Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Reumás bajok

2026. szeptember 27.

A reuma szó már 2000 éve benne van a köztudatban, így többek közt tudjuk, hogy reumás fájdalmakat különbözõ betegségek okozhatnak.

Ezeket négy nagy csoportba oszthatjuk:


Kopás okozta ízületi betegségek (pl. térdízületkopás).
Gyulladások okozta ízületi betegségek (arthritis).
Az úgynevezett lágy részek betegségei (pl. ínhüvelyé, izmoké).
Más betegségek kísérõ tüneteiként jelentkezõ reumás panaszok (pl. köszvény).


Sajnos elmondható, hogy szinte minden embernek vannak az élete során ízületi reumás panaszai. A lágyrészek, ízületek problémái a gyakoribbak, míg a krónikus gyulladásból eredõ betegségek a ritkábbak. Mégis ez utóbbiak okozzák a nagyobb gondot orvosnak és betegnek egyaránt, hiszen azokat különös körültekintéssel és hosszan tartóan kell gyógyítani. Mi is most ezekkel foglalkozunk. Az orvosok tapasztalatai szerint sok családban örökletes betegségként is elõfordulnak.

A cukor­betegségrõl általában

2026. szeptember 27.

Jóllehet a cukorbetegség nagyon régóta ismert kórkép, igazi népegészségügyi jelentõségét a modern korban, a XIX. század végétõl számítjuk. Hosszantartó állatkísérletek és klinikai kutatások eredményeképpen kanadai kutatók 1921-ben Toronto-ban állították elõ a hasnyálmirigy speciális sejtjeiben - a beta-sejtekben - termelõdõ hormont, az inzulint. 
 
Sokan úgy vélték, hogy ezzel a felfedezéssel megoldódott a cukorbetegség problematikája. Kétségtelen, hogy a zömmel gyermek, vagy fiatal korban megbetegedett diabéteszesek az inzulin folyamatos adása segítségével életben maradtak, de elõtérbe kerültek a késõbb kialakuló - a szemet, veséket, idegrendszert, érrendszert érintõ - szövõdmények, melyek mind az élettartamot, mind az életminõséget hátrányosan befolyásolták.

IDDM - az egyes típusú cukorbaj

Kiderült, hogy a cukorbetegség nem egységes kórforma, és két alapvetõ csoportja keletkezésében és klinikumában, illetve a megelõzés és kezelés tekintetében is jelentõsen eltér egymástól. Az elsõsorban gyermek, illetve fiatal felnõttkorban kialakuló diabetes mellitus oka az inzulin termelés megszûnése, melyet sajátos immunfolyamat idéz elõ. A szervezet saját inzulint termelõ sejtjeit - téves felismerés okán - pusztítja el ("autoimmun folyamat"). Ezt a formát régebben inzulin-dependens diabetes mellitusnak (IDDM) nevezték. Legújabban csak 1-es típusú cukorbajról beszélnek.

Az õszi megfázásokról

2026. szeptember 26.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.

Igazán szép, napfényes napokkal köszöntött be idén az õsz, de a reggelek és az esték már nagyon hûvösek. A nyári laza öltözetet megszokva nehezen kezdjük el elõvenni a melegebb ruhadarabokat. A napi nagy hõmérsékletingadozás miatt csökken az orrnyálkahártya védekezõképessége, így a vírusok, baktériumok könnyebben tudnak megtelepedni és elszaporodni a felsõ légutakban.

Az õszi iskola-, óvodakezdéssel a közösségbe kerülõ gyermekek gyakrabban betegednek meg az új kórokozókkal való elsõ találkozás következtében. A fertõzés azután bekerül a családba, újabb megbetegedéseket okozva a felnõttek körében is.