Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Most utazik? Erre figyeljen, ha szívbeteg!

Érdekességek2023. június 14.

Az utazás nem tilos még szívbetegeknek sem. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint csupán elővigyázatosság szükséges annak, aki szívinfarktuson, stroke-on, szívműtéten esett át, a biztonság érdekében.

Fotó: 123rf.comMire kell figyelni?

A „szívbetegség” többféle betegséget takarhat, és ezeket nem lehet egy kalap alá venni. Más tünetekre kell figyelni egy koszorúér-betegségeben, egy infarktuson átesett, egy ritmuszavarral küzdő, vagy egy kardiomypathiában szenvedő betegnél. Másrészt vannak gyógyszerek, amelyeket pontosan 12, vagy 24 óránként be kell venni, mert ennyi a hatásideje. Az időeltolódás és a „vakáció” ezt nem változtatja  meg. Különösen fontos ez a véralvadásgátlóknál. Más gyógyszerek adagjánál lehet a dózison egy kicsit változtatni (például  vízhajtók), de mindenképp tanácsos az orvossal konzultálni – ismerteti Vaskó doktor.

Az első legnyilvánvalóbb teendő, hogy minden egyes távol töltött napon rendelkezésre álljanak azok a szükséges felszerelések, amelyek otthon megtalálhatók. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy nálunk vannak a gyógyszerek, néhány betegnek pedig fokozza a biztonságérzetét, ha recepteket is magával visz arra az esetre, ha elvesztené a gyógyszereit. Ugyanakkor az is elég lehet, ha csak a gyógyszerlista és a kardiológus telefonszáma van kéznél, a szakorvos akár még abban is segíthet, hogy szükség esetén az adott helyszínen ajánljon megfelelő szakembert vagy egészségügyi intézményt. 

Azt mindenképpen érdemes még utazás előtt kideríteni, milyen orvosi ellátás van azon a területen, ahová utazunk és gondosan kiválasztani a megfelelő utasbiztosítást. Fokozhatja a biztonságot például, ha a biztosítás a hazaszállítás vagy a külföldi kórházi tartózkodás költségeit is fedezi. Az is nagyon hasznos, ha az orvosi papírok is nálunk vannak – lehetőleg angol nyelven vagy az adott ország nyelvén.

Nagy magasságok, egzotikus helyszínek?

A jól karbantartott szívbetegeknek nem feltétlenül muszáj tartózkodniuk a nagyobb magasságoktól sem. Ilyen körülmények között azonban fokozott figyelmet kell fordítani a megfelelő nátrium (só) bevitelre és a folyadékfogyasztásra. Tudni kell, hogy a nagy tengerszint feletti magasság a ritkább levegő miatt panaszokat okozhat. Ilyen helyzetben ugyanis a szívnek keményebben kell dolgoznia, ami légszomjhoz vezethet.

A betegeknek tehát figyelniük kell a tüneteikre, hogy megtehessék a szükséges lépéseket, pihenhessenek, bevehessék a megfelelő gyógyszereket.
Ha egzotikus vagy fejlődő országokba utazunk, előzetesen azt kell kideríteni, milyen vakcinációra van szükség, és hogy ez milyen hatással lehet az alapbetegségre. A legtöbb esetben nincs összefüggés, de erről meg kell kérdezni a kardiológust és mérlegelni kell a lehetséges rizikót. Adott esetben a vidéki, afrikai szafari helyett pedig biztonságosabb lehet egy nagyobb várost választani, az elérhető segítség lehetősége miatt.  


Fotó: pixabay.com

Hogyan repüljünk?

A hosszú repülőutak egészséges személyeknél is növelhetik a vérrögképződés rizikóját a lábakban, erre a kockázatra a szívbetegeknek külön fel kell készülniük a kardiológus segítségével. Különösen azoknak kell gondosan eljárniuk, akik perifériás érbetegséggel vagy szívelégtelenséggel élnek. A megfelelő gyógyszeres előkészítésen túl fontos a rendszeres felállás, járkálás, a lábak mozgatása ülő- és állóhelyzetben is, a folyadékfogyasztás, az alkohol kerülése, szükség esetén kompressziós harisnya viselése. Bizonyos betegségek, állapotok esetén a repülés nem ajánlott.

A fotó illusztráció: pixabay.com

– Szívbetegeknél az a legfontosabb, hogy utazás előtt a kardiológus segítségével gondolják át a lehetséges kockázatokat és készüljenek fel azok kezelésére. Megfelelő orvosi felkészítés és életmód, a stressz minimalizálása mellett a legtöbb kezelt beteg biztonságosan utazhat – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.