Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nagyobb lehet az erős alkoholfogyasztás kockázata egyes munkakörökben

Érdekességek2021. március 10.

Fotó: pixabay.com

Brit kutatók összefüggést találtak bizonyos szakmák, munkakörök és az erős alkoholfogyasztás nagyobb valószínűsége között.

A kapcsolatot a 40-69 éves korosztályban mutatták ki a BMC Public Health című szaklap friss számában megjelent tanulmány készítői. A Liverpooli Egyetem kutatói azt találták, hogy az ipari és építőipari szakmunkák esetében a legvalószínűbb az összefüggés az erős alkoholfogyasztással, a diplomás foglalkozások – többek között orvos, tanár – esetében kevésbé valószínű a kapcsolat. Az Egyesült Királyságban a kocsmárosok és vendéglősök, a kőművesek és az ipari takarítók munkaköre függött össze az erős alkoholfogyasztás legnagyobb esélyével.

A legkisebb összefüggést a lelkészek, a fizikusok, a geológusok, a meteorológusok és az orvosok esetében találták. A foglalkozás és az alkoholfogyasztás kapcsolatát a brit Biobank egészségügyi adatbázis 2006 és 2010 között toborzott résztvevői közül 100 817 felnőttön vizsgálták, átlagéletkoruk 55 év volt. A résztvevők beszámoltak foglalkozásukról, valamint a hetente és a havonta megivott alkohol mennyiségéről. A nőknél az számított erős fogyasztónak, aki hetente több mint 35 egységnyi, a férfiaknál, aki heti 50 egységnyi alkoholnál többet ivott. Egy egységnek Nagy-Britanniában 10 milliliter (8 gramm) tiszta alkohol számít.

A kutatók azt is megállapították, hogy a foglalkozás és az erős alkoholfogyasztás összefüggése eltérő a nők és a férfiak esetében. Az ipari vagy építőipari szakmunkák a férfiaknál kapcsolódtak az erős alkoholfogyasztás valószínűségéhez, a nőknél a vezetői-menedzseri munkakörök. Az erős alkoholfogyasztás a férfi lelkészek, orvosok és várostervezők körében volt legkevésbé valószínű, a nőknél ezek a foglalkozások az iskolatitkár, a biológus, a biokémikus és a fizioterapeuta voltak. “A nők és férfiak között megfigyelt, foglalkozás és alkoholfogyasztás kapcsolatát érintő különbségek jelezhetik, hogy a munkakörnyezet, a nem és más bonyolult tényezők hogyan befolyásolják az alkohollal való kapcsolatot” – mondta Andrew Thompson, a tanulmány egyik szerzője.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Talán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.