Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most minden érintett megoszthatja a tapasztalatait: átfogó kutatás a mellrák ellen

Érdekességek2024. április 08.

A magyar női lakosság körében az emlőrák a leggyakoribb rákos megbetegedés. Az idei nőnap apropóján az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy kérdőívet állított össze, aminek célja, hogy átfogó képet kapjanak a mellrákkal diagnosztizáltak betegútjáról, kezelési tapasztalatairól és életminőségéről a kezelés alatt és azután. A kérdőívre adott válaszokból szeretnék feltárni a főbb nehézségeket a betegség felismerésével elinduló folyamatban, hogy ezek alapján a döntéshozókkal közösen dolgozhassanak a rendszer jobbításán.

Fotó: 123rf.comHazánkban az előző évtized alatt a nők körében a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus az emlőrák volt. Emellett aggasztó tény, hogy Magyarországon a rákkal összefüggő elhalálozás aránya 33%-kal meghaladta az uniós átlagot 2019-ben, ahol az emlőrák az egyik vezető, halálozásért felelős ráktípus a tüdő-, vastagbél-, és hasnyálmirigyrák mellett. 

Egy magas minőségű, országos lefedettségű betegút kialakításának elősegítése érdekében az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület egy átfogó kérdőívet állított össze a már emlődaganattal diagnosztizált betegek számára.

Magyarországon évente nyolc-kilencezer új beteget diagnosztizálnak emlőrákkal. A mellrák előfordulási tendenciái az idősebb (≥50 éves) nők körében összhangban vannak a nemzetközi megfigyelésekkel, így a szűrésre jogosult 45-65 év közötti korosztálynak mindenképp javasolt 2 évente szűrésre menni. Emellett az 50 éve alatti nőknél az emlőrák előfordulása közel 30%-kal nőtt az elmúlt egy évtizedben. A betegek beszámolói szerint a fiatalabb, szűrés alatti korosztályba tartozó nőknek sokszor az első vizsgálatig körülményes eljutniuk, nehezen kapnak vizsgálati időpontot azzal a megjegyzéssel, hogy túl fiatalok a mellrákhoz. A korai felismerésnek óriási jelentősége van a betegség kezelésében. Többek között ezért is szeretnénk megérteni, mik azok a pontok a felismerés, diagnosztizálás és a kezelés során, amiken javítani lehetne.” – mondta el Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen egyesület alelnöke.

Általánosságban elmondható, hogy minél több kockázati tényezővel rendelkezik valaki és minél későbbi stádiumban kerül betegként diagnosztizálásra, annál rosszabb az életminősége, illetve túlélési esélyei. A korai, csak lokális kiterjedéssel felfedezett betegség műtéti beavatkozás után a legtöbbször megszünteti a rákos sejtek jelenlétét a szervezetben, azonban ez nem zárja ki a betegség későbbi kiújulásának kockázatát. Áttétes, másnéven metasztatikus emlőráknak nevezzük, mikor a daganat a test más részében kiújul, ami az emlőrákkal diagnosztizáltak akár kb. 20-30 %-nál előfordulhat. Bár az orvostudomány mai állása szerint az áttétes emlőrák nem gyógyítható, az utóbbi 20 évben rengeteg eredményes kutatás zajlott és zajlik napjainkban is a gyógyszeriparban, melynek eredményeképp lehetséges a hosszútávú – akár több évtizedes – túlélés is. A betegség kiújulásának kockázatát csökkentő terápiák alkalmazása a hazai kezelési gyakorlatban a betegek életminőségének megtartása mellett növelné a daganatmentes élet esélyét, lehetőséget jelentene a teljes gyógyulás valószínűségének növelésére.

Mindennél fontosabb, hogy az egészségmegőrzés területén a lehető legjobb lehetőségek álljanak rendelkezésre országos szinten a korai felismerést, diagnosztikát, gyógyszeres kezeléseket és rehabilitációt illetően. Olyan össztársadalmi együttműködésre van szükség, mely a demográfiai és gazdasági kérdéseket együtt kezeli a szociális és egyéni hatásokkal, és többszereplős párbeszédek útján komplex megoldási javaslatokat dolgoz ki a döntéshozók számára.


Az egyesület kérdőíve egy fontos lépés ebben a folyamatban. Minden kitöltő közvetlenül segít abban, hogy megértsük, milyen nehézségekkel szembesülnek az érintettek, és ezáltal minél átfogóbb képet kapjunk az emlőrákkal küzdők jelenlegi helyzetéről Magyarországon, a tapasztalataikról az első jelek felismerésétől a diagnosztizáláson keresztül a kezelésig és azután. Minden kitöltő esélyt ad arra, hogy javítani tudjunk az ő és más betegek helyzetén. A kérdőív kitöltése mindössze fél órát vesz igénybe, ami pedig életeket óvhat meg.

Minden érintett nőt arra buzdítanak, hogy osszák meg tapasztalataikat a kérdőív kitöltésével!

A kérdőív ezen a linken érthető el: https://forms.gle/Dy4HhWXcnMqzHQKj9 

 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit érdemes tenni a szájüreg és a fogak egészsége érdekében?

2025. november 01.

1., Hidratálás

A hidratálás elősegíti a nyáltermelést, ami kulcsfontosságú a fogszuvasodás és az ínybetegségek megelőzésében. A megfelelő hidratáltság csökkenti a szájszárazságot és elősegíti a szájflóra egyensúlyát.

2., Rendszeres fizikai aktivitás

A testmozgás nemcsak a szívnek és az izmoknak tesz jót, hanem a szájüreg egészségét is támogatja. A rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a szájüregi egészségre, beleértve az egészségesebb ínyt és fogakat, valamint csökkenti a szájüregi gyulladásokat. A BioMed Central 2024-es felmérése szerint a mérsékelt fizikai aktivitás csökkentheti a fogvesztés kockázatát, míg a túlzott aktivitás növelheti azt.

3., Alkoholos italok mellőzése

Az RDH magazine 2024-es narratív áttekintése szerint az alkoholos italok csökkenthetik a nyáltermelést, ami szájszárazsághoz vezethet. A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és az ínybetegségek kockázatát. A kutatás a megfelelő hidratálás fontosságát is hangsúlyozza az alkohol fogyasztása mellett.

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.