Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mutasson fügét a fájdalomnak!

Érdekességek2018. augusztus 29.

A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget. Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, ez az arány a 60 év felettieknél pedig még rosszab. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fájdalmat okoz a mozgás. A terápiás lehetőségekről, illetve a probléma megelőzésének módjairól cikkünkben Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője ad tájékoztatást.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.


65 év felett: heti 2 óra intenzív mozgás!

A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet. Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást javasolt. A  kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen, az utóbbi javára – mondja Dr. Zolnay Péter.

Pirulák helyett:testmozgás!

A javulás érdekében a szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát.  A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek közvetlenül a probléma helyén szívódnak fel, illetve hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha pedig elmúlt a fájdalom,  kezdődhet a mozgás. A rendszeres gyógytornával, sporttal csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az izomzat,  így kevesebb lesz a fájdalom is – tájékoztat Dr. Zolnay Péter.

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat!
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját, amelyben vállalták, hogy legalább 10.000 órában mozgatják meg a magyar nyugdíjasokat. Ugyanis az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának kulcsa a rendszeres fizikai aktivitás. Arról nem is beszélve, hogy mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető!

A NYOSZ Szenior mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket.  A program keretében az idei évben országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik, amelyekről az érdeklődők a www.amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A véradással és plazmaadással reményt adhatunk másoknak és életeket menthetünk

2025. július 05.

2004 óta minden év június 14-én tartott Világnap több nemzetközi egészségügyi szervezet, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. A Világnap tudatosítja a vér- és a plazmaadás jelentőségét. Az idei jelmondat – „Adj vért, adj reményt: együtt életeket menthetünk!” – arra hívja fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

A vér és a plazma elengedhetetlen a modern orvoslásban. A vér kritikus fontosságú a műtétek és a traumatológia során, míg a plazmából származó gyógyszerek életmentőek hemofíliában, immunrendszeri rendellenességekben szenvedők, transzplantált betegek és súlyos égési sérültek számára. Ezek a kezelések nemcsak gyógyítanak, hanem új esélyt kínálnak egy teljes életre.

A vér és a plazma egyedüli forrását egyaránt az önkéntes donorok jelentik. Magyarországon naponta mintegy 1600–1800 véradóra van szükség a vérellátás biztosításához1. Folyamatosan nő a plazma iránti igény is, mivel egyre több betegség kezelésében alkalmazzák. Egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez például átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

„Vérplazmából készült gyógyszereket nemcsak ritka betegségek kezelésénél alkalmaznak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Súlyos fertőzések, autoimmun kórképek, égési sérülések, szervátültetések vagy épp komplikált szülések során is létfontosságúak lehetnek. A plazmából nyert immunglobulinok és alvadási faktorok segítenek megállítani a vérzést vagy megelőzni az életveszélyes szövődményeket – segítve a betegeket, hogy visszatérhessenek a mindennapi életükhöz.”

A BioLife Europe, egy vérplazma gyűjtésére és feldolgozására szakosodott nemzetközi vállalat által 2025 elején, több mint 1800 ember bevonásával végzett felmérés kimutatta, hogy a donorok egyik legfőbb motivációja mások segítése.

A nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól szóló 439/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében a rendszeres plazmaadóknak évente egyszer teljes körű véradáson is részt kell venniük. A plazmaközpontok ezt külön véradási napokkal támogatják, biztosítva a folyamatos és biztonságos országos vérellátást.

A BioLife felmérése azt is megállapította, hogy egyre több ember ismeri a vér- és plazmaadás közötti különbségeket, bár sokan még mindig nem tudják, hogy plazma sokkal gyakrabban adható.

„A plazmaadás hasonló a véradáshoz” – mondja Dr. Nyerges Judit. „De a véradással ellentétben, ahol minden összetevőt levesznek, és ezek újratermelődése körülbelül 56 napot vesz igénybe, a plazmaadás során egy modern és biztonságos eszköz elválasztja a plazmát a többi vérkomponenstől, majd ez utóbbit, köztük a vörös- és fehérvérsejteket visszajuttatja a donor szervezetébe. Ezt plazmaferezisnek nevezik. Mivel a szervezet könnyebben pótolja a plazma összetevőit, ezért plazma gyakrabban adható: legalább két donációmentes napnak kell eltelnie két plazmaadás között. Azok, akik rendszeresen részt vesznek mindkét típusú donációban, jól tájékozottak a vér- és plazmaadás közötti különbségekről” – magyarázza Dr. Nyerges Judit.

