Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.