Mozgás és alvás: a regeneráció alappillérei

2025. június 18.

A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás fokozza a bőr vérkeringését, ezáltal javítja az oxigén- és tápanyagellátását. Az izzadás révén a méregtelenítés is fokozódik, ami szintén segíti a bőr tisztulását. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás pedig elengedhetetlen a bőr éjszakai regenerációjához. Az alvásmegvonás hatására nő a gyulladáskeltő anyagok szintje a szervezetben, ami hosszabb távon bőrproblémákhoz is vezethet. (1)

Életmódváltás kis lépésekben

A tavaszi étrendváltás a szervezet támogatásának egyik legfontosabb eszköze. A nehéz, zsíros, cukros, finomított szénhidrátokban gazdag ételeket érdemes friss, könnyű, rostban és vízben gazdag, szezonális zöldségekre és gyümölcsökre cserélni. A fermentált élelmiszerek (pl. savanyú káposzta, kimchi, kefir) probiotikumtartalmukkal támogatják a bélflórát, amely összefügg a bőr állapotával is.

Belső egészség, külső harmónia

A tavasz kiváló alkalom arra, hogy ne csak a ruhatárunkat frissítsük, hanem életmódunkat is újragondoljuk. A tudatos, antioxidánsokban gazdag étrend, a rendszeres testmozgás, a bőrhöz igazított külső ápolás és a megfelelő pihenés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy bőrünk is megújuljon. A szép bőr nem csupán genetika kérdése – egy olyan összetett rendszer eredménye, amelyben táplálkozás, életmód és gondoskodás egyaránt szerepet játszik. A táplálkozás szerepe nem csupán megelőző jellegű, hanem terápiás hatású is lehet: a bőrsejtek regenerációját, a kollagénszintézist, valamint a gyulladások csökkentését is támogatja.

Táplálkozás vizsgaidőszakban

2025. június 18.

A gyorsételek és a túlzott cukor- vagy koffeinbevitel ronthatja az eredményt

Míg a tápláló, vitamindús, rostokban gazdag ételek serkentik az agyműködést és segítenek az összpontosításban, addig az elégtelen mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás, a túl sok cukor és a túlzásba vitt gyorséttermi, valamint feldolgozott étel csökkentheti a koncentrációt.

„Érthető, hogy vizsgaidőszakban senki nem szeretne több órát a konyhában tölteni, mégis nagy a jelentősége annak, hogy a fiatalok kerüljék a tápanyagszegény gyorsételeket, hiszen a jó agyműködés biztosítása szempontjából kiemelkedően fontos az egészséges táplálkozás fenntartása” – mondja dr. Bodor Zsanett dietetikus.

Továbbá kiemeli a napi ötszöri étkezés szükségességét és hozzáteszi, hogy egész napos tanulás során hangsúlyos szerepet kap a reggeli, hiszen optimális esetben az elegendő energiát biztosít a szervezetnek a napindításhoz. Ennek fokozott agyi terhelés esetén kiemelt jelentősége van, hiszen az agy energiaforrásként glükózt használ, amelyet a bevitt tápanyagokból biztosít. A teljes kiőrlésű gabonákból készült péksütemények, kenyerek, a magas rosttartalmú zöldségek-gyümölcsök azért is ideálisak, mert egyenletesebb vércukorszintet biztosítanak a gyorsan felszívódó cukrokat tartalmazó ételekkel szemben. Éppen emiatt tehát kerülni kell a magas hozzáadott cukortartamú ételeket, italokat (cukrozott üdítők, energiaital, sütemények), és helyettük a természetesen édes gyümölcsöket kellene választani.

A három fő étkezés mellett ne feledkezzenek meg a diákok és a hallgatók a tízórairól és az uzsonnáról sem, ám ezek a kis étkezések ne a nassolásról szóljanak, vagyis ne chipset és ne csokit fogyasszanak ilyenkor (kivéve a magas, minimum 70%-os kakaótartalmú étcsokoládé, amiből 1-2 kocka megengedett).

Kisétkezéseknél érdemes olyan ételeket választani, amelyek beltartalma megfelelő tápanyaggal látja el a szervezetet a kognitív folyamatokhoz, mint pl. a natúr joghurt zabpehellyel, vagy alma, körte teljes kiőrlésű, rostokban gazdag keksszel.

Krónikus betegségben is javíthatja az életkilátásokat a mozgás

2025. június 17.

A rendszeres testmozgással kapcsolatban az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai és klinikai vizsgálatai elegendő bizonyítékát adták annak, hogy hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is – mondja dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Sportorvostan és Kardiológiai Tanszékének professzora.

A fizikai aktivitás szinte minden szervrendszerünkre pozitív hatással van. Bizonyítottan csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és segít megelőzni a koszorúér-betegséget. Javítja az inzulinérzékenységet – ez különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében –, sőt, bizonyos daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszik.