Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2018. január 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

5 gyakori tévhit a vérzékenységről

2025. január 04.

A vérzékenység kapcsán a legtöbben a súlyos hemofíliára gondolnak, ám az állapotnak több típusa is ismert. Dr. Ercsei Ibolyától, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusától megtudhattuk, vajon milyen tévhitek keringenek a vérzékenységről a köztudatban.

Hosszú vérzési idő a legfőbb tünet

Való igaz, sokaknak az tűnik fel, hogy a sebeik hosszan véreznek, nehezen áll el. De a vérzékenységnek egyéb tünetei is lehetnek, például gyakori orrvérzés, erős menstruáció, fogmosáskor gyakran vérző fogíny, valamint figyelemfelhívó jel az is, ha kék-zöld foltok tarkítják a bőrt, anélkül, hogy előzőleg beütöttük volna magunkat valamibe.

Mindig észrevehető tüneteket okoz

Bár sok esetben vannak a vérzékenységnek tünetei, ám ha igen enyhe a probléma, még az is lehet, hogy az illetőnek fel sem tűnik az állapot- mondja dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis-és Hematológiai Központ hematológusa.

Vérzékenység=hemofília

Nagy tévedés, amikor a vérzékenységet a hemofíliával azonosítják. A hemofíliai az a vérzékenység egy típusa, aminek több súlyossági fokozata is van. Legenyhébb esetben csak igen ritkán vérzik a beteg, míg súlyos formájában a spontán vérzés is igen gyakori (ez az izmokban, ízületekben is előfordulhat). Szintén a vérzékenységhez tartozik az ún. Von-Willebrand betegség, melyről bár kevesebbet hallani, ám igen sok embert érint. Enyhe esetben a beteg akár úgy is leélheti az életét, hogy nem is tud az állapotáról.

Csak férfiak lehetnek hemofíliások

A tévhit onnan származik, hogy férfiaknál lépnek fel tünetek, ám a nőknél is fennállhat hemofília, viszont rendszerint ők csupán hordozók, mivel van nekik egy egészséges X kromoszómájuk még. (hemofíliásoknál a hibás gén az X kromoszómán helyezkedik el).

A vérzékenyek nem sportolhatnak

Mivel a vérzékenységnek több súlyossági formája is létezik, ezért nem lehet kijelenteni, hogy nem sportolhatnak. A kérdés inkább a hemofíliások esetén érdekes, főleg azoknál, akiknél súlyos formában van jelen. Általánosságban azonban elmondható, hogy a megfelelő kezelésben részesült hemofíliások nem csak hogy mozoghatnak, de javasolt is, ugyanis a jól felépített izomzat még védelmi funkciót is ellát, így csökkenti a bevérzések kockázatát. Előtte természetesen ajánlott szakorvossal egyeztetni, valamint a balesetveszélyes/küzdősportok kerülendőek.

A sokszínű kisebbség: fogyatékosság és társadalmi helyzet

2025. január 04.

Az emberi társadalmak, jóformán korszakoktól függetlenül, mindig valamilyen egyértelműnek gondolt többségre vannak szabva, arra az „ép” vagy „normális” emberre, aki a többiekhez képest hasonló módon tud működni az élet legkülönbözőbb területein. Pedig valójában mindannyian eltérünk ettől az ideáltipikus „normalitástól” egy vagy több területen, kisebb vagy nagyobb mértékben.

Alapvető meghatározása szerint a fogyatékosság olyan hosszan tartó fizikai, értelmi, pszichoszociális vagy érzékszervi károsodás, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja egy adott személy teljes társas működését, szerepvállalását. Nem feltétlen azért, mert aki valamely képességében korlátozott, az ne lenne képes más területeken teljes értékű, akár átlag feletti teljesítményre, hanem mert az egész civilizációnk az általánosan elterjedtet tekinti (sokszor még mostanában is) normálisnak. És bár ez a leegyszerűsítés ma már megdőlni látszik.


A fogyatékkal élőkhöz a jelenben is sok tévképzet, előítélet, és az ezekből adódó társadalmi hátrány kapcsolódik.


Legyen szó fizikai vagy mentális korlátozottságról, bár, mint látni fogjuk, a fizikai-érzékszervi fogyatékok (pl. vakság, siketség, mozgáskorlátozottság) azok, melyeket a közösség elsősorban annak tekint, miközben az értelmi fogyatékosságot, vagy, mondjuk, az autizmust gyakran már kevésbé. Mintha azok már (kisebb-nagyobb részben) az egyénen múlnának…

Régen sem volt jobb

A nyugati világban már az ókorban sem tekintették a közösség teljes jogú tagjának a fogyatékkal élőket, sőt a rabszolgatartó társadalmakban gyakori volt, hogy büntetésből okoztak fizikai fogyatékokat az engedetlen rabszolgáknak, megcsonkítva vagy épp megvakítva őket.

