Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mutasson fügét a fájdalomnak!

Érdekességek2018. augusztus 29.

A mozgásszervi megbetegedések, a fájdalom és számos időskori probléma hátterében az áll, hogy nem mozgunk eleget. Csupán minden ötödik magyar sportol rendszeresen, ez az arány a 60 év felettieknél pedig még rosszab. Ennek következtében a nyugdíjasok 80%-ának fájdalmat okoz a mozgás. A terápiás lehetőségekről, illetve a probléma megelőzésének módjairól cikkünkben Dr. Zolnay Péter reumatológus, fizioterápiás szakorvos, aki a Szenior-mozgásprogram szakértője ad tájékoztatást.

A magyar lakosság rendkívül keveset mozog. Ez mind a fiatalokra, mind az idősekre nézve egyaránt igaz – állítja Dr. Zolnay Péter, reumatológus fizioterápiás szakorvos. Hazánkban csak a lakosság 20%-a sportol rendszeresen, 24%-a csupán havi 1-3 alkalommal,  53%-a pedig egyáltalán nem mozog. Mindebből kitűnik, hogy a lakosság közel négyötöde nem mozog eleget! Ennek tükrében az sem meglepő, hogy a mozgásszegény életmódból következő különböző mozgásszervi, keringési, anyagcsere-és idegrendszeri betegségek terén Magyarország vezeti az európai toplistákat.

Háromból két embernek okoz fájdalmat a mozgás

Az emberi lény mozgásra termett, aki nem mozog, az a túlsúly, a gyenge izomzat és ízületek miatt előbb utóbb kénytelen szembesülni a fájdalommal is. A mozgásszervi megbetegedések igen elterjedtek hazánkban: a felnőtt magyar lakosság kétharmada érintett, ez az arány az 50 év felettiek körében még magasabb, 80%-os.  A problémák leggyakoribb formája a derék ill. a nyakfájás, mivel ezek a legmozgékonyabb gerincszakaszok. Többségében a  gerincet körülvevő hátsó izomzat gyengesége vezet a gerincproblémákhoz, porckorongsérvhez, különböző gyulladásokhoz –  egyszóval fájdalomhoz. Idősebb korban igen gyakoriak az ízületeket (térd, boka, csípő) érintő problémák, illetve a csontritkulás.


65 év felett: heti 2 óra intenzív mozgás!

A mozgásszervi betegségek egyik gyógymódja maga a mozgás lehet. Az időskori mozgás kétféle pozitív hatással jár: egyrészt az ún. prevenció, a megelőzés révén segít, másrészt terápiás, rehabilitációs célra is használható. Míg fiatal korban heti 6-7 órát kell mozogni, addig 30 éves kortól kezdve 10 évente heti egy órával lehet csökkenteni az aktivitást. Tehát 60 éves kortól mindenképpen heti 2 óra intenzív mozgást javasolt. A  kétféle testmozgás aránya 20-80% legyen, az utóbbi javára – mondja Dr. Zolnay Péter.

Pirulák helyett:testmozgás!

A javulás érdekében a szakember által végzett állapotfelmérés után el kell kezdeni a közösen kidolgozott mozgásterápiát.  A fájdalom ellen érdemes külsődleges géleket használni, mert ezek közvetlenül a probléma helyén szívódnak fel, illetve hatnak, így nem terhelik az emésztőrendszert feleslegesen. Létezik olyan készítmény is, amely akár 12 órán át keresztül csillapítja a fájdalmat. Ha pedig elmúlt a fájdalom,  kezdődhet a mozgás. A rendszeres gyógytornával, sporttal csökkenhet a testsúly, erősödnek a csontok, az izomzat,  így kevesebb lesz a fájdalom is – tájékoztat Dr. Zolnay Péter.

A Szenior-mozgásprogram idén 10 órában mozgatja meg a nyugdíjasokat!
A Nyugdíjasok Országos Szövetsége a fentiek figyelembevételével indította útjára Szenior-mozgásprogramját, amelyben vállalták, hogy legalább 10.000 órában mozgatják meg a magyar nyugdíjasokat. Ugyanis az 60 év felettieket 80%-ban érintő mozgásszervi problémák megelőzésének és karbantartásának kulcsa a rendszeres fizikai aktivitás. Arról nem is beszélve, hogy mozgással több időskori megbetegedés is megelőzhető!

