Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Klasszikus téli vacsora

2026. február 07.

Gyermekkoromban téli estéken sokszor ettük ezt az összeállítást! Külön-külön semmi különleges, de együtt nagyon finom!

Klasszikus téli vacsora

Hozzávalók: 10 db közepes szem burgonya, 30-40 dkg baconszalonna, fejenként 2 tojás, só, bors, olaj

A burgonyát megmosom, karikákra vágom és egy nagy, kiolajozott tepsibe terítem. Megszórom kevés sóval és borssal. A tetejét kirakom a baconszalonna szeletekkel. Kevés vizet öntök alá és alufóliával letakarva 180 fokon 40 percig sütöm. Közben a tojásokból hagyományos módon keménytojást főzök.

A kész tepsis burgonyát négy darabba vágott tojással tálalom! Savanyú káposztát vagy más savanyúságot kínálok hozzá!

Hódoljunk a téli örömöknek egészségesen

2026. február 07.

A téli hónapok egyet jelentenek a megfázásos és influenzás megbetegedésekkel. Az évszaknak nem megfelelő öltözék, a borongós idő és a korai sötétedés miatti rossz hangulat, a kevés napfény, valamint a nyári hónapokhoz képest kevesebb természetes vitaminforrás mind felelősek lehetnek a megbetegedésekért. De valóban elkerülhetetlen, hogy lázas betegen nyomjuk az ágyat? Megúszhatjuk meghűlés vagy influenza nélkül a telet?

„A náthát és az influenzát vírusok, illetve baktériumok okozzák, így a nem megfelelő öltözék csupán közvetve felelős a megbetegedésekért. Sokkal inkább a kimerültség és vitaminhiány miatt fellépő immungyengeség tehetnek arról, hogy szervezetünk kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor tehetünk azért, hogy betegség nélkül élvezhessük a hógolyózást. A vitaminok mellett számos természetes megoldással erősíthetjük szervezetünket, sőt, akár a megbetegedések tüneteit is kezelhetjük velük” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.

Hogyan tehetjük ellenállóvá a szervezetünket?

A kulcsszó: immunerősítés. Nyáron valóban több természetes vitaminforrás áll rendelkezésünkre, de a téli hónapok is ellátnak minket vitamindús finomságokkal. Amit lehet, fogyasszunk hámozatlanul, frissen vagy párolva, hogy minél több vitamint juttassunk be általuk a szervezetükbe. Néhány egészséges finomság télre:


Narancs, mandarin, kivi, káposzta – igazi C-vitamin bombák, a savanyú káposztából pedig kiváló ételeket is készíthetünk.
Zeller, burgonya, bimbóskel és banán – nélkülözhetetlen B6-vitamin források.
Szőlő, amely egyebek között gazdag káliumban, vasban, magnéziumban és cinkben, ezen kívül segíti az emésztést, sőt még a feszültségoldást is.
Alma – Minden nap egy alma, az orvost távol tartja, szól a mondás. De honnan van ez a varázserő? Magas flavoid tartalmának köszönhetően segít a vírusok és baktériumok leküzdésében, erősíti az immunrendszert, valamint gazdag A-vitaminban, kalciumban és cinkben is.

Ezeket ne dobja a WC-be!

2026. február 06.

A városi csatornarendszereket jellemzően úgy építették meg, hogy az áramló szennyvíz mintegy „magával vigye” a bekerülő anyagokat. Ez akkor működik jól, ha folyamatos és erőteljes az áramlás. Azonban a fogyasztási szokások megváltozásával – a kevesebb vízhasználat, a több műszálas anyag és az egyszer használatos higiéniai termékek miatt – ez a feltétel sok helyen már nem adott.

A nedves törlőkendők, a konyhai törlők, a sminklemosó kendők, sőt, a női higiéniai termékek többsége egyáltalán nem bomlik le abban a néhány órában, amíg a szennyvíz a hálózatban halad.

Amikor ezek az anyagok a csatornába kerülnek, nem úgy viselkednek, mint a WC-papír, hanem szálas közeget képeznek, hálószerűen összetapadnak, és erre a vázra a zsiradék és a szennyeződés odaragad. Az így kialakult szálasanyagtömeg, ha leszűkíti a csőszakaszt vagy egy szivattyúban elakad, leállíthatja a rendszer működését.