Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mosson kezet, védekezzen a kórokozók ellen!

Érdekességek2020. március 20.

Fontos a helyes kézmosás, hiszen a leghatékonyabb védekezés a legkülönbözőbb kórokozók ellen, és ez az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének.

Fotó: pixabay.comAzt gondolhatnánk, hogy a kézmosás (evés előtt, vécéhasználat után, fertőzésveszélyes tárgyak érintése után stb.) magától értetődő rutincselekvés. Felmérések szerint azonban ez nincs így: tízből hat ember nem mos kezet például hazaérkezés után. Márpedig érdemes végiggondolni, hogy a napi tevékenység során hányféle olyan tárgyat, felületet érintünk meg, a kilincstől kezdve a tömegközlekedési eszközök kapaszkodóin, a pénzdarabokon, a közösen használt munkaeszközök billentyűin át a vécéfogantyúkig, amelyeken a legkülönbözőbb kórokozók telepedhetnek meg. A szennyezett kézről a kórokozók a szem, az orr, a száj vagy az intim szervek nyálkahártyáira kerülhetnek, vagy az apró sérüléseken keresztül, a bőr védelmi vonalát megkerülve könnyen bekerülhetnek a szervezetbe és fertőzést, gyulladást okozhatnak.

Különösen fontos a gyengébb immunrendszerű gyermekek, idősek és a betegek védelmére figyelni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai érzékeltetik a kézhigiéné fontosságát: a WHO felmérései szerint a világon évente 3,5 millió gyermek hal meg olyan betegség következtében, amit kézmosással meg lehetne előzni. A kórokozók elleni védelem legegyszerűbb és egyben leghatékonyabb módja a kézmosás, az egyszerű náthától kezdve a vírusos bőrfertőzéseken át a gyomorhurutokig, számos fertőző betegségtől megóvhat.

Pusztán az étkezés előtti és a WC használat utáni kézmosással a hasmenéses betegségek 45%-át, a légúti megbetegedéseknek pedig 23%-át lehetne elkerülni.

Mikor mossunk kezet?


Milyen az alapos kézmosás?

A helyes kézmosásnak is megvan a technikája, amire időben, már kora gyerekkorban meg kell tanítani mindenkit. A szakemberek szerint a helyes kézmosás a kéz minden részére, tehát a tenyéren kívül az ujjvégek, a kézhát és a hüvelykujj megtisztítására is kiterjed, szappanos, és legalább fél-egy percig tart. Meleg folyóvízzel, szappannal a leghatékonyabb, de ha a körülmények nem teszik lehetővé (például vonaton, kiránduláskor, rosszabbul felszerelt mosdókban, stb.) akkor a hideg vízzel is jobb a semminél.

A naponta használt szappan lehet kemény vagy folyékony (ez utóbbi nyilvános helyeken higiénikusabb), és mivel a szappan nemcsak a szennyeződéseket, hanem a bőr természetes, védő zsírrétegét is leoldja, nem árt, ha a tisztító hatás mellett egyben a kéz újra krémezéséről, táplálásáról is gondoskodni. A kézszárítás módja sem mindegy: különösen nyilvános helyen legjobb az egyszer használatos kéztörlő vagy az elektromos kézszárító használata.

Ha nem áll módunkban kezet mosni a higiénés kéz- és bőrfertőtlenítéshez használjunk törlőkendőt vagy alkoholos kézfertőtlenítő oldatot vagy gélt. Bőrfertőtlenítés esetén is a fertőtlenítendő felület teljes lefedettsége szükséges. Ügyelni kell arra, hogy a bedörzsölés teljes időtartama alatt a kéz vagy felület fertőtlenítőszertől nedves legyen.

Fotó: 123rf.comFelhasználási terület:
A kendőt vagy kézfertőtlenítő oldatot vagy gélt higiénés kéz- és bőrfertőtlenítésre ajánljuk, munkaközben, háztartásban, utazás során egyaránt.

Hatáspektrum:
Baktericid, fungicid, mikobaktericid, burokkal rendelkezővírusokkal szemben virucid (beleértve HBV, HIV, HCV). Ezen felül hatásos Adeno és Rota vírus ellen is.
Például: 

Kórházi kézhigiéné

Ha laikusok mindennapjaiban ekkora jelentősége van a helyes kéztisztításnak, ez az egészségügyi intézményekben még inkább érvényes, ahol a legnagyobb esély van a fertőző kórokozókkal illetve a leromlott immunrendszerű emberekkel való találkozásra!
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb és legolcsóbb eszköze a megfelelő antimikrobiális spektrummal rendelkező kézfertőtlenítő szer alkalmazásával és a megfelelő technikával végrehajtott kézfertőtlenítés.

A WHO a kézhigiéné fejlesztésére minden évben meghirdet aktuális, ún. kampányfeladatokat, amelyeknek része a betegellátó intézmények személyzetének oktatása, a betegek és a látogatók felvilágosítása, a plakátokkal és egyéb eszközökkel történő figyelemfelhívás a kórházi fertőzések visszaszorításának érdekében.

A Budai Egészségközpont eddig is kiemelten kezelte a kézhigiénés szokások fejlesztését a munkatársak körében és a hozzánk látogatók számára is.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)