Az öngyógyítás lehetőségei utazási hasmenés esetén

2025. július 04.

Sajnos, az utazók 80%-a nem tartja be a biztonságos evés-ivás szabályait. Még a legfigyelmesebb turista is vét kisebb hibákat, melyek betegséghez vezethetnek. Mit lehet tenni, ha mégis fellép a hasmenés az utazás közben?

Az utazási hasmenés kezelésének tengelyében a folyadékpótlás áll. A többszöri hasmenés, hányás ugyanis nemcsak folyadékvesztéssel jár, hanem a szervezetből ekkor igen sok, a sejtműködéshez elengedhetetlen só is távozik. Ugyanaz a helyzet áll elő, mint amit az előző fejezetben a kiszáradásról írtam. Folyadékpótlás történhet palackozott ásványvízzel, teával, vagy házilag elkészíthető keverékkel: 4 púpozott teáskanál cukor, fél teáskanál só 1/2 liter forralt vagy palackozott (nem szénsavas) vízben feloldva. (Lásd még a kiszáradás elleni védekezésnél).

A folyadékbevitel a napi minimum 2 litert el kell, hogy érje: félóránként egy pohár folyadék, plusz minden széklet után még egy pohár ajánlott.

A nagy mennyiségű víz ivása maga is hányingert okoz, ezért előnyben kell részesíteni a teát vagy gyümölcslevet. Jómagam a gyermekbetegeimnek – azok nagy örömére – bő kólafogyasztást és ropievést javasolok: a sósrúd nemcsak szomjúságot okoz, melyre inni kell (folyadékpótlás!) hanem sóval is ellátja a szervezetet.

Székletfogók alkalmazása is indokolt. A hasmenés kezelésére enyhébb esetekben loperamid adását szokták javasolni. Saját tapasztalataim szerint az utazási hasmenésnél, előnyben kell részesíteni a vényre kapható, erősebb, hatásosabb szereket, feltéve, ha a betegnek nincs szürkehályogja. Súlyosabb esetekben jön szóba az antibiotikum adása, mely általában 24 órán belül enyhíti a tüneteket. Ezek azonban vényköteles gyógyszerek, a háziorvos írhatja fel. A rifaximin-származékokat ajánlják széles spektrumuk és bélrendszerből fel nem szívódó hatóanyaguk miatt. A rifamixin 2×200 mg dózisban három napig szedve hatásos szernek bizonyul, ugyanakkor utazóbarát adagolása még azt is eltűri, ha a beteg egy alkalommal elmulasztja a beszedését.

Kiegészítő gyógyszerek, fájdalomcsillapító és görcsoldó nyugodtan alkalmazható.

Érthetetlen módon szinte mindenki elfelejtkezik a diéta megtartásáról, pedig ez az alapja annak, hogy ne terhelje tovább az amúgy is meggyötört emésztőrendszerét.

Apa csak egy van

2025. július 04.



A PSA vizsgálat fontossága

A prosztatarák korai felismerésének leghatékonyabb eszköze a PSA (prosztata specifikus antigén) szint mérése a vérből. A PSA ugyan nem „rák-specifikus”, azaz az emelkedett szintje nem jelenti a rák diagnózisát, de mindenképp felhívja a figyelmet a daganat előfordulásának veszélyére, és további vizsgálatot, szövettani mintavételt tehet indokolttá. A PSA-t egyénre szabottan kell értékelnie a szakorvosnak: a megítélése függ a beteg életkorától, a prosztata nagyságától.

A „szervre lokalizált prosztatarák” (amikor a tumor nem terjed túl a szerv határain, nem ad áttétet nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe) jó eséllyel gyógyítható és a beteg további életkilátásai megegyeznek a vele azonos korú és egészségi állapotú férfiakéval.

Szeretnénk kiemelten felhívni a figyelmet a szűrések fontosságára és a megelőzésre, mivel a prosztata rák tünetet csak a késői stádiumban mutat, ugyanakkor idejében felfedezve a legtöbb esetben teljes sikerrel gyógyítható!