És bár azt gondolnánk, hogy a keresztény Európában javult a helyezet, az isteni elrendelés által létrejött társadalmi rend eszméje legtöbbször oda vezetett, hogy a fogyatékosokat egyben bűnösöknek is tekintették, akikre nem véletlenül mérte ezt a sorsot a felsőbb hatalom.

A reneszánsztól kezdve aztán – bár megmaradt ez a szemlélet – a fogyatékos ember már nem mint megvetésre, inkább mint szánalomra szoruló, elesett személy jelent meg. Ez persze nem jelentett valamiféle feltétlen elfogadást, hisz az 1600-as évek elejétől megjelenő intézetek gyakran inkább a fogyatékosoknak az ép többségtől való elkülönítését szolgálták, mint (az ehhez képest másodlagos) a gondoskodást.

És ahhoz már tényleg a XX. század második fele kellett, hogy megjelenjen az ún. szociális modell (főleg angolszász területen), melynek lényege az volt, hogy a fogyatékosság olyan állapot, mely nem vagy csak részlegesen gyógyítható. Úgyhogy ne a fogyatékosok alkalmazkodjanak a többséghez, hanem fordítva, hisz az előbbiek – helyzetükből adódóan – sokkal kevésbé képesek erre az alkalmazkodásra. (Ha, mondjuk, mindenhol lépcsők vannak, egy kerekesszékes nem képes közlekedni, és nem azért, mert nem akar.) És a szociális modell már alapvetően a társadalmi szerepekről, a többség kisebbséggel szembeni felelősségvállalásáról szól.

Amit a védőoltásokról tudni kell

2025. január 03.

Számos kérdés felmerülhet egy-egy védőoltás esetén, vagy akár egy új típusú oltás megjelenésekor.

Kik kaphatnak Magyarországon kötelező védőoltást?

A kötelező védőoltásokat térítésmentesen kaphatja meg a Magyarországon tajszámmal rendelkező, vagy tajszámmal nem rendelkező, de életvitelszerűen legalább 3 hónapig Magyarországon tartózkodó külföldi gyermek. A tartózkodási engedéllyel rendelkező, bevándorolt, letelepedett vagy befogadott harmadik országbeli gyermek.

Hogyan kell tárolni a gyógyszertárban megvásárolt szabadon választható oltásokat?

A gyógyszertárakban a szülők által kiváltott védőoltásokat szigorúan 2–8 °C között kell tárolni. Érdemes a hűtőszekrényben egy hőmérőt tartani, ugyanis a magasabb hőmérsékleten tartott vagy fagyott oltóanyag már nem adható be. A gyógyszertárakban kötelező ún. hőmérsékletnaplót vezetni a hűtőszekrények mindennapi ellenőrzésekor, a mért hőmérsékletet hivatalosan nyilvántartani. A megvásárolt oltóanyagot otthon is a hűtőszekrényben kell tartani, de mielőbb be kell adatni az illetőnek.

Mit jelent, hogy kampányoltás?

Az életkorhoz kötött kötelező oltásokat 11 éves kortól iskolai oltások keretében kell elvégezni. 11–14 éves korban a gyermekek sokkal jobban elérhetők iskolában, mint egyedileg. Kampányoltás keretében egy közösség számára rövid időn belül lehet biztosítani a megfelelő védettséget. Az alábbi oltásokat kapják meg a gyermekek:


MMR-újraoltás,
torokgyík elleni, tetanusz és acelluláris szamárköhögés elleni oltóanyaggal végzendő (dTap2) emlékeztető oltás,
hepatitis B elleni védőoltás,
szülői beleegyezés esetén a HPV-védőoltást is kampányoltásként kapják meg a gyermekek.


Melyek a védőoltások ellenjavallatai?

Kevés ellenjavallata van a védőoltás beadásának:


lázas betegség, immunológiai károsodás estén, ekkor egyéni oltási tervet dolgoznak ki,
egy adott oltással már előfordult nemkívánatos esemény – anafilaxiás reakció, mint torokduzzanat, gégeödéma, sokk –, ilyenkor nem lehet ugyanazon összetételű oltóanyagot beadni,
élő kórokozót tartalmazó oltóanyaggal történő immunizáció a tervezett várandósság előtt 3 hónappal javasolt.


Nem tekinthetők ellenjavallatnak, pl. asztma, allergia, helyi szteroidkezelés, krónikus szív-, tüdő- és vesebetegség, neurológiai betegségek stabil állapota és Down-szindróma sem.

Mért kell egyes oltásokat megismételni?

A különböző vakcinák különböző szintű védelmet nyújtanak. A védettség időtartama függ attól a betegségtől, ami ellen véd a vakcina. Ugyanakkor egyes védőoltások csak rövid ideig képesek védelmet nyújtani egy adott betegség ellen, míg mások életre szóló védelmet adnak.