Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Női sorsok találkozása

2026. május 25.

Nem csak orvosi történet



Egy méhnyakrák-diagnózis nemcsak a testet, hanem az egész életet felforgatja. Félelmeket, kérdéseket és új utak keresését hozza magával – de közösséget, kapaszkodót és reményt is ad. Egy személyes történetből született meg a Mályvavirág Alapítvány, amely ma nők ezreinek segít eligazodni a betegség és a gyógyulás útján.

Nem egyszerű körbejárni ezt a témát. Nemcsak emberileg nehéz, hanem nőként is különösen érzékeny területre lépünk. A nőgyógyászati daganatok nem pusztán diagnózisok: testet, lelket és identitást érintő élethelyzetek. Talán ezért is olyan fontos, hogy erről ne csak szakmai nyelven, hanem emberi hangon beszéljünk.

2011 augusztusában született meg a második kislányom. A nagyobbik gyermekem akkor négyéves volt. A szülés után néhány héttel méhnyakrákot diagnosztizáltak nálam. Egy radikális műtéten estem át, majd kiderült, hogy a betegség áttétes, így sugárterápiára és kemoterápiára is szükség volt. Tizenöt év távlatából visszatekintve is egy rendkívül nehéz út volt ez – nemcsak számomra, hanem az egész családom számára is.

Orrspray-körkép: allergia ellen szteroid

2026. május 24.

A szteroid szó hallatán a legtöbb beteg még mindig pánikba esik. Pedig a lokálisan ható, gyulladáscsökkentő hatású összetevő, az allergiás tünetek kezelésében hosszútávon is alkalmazható orrcsepp, orrspray készítmények fontos alkotóeleme.

Ha nyár, akkor allergia



Az allergiás tünetek egyik kellemetlen megjelenési formája: az orrdugulás. A pollenallergia tünetei a tavaszi-nyári időszakban heteken, sőt hónapokon keresztül is megkeseríthetik a betegek életét. Poliszenzitizált személyek esetén több allergénre is tünet jelentkezik, így előfordul, hogy míg az egyik növény pollenszórása épp a végéhez közeledik, a következő allergén virágzása máris kezdődik. Hiába a jó idő, a kirándulásokat, a szabadban töltött időt az allergiás tünetek határozzák meg. Az éjszakák is nehezebben telnek, az orrdugulás, tüsszögés miatt a betegek nehezebben alszanak el, az éjszakai alvásuk sem pihentető, emiatt napközben is fáradtabbak. Érthető tehát, hogy megoldást keresnek a probléma kezelésére, s ebben nyújtanak segítséget a tüneti szerek, melyek egyik csoportját alkotják az orrnyálkahártyára helyileg ható, szteroid tartalmú készítmények.

Az öngyógyítás veszélyei

A lohasztó hatású orrcseppek recept nélkül is beszerezhető készítmények. Nagy segítséget jelentenek megfázás, vagy egyéb légúti betegségek idején, hosszútávú alkalmazásuk azonban a nyálkahártyát akár tönkre is teheti – figyelmeztet dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A készítmények a tájékoztatóban leírt ideig alkalmazva hatékonyan enyhítik az orrdugulás tüneteit is: érösszehúzó hatásuknak köszönhetően a gyulladt, duzzadt nyálkahártya térfogata csökken, ezáltal a légzés szabaddá válik. Tartós használatuk azonban nem csak a hozzászokás veszélye miatt nem javasolt: a megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

Szénanátha

2026. május 24.

Becslések szerint Magyarországon a lakosság közel ötöde szenved szezonális allergiás rhinoconjunctivitisben. A második helyen, szorosan a pollenallergia mögött a poratka-, majd az állatszőr– és a penészgomba-allergia áll.

A szénanátha tipikus tünetei


tüsszögés,
kötőhártya-gyulladás,
náthaszerű panaszok,
légúti elzáródás,
általános bágyadtság.


Az iparilag fejlett országokban évek óta kimutathatóan nő az allergiák gyakorisága. Az allergiára való hajlam genetikailag meghatározott. A környezeti tényezők feltehetően az allergia tényleges megjelenéséért felelnek. A vidékhez képest a városokban lényegesen gyakoribb a különféle allergiák előfordulása. A jövőben a pollenszezon várhatóan egyre hosszabbra nyúlik, mivel a klímaváltozás következtében egyre korábban fog elkezdődni, és egyre később ér véget.

Enyhe panasz vagy alkalomszerűen fellépő tünetek esetén elegendő a lokális kezelés. Ilyenkor például az azelasztintartalmú orrspray-k a megfelelők. Naponta két befújás orrlyukanként elegendő. Súlyosabb tünetek esetén nem szabad késleltetni az orális alkalmazásmódra való áttérést.