Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Nagyon ciki, ha tetves a gyermekem?

Érdekességek2017. szeptember 20.

– Nagyon kellemetlen helyzetben vagyok. A hétéves kislányom tetves lett… Nem akarom, hogy az iskolába is magával vigye a hívatlan „lakókat.” Már csak az hiányzik, hogy kiderüljön az iskolában, hogy tetves. Mit gondolnának rólunk? Nagyon ciki lenne…

– Tetvesnek lenni nem kellemes, de nem feltétlenül ciki. A fejtetvesség általában az óvodások és kisiskolások körében fordul elő. Terjedésének kedvez az, hogy a gyerekek játék közben gyakran összedugják a fejüket, és hajról hajra kerülnek a tetvek. Bár a higiéniai szabályok be nem tartása elősegíti a fejtetűvel való megfertőződést, azok is lehetnek, sőt szoktak is tetvesek lenni, akik betartják a tisztálkodási szabályokat.

– Hogy irthatom ki a tetveket minél hamarabb?
– Többféle megoldás létezik, és ne aggódjon, mire kezdődik az iskola, nyoma sem lesz a tetveknek és a serkéknek a lánya hajában!

Vannak speciális, sűrű fogazatú tetűfésűk, amelyekkel ki lehet a hajból fésülni a tetveket. Hogy a kifésülhetőség könnyebb legyen, célszerű a fésülés előtt hajat mosni. Bár a tetűfésű önmagában – rendszeresen alkalmazva – eredményre vezető lehet, a tetveket valamilyen módon elpusztító hatóanyagot tartalmazó szerekkel szemben alul marad a versenyben. Tehát mellette szükség van tetűirtó szerekre is.

A klasszikus tetűirtó szerek úgy élnek az emberek gondolatában, hogy erős, penetráns vegyszerszagúak. Ilyenek például a tetvekre idegméregként ható szintetikus d-fenotrint vagy permetrint tartalmazó alkoholos hajszeszek. Ezek nemcsak tetű- és serkeirtásra, de megelőzésre is alkalmasak, előírásszerű használatukat követően a következő hajmosásig (akár 2-3 hétig is) megakadályozzák, hogy újabb tetvek telepedjenek meg a hajon. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szerekkel szembeni rezisztencia Európa-szerte terjedőben van, azaz a tetvek „megtanultak védekezni” az irtószerrel szemben. Emiatt az említett szerek sajnos nem minden esetben pusztítják el 100%-os biztonsággal a tetveket.


– Vannak esetleg kíméletesebb termékek is, mint ezek az erős szagú szerek?
– Igen, léteznek a gyermek fejbőrével szemben kíméletesebb megoldások is. Ilyenek a speciális olajokat vagy a dimetikon-hatóanyagot tartalmazó készítmények. Az olajos tetűirtó patikaszerek közül a gyógyszertárakban általában a kókuszolajos-ánizsolajos és a repceolajos-kókuszolajos kapható. Az olajok hatásmechanizmusa egyszerű: bevonják a tetveket, befolynak a tetvek légzőnyílásaiba, és ezeket a nyílásokat elzárva ölik meg őket. A petékre, a serkékre nem hatnak így az olajok, azokat nem pusztítják el. Mintegy egy hetet vesz igénybe, amíg a serkéből tetű lesz, emiatt az olajjal való kezelést 7-8 nap után ismételni kell, hogy a serkékből időközben kifejlődött tetvek is elpusztuljanak. Visszafertőződés ellen az olajos szerek nem biztosítanak védelmet, megelőzésre nem használhatók. A szintetikus hatóanyagú tetűirtókkal szemben az olajok előnye az, hogy hatásmechanizmusuknál fogva velük szemben rezisztencia nem alakulhat ki.

A másik „kíméletes megoldásként” említett módszer a dimetikont tartalmazó készítmények alkalmazása. Ez a hatóanyag bevonja, és ezáltal megfojtja a tetveket. Sajnos a serkéket nem öli meg, így egy hét elteltével szükség van a kezelés megismétlésére.

– Inkább maradok a barátságosabb módszereknél, és kétszer vagy háromszor alkalmazom azokat.
– Ne feledje, a tetűirtás sikerének alapja, hogy mindig követni kell a betegtájékoztatóban leírtakat. Fontos az, hogy minden esetben a szükséges ideig legyen a készítmény a hajon, a fejbőrön; illetve lényeges, hogy a serkék elpusztítása miatt előírt ismétlő kezelések is a kellő időben megtörténjenek – egyébként a várt hatás elmarad, nem pusztulnak el a tetvek.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.