Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mozgás télen is

Érdekességek2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.


De mi az ami új és izgalmas?

Leginkább a játszótér, a kert, az erdő, vagyis nem a zárt tér, nem a megszokott otthoni játékok, nem a „négy fal”. A hideg idő bizonyos értelemben egy nehezítő körülmény, mert már az oviban, suliban sem tudnak annyi időt kint lenni az udvaron, mint amekkora az igény, sőt olykor a szülő vagy a tanító néni „fél” az esőtől: óvni akarja őket, tartva attól, hogy megfáznak, vagy ennél rosszabb, ha azt akarják elkerülni, hogy piszkos legyen a ruhájuk. Nem szeretnék túlozni, értsük jól, miszerint a gyerek azért gyerek, hogy játsszon és egyben a norma kereteit betartsa, de az, ha valaki kissé huncut, energikus, ami azzal jár, hogy összekoszolja a ruháját, az nem baj, hanem természetes. Ilyen esetben át lehet vele beszélni, hogy mi történt, megtanítani, hogy hogyan óvja a ruháját stb. Mindez tehát azért jelentős, mert ősszel a gyerek energiaforrásai is kimerülnek és nem tudatosan ők is, mint a felnőttek téli álmot alszanak, aminek a következménye, hogy csökken a napi mozgás óraszáma, ezzel együtt érezhetően hanyatlik az energikusságuk is.

A kicsi, aki téli álmot alszik

A hideg, a sötét is egy olyan tényező, ami a gyereknek is tud fejtörést okozni. Jellemző tünet ilyenkor a fáradtság, motiválatlanság, de gyakran arról panaszkodnak a felnőttekkel együtt, hogy levertek. Ettől ne ijedjünk meg, mindez nem depresszió, nem kell gyermekorvoshoz rohanni.

Lássuk, hogy télen az élőlények működése, így az ember szervezete lelassul, egyfajta téli álmot alszanak, hiszen nincs elég fény, hideg van és a vitaminbázis megcsappan. A fáradtság, a depressziónak tűnő állapot annak köszönhető, hogy mi ugyanolyan hőfokon szeretnénk élni, nagy lendülettel, energiával vágunk bele a napokba. Mivel a gyermek mozgásigénye eleve nagy, így a szülő azt veheti észre, hogy kevésbé aktív gyermeke. Egyfajta folyamatról van szó, azaz egy idő után, már minden tartalékunkat felhasználjuk és az évszak, hideg következtében nincs természetes utánpótlás. Kimerülünk, az általam említett gyermek, mint „tartós elem” lemerül. Tehát lényegében a hideg, a tél képes gyereket és szülőt megvezetni: nem szabad bedőlni annak, hogy mi magunk elhiggyük, miszerint depressziósak vagyunk.

Talán még egy példa jól tükrözi a pozitív szemléletemet, ami egyértelműen az, hogy a szezonális hangulatváltozás normális jelenség: mindenki volt már beteg, lázas, ilyenkor levert az ember és, húzza az ágy. De ez sem depresszió, noha hasonló tünetekkel is jár az érzelmi élet zavara.

Válaszd a természetet!

Nem a gyerek, hanem a szülő feladta felismerni, hogy a kicsit érinti-e, és ha igen, milyen mértékben. A gyerek energiaforrását eleve a tanév kezdés, megterheli, így ezt pótolni kell. És igen, lehet ellene tenni: egyrészt az aktív pihenés, a másrészt a mozgás, időtöltés a szabadban. Sokszor szakemberként azt érzem, hogy elcsépelté válik az a szó, hogy mozgás. Valahogy felfogjuk, hogy a mozgás, a természet pozitív hatással van a jóllét érzésünkre, de a gyakorlatban nem vesszük komolyan. Ha a szülő felfigyel és érzékeli a gyerekben zajló energiavesztés tényét, akkor a passzivitás megakadályozható, sőt csökkenhet a rosszkedv, levertség. A gyerek sokszor olyan tünetet is mutat, mint dac, érzékenység, nyűgösség. Olvasni kell a sorok mögött, és megfejteni a gyermekben felerősödő belső érzéseket, fantáziákat. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy nem minden gyermek megváltozott magatartása mögött áll az évszak nyomasztó hatása, nem akarom bagatellizálni a valós pszichés betegségek lehetőségét, csupán tartsuk szem előtt azt a tényt, hogy ilyenkor, ahogy az állatok, mi a felnőttek és gyerekek hajlamosak vagyunk a visszahúzódásra, amit ellentétbe kell fordítani és még, ha erőfeszítéssel, de növelni a szabadban töltött időmennyiséget.

 

Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
www.makaigabor.hu
makai.pszichologus@gmail.com
https://www.facebook.com/makai.gabor.pszichologus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.

Apák a gyermekonkológián

2026. június 30.

Most vasárnap apák napja lesz, amely jó alkalmat ad arra, hogy ne csak az apaság szép, hanem annak nehezebb oldaláról is beszéljünk. Az Érintettek Egyesület friss anyagában három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg. 

A cikk fontos és ritkán megszólaltatott nézőpontot mutat meg: azt, hogyan élik meg az apák a gyermekonkológiai diagnózist, a kezelések időszakát, a gyógyulás utáni éveket, illetve azt is, miért nem gyengeség férfiként segítséget kérni.

Három édesapa mesél arról, milyen férfiként szembesülni azzal, hogy a gyermekük daganatos beteg

Mit jelent férfinak lenni, amikor az élet legsúlyosabb kihívásával szembesül egy család? Hogyan lehet talpon maradni, családot egyben tartani, hitet adni, miközben belül tombol a vihar? Három édesapa, Borszéki György, Fekete Soma, és Keresztes-Németh Zoltán történetén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen érzés “az ágy szélén ülve tartani a hátadon az egész világot”.

A diagnózis hidegzuhanyként ér minden szülőt. A félelem, és kétségbeesés gyorsan elhatalmasodik, az érzelmek akarva-akaratlanul is utat törnek a felszínre. A férfiak mégis nehezen szólalnak meg. Három apuka most mégis vállalta, hogy elmeséli, milyen a legnagyobb félelmükkel szembenézni – és közben egyben tartani a családot.

Miért szeretjük annyira a kekszeket?

2026. június 29.

Édes tények Péter-Pál napján

A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.

Meglepõ adatok

Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.