A NYOSZ Szenior mozgásprogramjának célja hangsúlyozni, hogy az aktív életmód idős korban is fontos, és segítségével valóban tehetünk az ellen, hogy a különböző mozgásszervi fájdalmak idővel ne nehezítsék meg jobban az életünket.  A program keretében az idei évben országszerte számos, ingyenes sportesemény zajlik, amelyekről az érdeklődők a www.amozgaskonnyedsege.hu weboldalon tájékozódhatnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Generációs blokkok oldása és átírása

2025. január 18.

Van egy barátnőm, a Kata. Mostanában együtt dolgozunk, ő az egyéni családállításaim egyik állandó képviselője. Kata régóta rágta a fülem, hogy menjek már el egy olyan kezelésre is, amit ő végez, merthogy a családállításon kívül is van ám élet :) Mindig megígértem, de aztán az utolsó pillanatban lemondtam. Mígnem egy nap, mikor nem voltam éppen a legjobb passzban, eszembe jutott Kata ajánlata. Gondoltam, mit veszíthetek, nézzük meg ezt a "pontnyomogatós" módszert. Aztán hamar rájöttem, sokkal többről szól a kezelés, mint pontok nyomogatásáról.  

Az első alkalommal kicsit feszült voltam, nem tudtam, mit fog a kezelés kiváltani belőlem. Meg hát ez olyan „akasztják a hóhért” érzés volt nekem Viszont, amikor felálltam a kezelőasztalról, sokkal nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak éreztem magam, a gondolataim letisztultak, és a reggeli problémám már nem is tűnt olyan nagy problémának. Második alkalommal azonban már jobban bele tudtam engedni magam a jelen lévő energiákba. Most így utólag visszagondolva, nem is egy dolog mozdult meg akkor az életemben.

Interjú Ankh Torda Katával az Access Bars kezelésről, ami a családállítás mellé is tökéletesen alkalmazható.

L.T. Mikor és miért kezdtél el alternatív gyógymódokkal foglalkozni?

A.T.K. Körül-belül 20 éve fordított az Élet először az ezoterikus gondolkodás, és módszerek felé, elég radikálisan tudatva velem, hogy nem ártana nézőpontot váltani, és nem mindig valaki mást hibáztatni, ha nem olyan az életem mint amilyet szeretnék. Nagy valószínűséggel, még mindig van pár „szemeszter” amit el kell végeznem ebben a témában, de úgy érzem azért elég sok vizsgán már sikeresen megfeleltem.

15 évvel ezelőtt egy „általam remekül megkomponált tünetegyüttest ” produkáltam magamnak, amivel nem lehetett huzamos ideig együtt élni. A megoldást keresve szó szerint az alternatív gyógyászat felé lökött az élet. Akkor gyógymasszőrként ez nagyon megtetszett, és elkezdtem keresgélni azt amit én is szívesen csinálnék, mert jó, mert működik, mert megkönnyíti az életünket.

Azt szinte valamennyi módszer, technika tudta, hogy hogyan keressük a „miért”-ekre a válaszokat, és hihetetlen ügyességgel tudtam az életem szinte minden területére megalkotni, hogy vajon mi is vezetett idáig. Itt aztán többnyire megállt a tudomány, és újra és újra azt tapasztaltam, hogy tulajdonképpen ugyanott vagyok, csak több lett a magyarázat. Éreztem, hogy ennél több kell, de valahogy csak nem akart megérkezni az „én módszerem”.
Aztán történt, hogy kb 3 éve találkoztam valamivel, ami ismét „elkapott”. Érdekes módon azonnal megtanulni akartam mindenféle kipróbálás nélkül.

Kiegyensúlyozottabb időskor? – Az érzelmi intelligencia segíthet

2025. január 18.



Mit jelent az érzelmi intelligencia? Miből áll? Miért hasznos, továbbá hogyan lehet fejleszteni?

Kvízkérdés következik. Tudja-e, hogy melyik az a képesség, amellyel, ha magas szinten rendelkezik valaki, akkor gyermekkorában sikeres az iskolában, munkavállalóként hatékony és motivált, idős felnőttként pedig elégedettebb az életével és jól veszi az élet akadályait? A helyes válasz az érzelmi intelligencia (valószínű, hogy ön is e tág fogalom egyik vagy másik összetevőjét, társfogalmát nevezte meg, pl. empátia, motiváció, kitartás stb.).


