Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.

Fogyókúra: Nem a koplalás a cél

2026. augusztus 09.

Az elhízás nem egyik napról a másikra kialakuló betegség (!), hanem hosszabb idő alatt lassan, szinte lappangva kialakuló folyamat eredménye. Ennek megfelelően nem lehet egyik napról a másikra „meggyógyítani” sem!



Alapigazságok


A legnagyobb tévedés, amit a beteg elkövethet, hogy nemcsak az egyszerre elfogyasztott ételek mennyiségét, hanem a napi étkezések számát is minimálisra csökkenti. A koplalás azonban nem fog segíteni. A test – szerencsére – úgy van beprogramozva, hogy az ilyen hiányállapotot veszélyként észleli, és ezért úgy viselkedik, mint extrém helyzetekben, például, mint amikor éhezik. Ekkor teste minden egyes kalóriához, így a zsírokhoz is ragaszkodni fog, és amit alkalomszerűen elfogyaszt, az szinte rögtön a zsírraktárakba fog kerülni, ezáltal biztosítva a „túlélést”.
A fokozatosság elve a testtömegcsökkentésben nagyon fontos. Nem szabad drasztikus módszerekkel kezdeni, ez túl nagy „sokkot” fog előidézni. Először a „selejt” élelmiszerektől (egyszerű cukrok, túl zsíros ételek és fehér lisztből készült termékek) célszerű megszabadulni, és az étkezések közötti nassolásról „leszokni”.
Kezdetben a diéta ideje alatt – a fogyókúra okozta nehézségek megkönnyítése érdekében – hetente egy alkalommal „félre ehet” a fogyókúrázó. Ezt célszerű hétvégére beiktatni. Ilyenkor ehet, amit megkíván, de arra azért ügyeljen, hogy az energiabevitel ne sokkal haladja meg az addigiakat.
Naponta szükséges nagy rosttartalmú élelmiszereket fogyasztani! A zöldségek, darák és korpák fokozzák a telítettségérzetet, segítik a gyorsabb emésztést és a méregtelenítést.

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!