Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most érdemes kivizsgáltatni a pollenallergiát!

Érdekességek2025. február 28.

Most érdemes kivizsgáltatni a pollenallergiát! - Fotó: rawpixel © 123RF.com

Akár már februárban is jelentkezhetnek a szezonális pollenallergia tünetei, de még nem késő, hogy kivizsgáltassuk magunkat. A szezont a mogyoró virágzása nyitja, majd azt követi az éger, a kőris, a nyír, a nyár és a tölgy. A bőrön végzett úgynevezett prick-tesztet érdemes a tünetmentes időszakban és az antihisztamin készítmények szedése előtt elvégeztetni – mondja dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.

Annak érdekében, hogy az érintettek időben elkezdhessék a terápiát, már a kellemetlen panaszok megjelenése előtt ajánlott allergiavizsgálatra menni, így időben kiderül, pontosan mi áll az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetek hátterében. A szezonális allergiás nátha tünetei akár már februárban jelentkezhetnek, hiszen a korai allergiaszezon a mogyoró virágzásával veszi kezdetét Magyarországon.

Az állandó vizes orrfolyást, tüsszögést, szem- és orrviszketést, valamint az orrdugulást allergia is okozhatja, így két-három hétig tartó panaszok esetén ajánlott mielőbb fül-orr-gégészeti vizsgálatra menni különösen abban az esetben, ha a tünetek már az előző év hasonló időszakában is előfordultak. Ilyenkor elsőként a baktérium- és vírusfertőzés lehetőségét zárják ki, majd sor kerül a bőrön végzett prick-tesztre.
„Ennek során gyárilag tisztított allergéneket viszünk fel az alkar bőrére és azokat egy apró tűvel megkarcoljuk. Amennyiben 15-20 perccel később a bőrkarcolás helyén csalángöb jellegű kiütés jelenik meg piros udvarral körülvéve, az pozitív reakciót jelent az adott allergénre.  Ezt a klinikai tünetekkel összevetve állapítható meg az allergia ténye” – mondja dr. Kraxner Helga.


dr. Kraxner Helga.A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa kiemeli: bizonyos állapotok esetében – erős tünetek, asztmatikus panaszok, egyes gyógyszerek szedése, várandósság – a bőrtesztet nem szabad elvégezni, vagy nem lesz az eredmény értékelhető. Ilyenkor vérvétel útján tudják meghatározni az allergéneket.

Az allergiás betegek gyógyszeres kezelését a várható szezon előtt egy-két héttel már el kell kezdeni. A tüneti szerek folyamatos használatával tompíthatók leghatékonyabban a panaszok, melyek a fentieken kívül kiegészülhetnek még fül- vagy torokviszketéssel, valamint az arcüreggyulladástól eltérően nem járnak fájdalommal, szaglásvesztéssel, arcduzzanattal. A terápia alapját az antihisztaminok (tabletták, orrspray-k és szemcseppek) és a lokális szteroid orrsprayk jelentik, utóbbiak helyileg gátolják a gyulladást.  Érdemes emellett sós orrmosó folyadékot is használni, amely eltávolítja az orrnyálkahártyáról az irritáns anyagokat és a polleneket – javasolja a szakember.

Az allergia oki kezelésében az allergénspecifikus immunterápia nyújthat segítséget, amely azonban csak az orvos és a beteg együttműködésében, szoros kontroll mellett alkalmazható, minimum három szezonon keresztül, a javulás pedig fokozatosan alakul ki – mondja a szakértő.

 

A hatékony terápia kialakítása mellett életmódbeli változásokkal is javítható az allergiás betegek élete: gyakori hajmosás, ruha- és ágyneműcsere, légtisztító, pollenszűrős szúnyogháló is segíthet a tünetek enyhítésében.

 

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)