Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nagy elhatározások az új évben: miben állhat a siker?

Érdekességek2023. január 01.

Az évkezdéskor tett fogadalmak jó alkalmat nyújtanak arra, hogy számba vegyük vágyainkat, és meghatározzuk, milyen változásokat szeretnénk megvalósítani az életünkben. Igaz, a leggyakrabban a nagy elhatározások motivációs ereje az idő előrehaladtával jelentősen csökken. De ha összpontosítunk a bevált gyakorlaton alapuló jó tanácsokra, ebben az évben a fogadkozások könnyebben beteljesülhetnek.

Fotó: gettyimages.com“Idén arra összpontosítok, ami igazán érdekel”, “megtalálom azt a munkát, amelyre vágyom”, „lefogyok, mert diétázom, és nem hagyom abba a testedzést”, „leszokom a dohányzásról” stb. Ilyen és hasonló nagy elhatározások születnek az új esztendő első napjaiban, de megvalósításuk nagy része általában elmarad a későbbiekben. 

Ennek egyik fő oka lehet, hogy gyakran rosszul fogalmazzuk meg magunknak új céljainkat. Pedig ezek (kimondatlan) vágyakat vagy mélyen gyökerező igényeket tükröznek, amelyeket szeretnénk kielégíteni, hogy változást hozzunk az életünkbe. De melyek azok a módszerek, amelyeket érdemes elkerülni, vagy tanácsos előnyben részesíteni, hogy 2022-ben ne lassuljon a lendület, és ne csökkenjen a motiváció? 

Készítsünk cselekvési tervet 

Elhatározásainkat tekintsük ütemtervnek egy globálisabb cél elérése érdekében. Az általunk felállított. adott cél nem eszmény, hanem eszköz az ideálisra való törekvéshez. Ehhez az elhatározásnak elérhetőnek, tervezetten világosnak és pontosnak kell lennie. Ha pl. meghallgatjuk azokat az ismerőseinket, akik megváltoztatták a szakmai életüket, rájövünk, hogy az soha nem kezdődik egy „ugrással a mélybe”, ami miatt egyik napról a másikra otthagynánk a korábbiakat.

Amikor esetleg mi is a szakmai változtatás igényének időszakában vagyunk, és nem feltétlenül tudjuk, melyik úton járunk, tervszerűen haladjunk előre. Határozzunk meg egy kisebb, első lépést, ami elvezet minket a másodikhoz, és így menjünk tovább. Minden egyes kis cél elérése sokkal nagyobb elégedettséggel jár, és lendületet ad az adott irányba való továbblépéshez.

Állítsuk fontossági sorrendbe nagy elhatározásainkat

Az egyik módja annak, hogy betartsuk fogadalmainkat, ha elismerjük, hogy nem vagyunk képesek minden fronton helytállni. Ekkor az elhatározások között prioritásokat kell felállítanunk, és ahhoz igazodnunk, megszabva, mennyire szigorúan betartva kívánjuk azokat elérni, valamint mekkora időt szeretnénk rájuk fordítani. Ugyanis, ha túl sok az új elhatározásunk, és kapkodunk, előfordulhat, hogy a végén egyiket sem sikerül megvalósítanunk.

Ne tiltásokra építsük a tervünket

Egy elhatározás megtartásához elengedhetetlen a motiváció. Kezdetben általában telve vagyunk motivációkkal, amelyek, ahogy haladunk az időben, rendszerint fokozatosan gyengülnek. Amellett, ha egy célt negatív formában fogalmazunk meg, akkor a vele járó szokásváltást megszorítással társítjuk, ami nem célravezető. Hiszen amikor így döntöttünk, jó okunk volt rá, és a pozitív változások útját a legtöbbször nem tiltások szegélyezik.


Fogadkozásaink álljanak közel az alkatunkhoz

Hatással vannak ránk a körülöttünk lévő személyek vagy történések, de vigyázzunk, ne essünk csapdába mások követése révén. Az utánzás még nagyobb frusztrációt okozhat, hiszen amit mások véghez visznek, lehet, hogy nem illik alkatunkhoz, életmódunkhoz. Szánjunk időt elhatározásainak elemzésére, és tegyük fel a kérdést magunkban, hogy valójában miért is döntöttünk így, és az „passzol-e” hozzánk. Ennek a „miértnek” a megválaszolása a fontos, hiszen fogadkozásunk abból adódik.

Törjünk ki a 21 napos mítoszból

Hajlamosak vagyunk hinni annak a mítosznak, mely egy amerikai orvos kb. félévszázados megállapításából ered, miszerint 21 napba telne egy új szokás bevezetése a mindennapi életbe. Pedig, ha ennyi idő alatt nem járunk sikerrel, akkor ezt a kísérletet kudarcként fogjuk fel, és elcsüggedünk. Egy későbbi angol tanulmány azonban kimutatta, hogy egy szokás megváltoztatása inkább 2 hónapot vesz igénybe. Amellett több apró lépésből álló folyamatnak kell tekinteni, nem pedig egyszeri szakasznak. Így kevesebb pszichés nyomás nehezedik ránk, és kevesebb lesz a csalódás is.

Fotó: 123rf.com

Összegzés

A helyes elhatározások (akár újévi) pillanata lehetővé teszi, hogy felmérjük rejtett vágyainkat, törekvéseinket, és értékeljük azokat. Ezek a célkitűzések jól jelzik azon érzelmeinket is – akár személyes vagy szakmai elégedetlenséget tükröznek –, amelyeket érdemes elemezni. Ahhoz azonban, hogy ezek a fogadalmak  igazi változást idézzenek elő életünkben, mindenekelőtt szükséges, hogy elérhető, nem túl ambiciózus és viszonylag rövid távú célokra törekedjünk. E feltételek nélkül fennáll a frusztráció veszélye, és annak kockázata, hogy egy lépést sem haladunk előre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.