Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most utazik? Erre figyeljen, ha szívbeteg!

Érdekességek2023. június 14.

Az utazás nem tilos még szívbetegeknek sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint csupán elővigyázatosság szükséges annak, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át, a biztonság érdekében.

Fotó: 123rf.comMire kell figyelni?

A „szívbetegség” többféle betegséget takarhat, és ezeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél. Másrészt vannak gyógyszerek, amelyeket pontosan 12, vagy 24 óránként be kell venni, mert ennyi a hatásideje. Az időeltolódás és a „vakáció” ezt nem változtatja  meg. Különösen fontos ez a véralvadásgátlóknál. Más gyógyszerek adagjánál lehet a dózison egy kicsit változtatni (például  vízhajtók), de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni – ismerteti Vaskó doktor.

Az első legnyilvánvalóbb teendő, hogy minden egyes távol töltött napon rendelkezésre álljanak azok a szükséges felszerelések, amelyek otthon megtalálhatók. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy nálunk vannak a gyógyszerek, néhány betegnek pedig fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Ugyanakkor az is elég lehet, ha csak a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél, a szakorvos akár még abban is segíthet, hogy szükség esetén az adott helyszínen ajánljon megfelelő szakembert vagy egészségügyi intézményt. 

Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk és gondosan kiválasztani a megfelelő utasbiztosítást. Fokozhatja a biztonságot például, ha a biztosítás a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol nyelven vagy az adott ország nyelvén.

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek?

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül muszáj tartózkodniuk a nagyobb magasságoktól sem. Ilyen körülmények között azonban fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) bevitelre és a folyadékfogyasztásra. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet.

A betegeknek tehát figyelniük kell a tüneteikre, hogy megtehessék a szükséges lépéseket, pihenhessenek, bevehessék a megfelelő gyógyszereket.
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen vakcinációra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Adott esetben a vidéki, afrikai szafari helyett pedig biztonságosabb lehet egy nagyobb várost választani, az elérhető segítség lehetősége miatt.  


Fotó: pixabay.com

Hogyan repüljünk?

A hosszú repülőutak egészséges személyeknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, erre a kockázatra a szívbetegeknek külön fel kell készülniük a kardiológus segítségével. Különösen azoknak kell gondosan eljárniuk, akik perifériás érbetegséggel vagy szívelégtelenséggel élnek. A megfelelő gyógyszeres előkészítésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, szükség esetén kompressziós harisnya viselése. Bizonyos betegségek, állapotok esetén a repülés nem ajánlott.

A fotó illusztráció: pixabay.com

– Szívbetegeknél az a legfontosabb, hogy utazás előtt a kardiológus segítségével gondolják át a lehetséges kockázatokat és készüljenek fel azok kezelésére. Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.