezet például hazaérkezés után. Márpedig érdemes végiggondolni, hogy a napi tevékenység során hányféle olyan tárgyat, felületet érintünk meg, a kilincstől kezdve a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóin, a pénzdarabokon, a közösen használt munkaeszközök billentyűin át a vécéfogantyúkig, amelyeken a legkülönbözőbb kórokozók telepedhetnek meg. A szennyezett kézről a kórokozók a szem, az orr, a száj vagy az intim szervek nyálkahártyáira kerülhetnek, vagy az apró sérüléseken keresztül, a bőr védelmi vonalát megkerülve könnyen bekerülhetnek a szervezetbe és fertőzést, gyulladást okozhatnak.

Különösen fontos a gyengébb immunrendszerű gyermekek, idősek és a betegek védelmére figyelni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai érzékeltetik a kézhigiéné fontosságát: a WHO felmérései szerint a világon évente 3,5 millió gyermek hal meg olyan betegség következtében, amit kézmosással meg lehetne előzni. A kórokozók elleni védelem legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja a kézmosás, az egyszerű náthától kezdve a vírusos bőrfertőzéseken át a gyomorhurutokig, számos fertőző betegségtől megóvhat.

Pusztán az étkezés előtti és a WC használat utáni kézmosással a hasmenéses betegségek 45%-át, a légúti megbetegedéseknek pedig 23%-át lehetne elkerülni.

Mikor mossunk kezet?


Milyen az alapos kézmosás?

A helyes kézmosásnak is megvan a technikája, amire időben, már kora gyerekkorban meg kell tanítani mindenkit. A szakemberek szerint a helyes kézmosás a kéz minden részére, tehát a tenyéren kívül az ujjvégek, a kézhát és a hüvelykujj megtisztítására is kiterjed, szappanos, és legalább fél-egy percig tart. Meleg folyóvízzel, szappannal a leghatékonyabb, de ha a körülmények nem teszik lehetővé (például vonaton, kiránduláskor, rosszabbul felszerelt mosdókban, stb.) akkor a hideg vízzel is jobb a semminél.

A naponta használt szappan lehet kemény vagy folyékony (ez utóbbi nyilvános helyeken higiénikusabb), és mivel a szappan nemcsak a szennyeződéseket, hanem a bőr természetes, védő zsírrétegét is leoldja, nem árt, ha a tisztító hatás mellett egyben a kéz újra krémezéséről, táplálásáról is gondoskodni. A kézszárítás módja sem mindegy: különösen nyilvános helyen legjobb az egyszer használatos kéztörlő vagy az elektromos kézszárító használata.

Ha nem áll módunkban kezet mosni a higiénés kéz- és bőrfertőtlenítéshez használjunk törlőkendőt vagy alkoholos kézfertőtlenítő oldatot vagy gélt. Bőrfertőtlenítés esetén is a fertőtlenítendő felület teljes lefedettsége szükséges. Ügyelni kell arra, hogy a bedörzsölés teljes időtartama alatt a kéz vagy felület fertőtlenítőszertől nedves legyen.

Fotó: 123rf.comFelhasználási terület:
A kendőt vagy kézfertőtlenítő oldatot vagy gélt higiénés kéz- és bőrfertőtlenítésre ajánljuk, munkaközben, háztartásban, utazás során egyaránt.

Hatáspektrum:
Baktericid, fungicid, mikobaktericid, burokkal rendelkezővírusokkal szemben virucid (beleértve HBV, HIV, HCV). Ezen felül hatásos Adeno és Rota vírus ellen is.
Például: 

Kórházi kézhigiéné

Ha laikusok mindennapjaiban ekkora jelentősége van a helyes kéztisztításnak, ez az egészségügyi intézményekben még inkább érvényes, ahol a legnagyobb esély van a fertőző kórokozókkal illetve a leromlott immunrendszerű emberekkel való találkozásra!
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb és legolcsóbb eszköze a megfelelő antimikrobiális spektrummal rendelkező kézfertőtlenítő szer alkalmazásával és a megfelelő technikával végrehajtott kézfertőtlenítés.

A WHO a kézhigiéné fejlesztésére minden évben meghirdet aktuális, ún. kampányfeladatokat, amelyeknek része a betegellátó intézmények személyzetének oktatása, a betegek és a látogatók felvilágosítása, a plakátokkal és egyéb eszközökkel történő figyelemfelhívás a kórházi fertőzések visszaszorításának érdekében.

A Budai Egészségközpont eddig is kiemelten kezelte a kézhigiénés szokások fejlesztését a munkatársak körében és a hozzánk látogatók számára is.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.