MIT JELENT AZ EQ?
Annak a képessége, hogy saját érzéseinket tudatosan felismerjük és kezeljük.


Az érzelmi intelligenciát (amelyre EQ-ként, azaz emocionális kvóciensként is szokás hivatkozni) Daniel Goleman pszichológus írta le.

Ám Howard Gardner, szintén pszichológus szakember, ennél tovább megy, és azt mondja, hogy valóban


az EQ-ba tartozik önmagunk megértésének képessége (ezt nevezi ő személyen belüli, azaz intraperszonális intelligenciának),
ám szerinte van az EQ-nak egy másik összetevője: annak a képessége, hogy másokat megértsünk, és másokkal együtt tudjunk működni. Ezt nevezi ő személyközi, azaz interperszonális intelligenciának.



Tehát a magas érzelmi intelligenciával rendelkező személyek könnyebben navigálnak az életben.


Ugyanis könnyedén felismerik saját és mások érzéseit, saját érzéseiket hatékonyan kezelik, és jól menedzselik a társas kapcsolataikat mind a magán-életben, mind a munkahelyen is. Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy közelről megvizsgálja, pontosan hogyan is hasznosul az érzelmi intelligencia a különböző életkorokban és élethelyzetekben.

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

2025. január 17.

„Csúnyán köhög” – panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.

A hirtelen hűvösebbé váló szeptemberi hónapban a vírusok is könnyebben terjednek, és a szülők is egymásnak adják a kilincset az orvosi rendelőkben. Szinte nincs olyan iskolai vagy óvodai közösség, ahol ne lennének köhögős-orrfolyós gyermekek. Mivel a gyermekek évi 10-12 alkalommal is elkaphatják egyikét, másikát vagy elkaphatják a felsőlégúti fertőzések valamelyikét ezért – kis túlzással – vannak olyan kicsinyek, akik kisebb-nagyobb megszakítással szeptembertől akár márciusig betegek. 

Elhúzódó köhögés

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a köhögés egy reflexes folyamat, ami bár sokszor valóban igen intenzív és ijesztő lehet az avatatlan fül számára, mégis jelentős szerepet tölt be a szervezet védelmében, hiszen az alsó- és felső légutak tisztulását segíti elő. Sokszor felmerülő probléma, hogy a szülő azzal fordul az orvoshoz, hogy a gyermek „csúnyán köhög”. Mivel nem egzakt orvosi kifejezésről van szó, ezért érdemes az alábbi kérdéseket átgondolni a kivizsgálás előtt:


Mennyi ideje áll fenn a köhögés? 
Hirtelen vagy fokozatosan alakult ki?
Változott-e a köhögés jellege az idő múlásával?
Száraz vagy váladékos (produktív)? Ha váladékos, milyen színű és állagú a köpet?
Mikor rosszabbodik a köhögés?
Kapcsolódik-e a köhögés egyéb tünetekhez?
A köhögés kezdetén vagy bármelyik szakaszában volt-e láz?
Szed-e a gyermek bármilyen gyógyszert?
Van-e valamilyen ismert allergiája vagy asztmája a gyermeknek?


– A gyermekkorban jelentkező akut betegségek legfőképp fertőzéses eredetűek. Természetesen most, hogy a kisgyermekek egyik légúti betegségből a másikba esnek, nem is kell rögvest immunrendszert érintő vagy krónikus betegségtől tartani, és fontos, hogy a szülők azzal is tisztában legyenek, hogy a köhögés-orrfolyás akár 3-4 hétig is „ragaszkodni fog” a kicsinyekhez – magyarázza a gyermekpulmonológus.

Mitől lesz csúnya a köhögés?

–Amikor a gyermek megbetegszik és tartósan köhög, elsősorban azt figyeljük meg, hogy a köhögés mellett milyen az általános állapota: elesett vagy jókedvű; tud-e megfelelően enni-inni, zavarja-e a köhögés alvását, hétköznapi tevékenységeit? Enyhülnek-e a panaszok az orrszívást, orrfújást vagy az orrmosást követően? Az általános állapot megfigyelése mellett azonban arra is figyelni kell, hogy okoz-e bármiféle légzési nehezítettséget a köhögés. A nehezített légzésről árulkodik a légzési segédizmok használata (az orrszárnyi légzés, a szegycsont felett behúzódó izom, a bordaközi izmok behúzódása és a fokozódó hasi légzés) – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, indokolt a mihamarabb orvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember.